Pénteken elérte az első, komolyabb sikerét az alakuló, új kormány Németországban, ahol a koalícióra készülő, kereszténydemokrata CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata SPD történelmi jelentőségű adósságmegállapodást kötött a Zöldekkel.

Ezzel a jövő héten megszerezhetik a Bundestag kétharmados támogatását az alkotmánymódosításhoz, ami ahhoz a grandiózus pénzügyi csomaghoz kell, amely egy 500 milliárd eurós, speciális gazdaságfejlesztési és infrastrukturális alapból, valamint a védelmi kiadások, a haderőfejlesztés adósságfékjének lazításából áll. 

Kapcsolódó

Erről annak érdekében döntenének, hogy Németország fölerősödhessen mostani, recesszióközeli állapotából, és – úgy védelempolitikai, ahogy gazdasági szempontból – újra elfoglalhassa vezető helyét Európában.

Kiütötték a szélsőségeseket, jöhet a kétharmad

A várományos kancellár, Friedrich Merz (CDU) részéről az adósságfék reformja egyfajta hátraarcot jelent, hiszen a kampányban nem vetette el a lazítás lehetőségét, de nem ezzel akart kezdeni. Ám a világpolitika alakulása, Donald Trump elfordulása Európától a fiskális fegyelem átgondolására késztette, így született a reformcélokat szolgáló pénzügyi csomag terve – vázolta az Economxnak Stefán Csaba.

A Magyar Külügyi Intézet kutatója rámutatott: az új parlamentbe bekerült Baloldali párt és a szélsőjobboldali AfD nagy eséllyel blokkolta volna a kormány növekedési terveit, ezért sürgették a centrumpártok, hogy még a régi Bundestag jövő hétre összehívott, rendkívüli ülésén szavazzanak az ország jövőjét alapjaiban meghatározó javaslatról.

Időközben ugyan az Alkotmánybíróság elutasította az ellenzékiek kérelmét a régi parlament összehívása ellen, de a jövendőbeli kormánypártok is megszerezték a szükséges támogatást – így már komoly esély van a kormányprogramot megalapozó adósságfék reformjára, ami történelmi irányváltást jelentene a híresen feszes, német fiskális politikában.

A Bundestag kétharmados döntése után még a 16 szövetségi állam küldöttségeiből álló Bundesratnak is rá kell bólintania a reformtervekre – jegyezte meg a kutató.

Be kell vállalni a nagyobb adósságot

A 2008-as pénzügyi válság után alkotmányosan bevezetett adósságfék lazításának jelenleg az a fő küldetése, hogy – tekintettel a geopolitika alakulására – a GDP 1 százalékát meghaladó védelmi kiadásokat hitelből tudják finanszírozni, ami az Európai Bizottság döntésével egyezően a túlzott deficiteljárásba sem számít majd bele. Elemzők szerint az adósságfék feloldásával nemcsak a védekezésben erősödhetnek fel, hanem akkora impulzushoz juthat az EU vezető gazdasága, ami a növekedést serkentő intézkedésekkel, az elmaradt beruházások pótlásával újra naggyá teheti Németországot, és a partnereinek is számos megrendelést garantálna. A tét nem kicsi: a németek adóssága jelenleg GDP-arányosan valamivel 60 százalék fölött van, ami az új, 500 milliárdos alappal és a védelemre felvett hitelekkel néhány év alatt felszökhet 80 százalékra is.

A tervezett mederben halad a nagykoalíció

A kutató kitért rá: az előzetes, feltáró egyeztetések után mostanra már élesben zajlanak a koalíciós tárgyalások a konzervatívok és a szociáldemokraták között, vagyis a kormányalakítás eddig akadálytalanul, Friedrich Merz elképzelései szerint halad.

Legkésőbb március 25-ig összehívják az új Bundestagot, ahol minél hamarabb döntenének a kancellár személyéről, ezzel az új kormányprogramra is rábólintanak a képviselők, ami után megkezdődhet az érdemi munka – a tervek szerint legkésőbb húsvét után.

Amit eddig tudni lehet, hogy a kormányprogramba kerülne a szocdemek részéről az adósságreform, a nyugdíjak stabilizálásának és a minimálbér emelésének feladata, míg a konzervatívok megkapják a migrációs reformot, amely Merz kampányában is már kiemelt téma volt – sorolta Stefán Csaba.

Egyelőre pingpongoznak a szomszédok

A leendő kormány tartja a Merz-féle irányt a migrációs politika szigorításában. A tervek szerint a jövőben már a szárazföldi határokon, érkezéskor elutasíthatják a menedékkérőket, akiket így például a szomszédos Ausztriába küldenének vissza. Az osztrák belügyminisztérium viszont kijelentette: nem fogadnak be a németektől érkező menekülteket, és a szomszédok nem hozhatnak önkényes döntést az ő beleegyezésük nélkül. Pláne, hogy Ausztria is arra készül: az EU vészhelyzeti záradékának érvényesítésével nem fogad el új kérelmeket, és a védelemre jogosultak családegyesítéseit is teljesen leállítanák. A szomszédok közötti menedékjogi vita nemcsak az európai egység, hanem a két ország belpolitikája miatt is kockázatos, ahol a populisták a koalíciós mainstream pártok sarkát tapossák. Winfried Kluth migrációs szakértő szerint nem lesz könnyű végrehajtani a Merz által ígért migrációs fordulatot Németországban, ám, ha a konzervatív kancellárjelölt csalódást okoz a választóinak, az növeli a liberális demokráciával szembeni bizalmatlanságot, és elmélyíti a jobboldali szélsőségesek befolyását – idézi a Handesblatt.

Trump komolyan veszi Európát?

Megírtuk: az Európai Bizottság erőfeszítései Európa védelmi képességeinek növelésére összesen 800 milliárd euróról szólnak, amelynek részeként a beruházásokhoz nagyobb költségvetési mozgástér, főként hitelfelvételek, de a magántőke mozgósítása is szóba jött már.

Stefán Csaba ennek kapcsán felvetette: a kérdés az, hogy ekkora mértékű kiadás ígéretével Donald Trump komolyan veszi-e az európaiakat.

Az ukránok is úgy látják, hogy Európa azért jó, mert pénzt ad a háborúra, de biztonsági garanciát nem nagyon tud kínálni, hiszen nincs ütőképes hadereje. Ezért fontos, hogy a védelmi felkészülésben ne csak fegyverkezzenek, hanem erős hadseregeket is építsenek a tagállamok, amelyek szerepet vállalhatnak a békefenntartásban – mondta.

Mint megjegyezte, Európa Trump nagyobb szerepvállalásról szóló elvárásai miatt kapott most észbe, de a kívánt felfegyverkezés adott esetben vele szemben is meg kell állja a helyét, az önállósodás jegyében – erről szól az EU kommunikációja, ami a kutató szerint érdekes kettősséget mutat.

Versenyképes védelmi pozícióba kerülhetünk

Mindenesetre a kitűzött irány az óriási befektetésekkel, a kontinensen maradó, partneri együttműködésekkel versenyképes védelmi ipart eredményezhetne az USA-val szemben, ami gazdasági szempontból Magyarországnak is előnyös lehet – jegyezte meg.

Hozzátette: a pénzt viszont előbb el kell költeni, be kell fektetni, eredmények pedig csak 5-10 éves távlatban várhatók.

Így hiába döntöttek a németek és az EU bizottság is a költekezésről, a most folyó béketárgyalásokban továbbra is a Trump adminisztráción fog múlni, mekkora szerepet kívánnak az Európai Uniónak.