Fölényes győzelmet ünnepelnek a jobboldali, populista politikai erők és az új baloldal képviselői a kelet-németországi Türingiában és Szászországban, ahol vasárnap szavaztak az új tartományi parlamentekről.

A volt NDK-s területeken tarolt a júniusi európai parlamenti választáson is már felfutott, szélsőjobboldali AfD párt, amely Türingiában az összes szavazat csaknem egyharmadával most először tudott a legerősebbé válni egy állami választáson.

A bevándorlásellenes párt a Scholz-kormány eddigi legnagyobb ellenzéki riválisát, a kereszténydemokrata CDU-t is jócskán lekörözte, amelyet harmadik helyen a kevesebb mint egy éve alakult baloldali BSW párt (Alliance Sahra Wagenknecht) követ, rögtön kétszámjegyű eredménnyel.

Szászországban hasonló sikerrel tarolt az AfD, bár ott – halvány lemaradással a CDU mögött – végül másodikként futott be, a dobogó alsó fokára pedig ugyancsak a BSW került. 

A tartományi eredmények keserű, ámde határozott üzenetet jelentenek Olaf Scholz kancellár szövetségi kormányának.

Scholz pártja, az SPD képviselője éppen, hogy bejutott a türingiai parlamentbe, míg a koalíciós partnerek, az FDP és a Zöldek kiszorultak – utóbbit Kelet-Németország nagy részén ellenségként és bűnbakként, árfölhajtóként és háborús uszítóként tartják számon. 

Befolyásolhatják a fontos döntéseket

Németország történetében egyedülálló győzelemről beszélnek az AfD vezetői, amelynek elnöke, Björn Höcke közölte: fölényes sikerük azt jelenti, hogy nélkülük Türingiában már nem léteznek stabil körülmények.

Ezzel arra utalt, hogy a jövőben immár olyan fontos döntéseket akadályozhatnak meg a helyi parlamentben, mint az alkotmánymódosítás, az alkotmánybírák megválasztása vagy az állami parlament feloszlatása.

Az eredmény egyben jelzés a szövetségi politika számára, hogy a közlekedési lámpa (Olaf Scholz kancellár kormánya) meghibásodott – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Kelet egy szeizmográf, amely megmutatja, merre tart az út, ezt pedig ki fogják használni.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung idézi a párt társelnökét, Stefan Möllert, aki arról beszélt, hogy egész Németországban jelentős változásokat fognak előidézni.

Az AfD megszokottól eltérő határozottságát az is mutatja, hogy a vasárnapi eredményváróra több, kormánypártinak tartott sajtóorgánumot be sem engedtek, amely ellen például az országosan jelentős olvasottsággal bíró Spiegel, a Bild, a Welt című lapok sikeresen fellebeztek a bíróságon.

Az AfD viszont ezután a teljes sajtót kizárta az eseményből egy erfurti olasz étteremben, demonstrálva az elszántságukat. 

Meghibásodást jelez a közlekedési lámpa

A választások másnapján egész Németország közbeszédét meghatározza, hogy az AfD ekkorát tarolt, annak ellenére, hogy a polgárokat számos állami vezető és gazdasági szereplő (nagyvállalatok, tőzsdei szereplők, szakmai szövetségek), de még az egyház is óva intette a szélsőjobboldali párttól.

A migráció- és EU-ellenes populista politizálás folyamatos térnyerése viszont arra utal, hogy a németek már szinte döntöttek: elegük van a nyugat-európai nagyhatalom gazdasági válságát konzerváló Scholz-kormányból, amely az ukrajnai háború miatti túlköltekezéssel és a bevándorláspárti politikával egyre inkább megosztja és elkeseríti a társadalmat.

A tartományi szavazás a helyi parlamenti erők kijelölésén túl azért is jelentős, mert az eredmények beszédes látleletként vetítik előre a 2025 őszén következő országos választások kimenetelét, amikor minden német polgár újabb négy évre szavazhatja meg a kancellár személyét és a kormányát. 

Pakolásra bíztatják a kancellárt

A győztes pártok képviselői kivétel nélkül oda is szúrnak Olaf Scholznak, a sajtóban még hétfőn is tart az üzengetés. 

Az értékelések lényegében arról szólnak, hogy a társadalmi feszültségek világosan kifejezésre jutottak a friss választásokon, ahol az emberek növekvő bizonytalansága miatt tudtak fölerősödni a perempártok.

Ez pedig a többség szerint az eddigi legsúlyosabb figyelmeztetés a szövetségi kormánynak.  

A kancellárnak össze kellene pakolnia a csomagjait – állapította meg a Türingiában jelentős eredményt elérő, új baloldali párt, a BSW, amely ugyancsak ünnepel, hogy hatalmi tényezővé válhatott.

A BSW elsősorban az ukrajnai békével kampányolt, elutasítva a további fegyverszállításokat. Emellett az AfD-hez hasonlóan az ellenőrizetlen migráció ellen is fellépnek, politikájuk nagyrészt Oroszországbarát.

Mindkét párt előretörése jól mutatja, hogy milyen irányba fordultak a kelet-németországi választók, ugyanakkor a Welt szerint egyelőre kizárt, hogy a baloldali és a szélsőjobbos győztesek egymással koalícióra lépjenek.

Olaf Scholz készül 2025-re

A kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD meglehetősen gyengén szerepelt Türingiában, ahol azzal győzködték a szavazókat, hogy 500 eurós karácsonyi bónuszt terveznek a nyugdíjasoknak, és a tartományban bevezetnék az óvodai és iskolai ingyen ebédet.

Georg Maier első számú jelölt, Türingia belügyminisztere a Solingenben nemrég történt késes terrortámadás után igyekezett egy sor javaslattal is szavazatokat szerezni.

Ám ez már kevésnek bizonyult azzal szemben, hogy a három ember életét kioltó, marokkói elkövetőt a szabályok miatt a támadás előtt nem tudták kitoloncolni Németországból – ez a választók szemében végzetes hibával ér fel Olaf Scholzék részéről. 

A kancellár ennek ellenére továbbra is magabiztos, meggyőződése szerint jövőre sikerül újra országos győzelemre vezetnie az SPD-t. 

Szeretek kancellár lenni. Az a célom, hogy az SPD a lehető legerősebb legyen, és vezesse a következő szövetségi kormányt – mondta a Spiegelnek adott interjúban a 13 hónap múlva következő, sorsdöntő választásokról.