Ismét figyelmeztették az Európai Unió tagállamainak miniszterei az Európai Bizottságot a növényvédőszerek használatának komoly korlátozására tett javaslata (SUR) miatt:

a javaslat ellentétes lehet a nemzetközi kereskedelmi előírásokkal, ezért kiszorulhatnak a nemzetközi piacokról az Európai Unióban termesztett szántóföldi növények, valamint a zöldség- és gyümölcsfélék.

A növényvédőszerek használatának korlátozását célzó javaslat célul tűzi ki, hogy 2030-ig 50 százalékkal csökkenjen a vegyszerek felhasználása, a kockázatosabb növényvédő szerek tilalma mellett.

Aggasztó kockázatot rejt a növényvédők betiltása

Az Európai Unió tagállamainak agrárminiszterei a legutóbbi luxemburgi csúcstalálkozón újabb kockázatokra hívták fel a figyelmet: a növényvédők felhasználásának 2030-ra megvalósuló korlátozása gyakorlatilag azonnal tönkretenné az EU harmadik országokba irányuló agrárexportját.

A növényvédőszer alternatívája a gyomlálás, amely élőmunkaigényes feladat és órisi munkaerő-költséget jelent. Munkaerő viszont nincs: a mezőgazdaság a munkaerő hiányától legjobban szenvedő ágazatok egyike
A növényvédőszer alternatívája a gyomlálás, amely élőmunkaigényes feladat és órisi munkaerő-költséget jelent. Munkaerő viszont nincs: a mezőgazdaság a munkaerő hiányától legjobban szenvedő ágazatok egyike

A tagállamok képviselői jelezték, hogy a nemzetközi kereskedelem feltétele a szigorú növényegészségügyi szabályok betartása, vagyis a garancia arra, hogy az Európai Unióból származó alapanyagokkal nem hurcolunk be például nem őshonos rovarokat, vagy fertőző növénybetegségeket. A miniszterek arra figyelmeztettek:

a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC) részeként az EU-nak kötelessége a kártevők elleni védekezés és a nemzetközi elterjedés megakadályozása, különösen ha a harmadik országokban veszélyesnek minősülő kártevők is érintettek.

A harmadik országok által elfogadott behozatali szabályok ráadásul jellemzően kötelezővé is teszik a növényvédőszerek használatát a növények termesztéséhez és a betakarítása utáni feldolgozáshoz is.

A hatásvizsgálatra várnak a döntéshozók

A növényvédők tilalmára vonatkozó javaslatot az európai zöldmegállapodás (Green deal) részeként javasolt Farm to fork stratégia egyik legnagyobb vitát kiváltó ötlete az Európai Bizottságnak. Ez a vita régóta húzódik és várhatóan nem is ér véget egyhamar: egyre kevesebb az esélye, hogy a bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok egymástól eltérő javaslatait a jövőre esedékes uniós választásokig sikerül elfogadni.

Elkeserítően messze a végső döntés, ez nagyon kemény lesz

Másfél évet is késhet az Európai Unió növényvédőszerek használatának korlátozásáról szóló végső döntése. A késésben közrejátszik a tagállamok óvatossága, a szakbizottságok nézetkülönbsége, a jövő évi európai parlamenti választás közelsége, és a termelők ellenérzései. A legnagyobb bizonytalanságot ugyanakkor a növényvédők jelentős korlátozásakor a rendelkezésre álló alternatíva hiánya jelenti. Bővebben>>>

Brüsszel és a tagállamok utoljára tavaly decemberben tárgyaltak érdemben a SUR javaslatról. Az egyeztetésen a tagállamok arra kérték a bizottságot, hogy készítsen átfogó hatásvizsgálatot a vegyszerek 50 százalékos korlátozásának hatásairól.

A korábban megjelent nem EU-s tanulmányok – például az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának (USDA) elemzése – súlyos következményeket vetítettek előre. Egyebek mellet a SUR európai mezőgazdasági termelés jelentős visszaesését, a nettó exportőri szerep elvesztését eredményezné és jócskán megugró árak mellett. 

Az Európai Bizottság nem kapkodott: az újabb hatásvizsgálat elkészítéséről márciusban döntött. A tagállamok döntésének és a tárgyalások folytatásának ez az elemzés alapvető feltétele.

Az Európai Parlament újabb frontot nyitott

Időközben a vitában új fejezetet nyitott az Európai Parlament azzal, hogy ismertette saját, önálló javaslatát. A parlamenti jelentés még szigorúbb növényvédőszer-tilalmat vázol az évtized végéig: egyes hatóanyagokat betiltana, az engedélyezett szereket pedig jelentősen megadóztatná, miközben a bizottsági tervezethez képest is alacsonyabb felhasználást tenne lehetővé.

A parlament javaslatát már a bizottság is túlzónak tartotta, így a SUR körüli nézetkülönbségek tovább nőttek, ezáltal tovább csökkent az esélye egy kompromisszumos javaslat gyors elfogadásának.

Egyedül Brüsszel szerint előnyös a növényvédők korlátozása

Az USDA jelentése mellett több neves európai egyetem is készített tanulmányt a Farm to fork stratégia lehetséges következményeiről. A stratégia célja, hogy 2030-ra fenntarthatóbbá és környezetbarátabbá tegye az európai mezőgazdaságot, valamint átalakítsa a fogyasztói szemléletet is.

Ezt azzal érné el Brüsszel, hogy 2030-ig 50 százalékkal csökkentené a növényvédők felhasználását, szintén 50 százalékkal a műtrágya felhasználását, valamint a haszonállatok antibiotikumozását is korlátozná.

A korábbi hatásvizsgálatok mindegyike egyforma következtetésre jutott: ameddig nem lesz valós alternatívája a növényvédelemben általánosan alkalmazott hatóanyagoknak, addig minden ilyen korlátozás az uniós termelés jelentős visszaesését eredményezné.

A hozamcsökkenés mértéke ugyan eltérő a különböző tanulmányokban, de a mértékét mindegyik jelentősnek becsüli. E hatásvizsgálatok rámutatnak arra, hogy

  • az EU önellátását veszélyeztetné az átgondolatlan tilalom;
  • a globálisan meghatározó élelmiszerexportőr szerepe eltűnne Európának, akár importra is szorulhat;
  • az unióban előállított élelmiszerek ára az egekbe szökne, egyre szűkebb kör engedhetné meg magának a hazait,
  • miközben tovább nőne az olcsó és kevésbé biztonságos import élelmiszerek aránya.
  • Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy az EU hozamcsökkenése miatt kieső exportot mások töltenék be, ezáltal az egyébként is bizonytalan mértékű kibocsátás-csökkenés a világ más részein jelenne meg, összességében hátráltatva klímaváltozás megállítására tett globális törekvéseket.
  • Ha az EU a jelenlegi agrárpolitikát vinné tovább, akkor is stagnálna és enyhén csökkenne a mezőgazdaság környezetterhelése, jelentős hozamnövekedés mellett.
  • Az Egyesült Államok rendszeresen bírálja az EU törekvéseit, a tengerentúli vélemények szerint az innováció oldja meg a fenntartható élelmiszer-előállítást.

A hatásvizsgálatok arra is rámutatnak, hogy a kutatás-fejlesztésre és az innovációra nagyon kevés forrást nyújtana az EU, mivel nem ösztönözné kellőképpen a gazdaságok modernizálását és az új technológiák elterjedését. Végső soron pedig a stratégia végrehajtása minden modellszámítás szerint komolyan visszavetné az uniós gazdák versenyképességét úgy, hogy közben a  környezeti célok sem teljesülnének.

A növényvédők használatát övező vita akkor kapcsolhat újabb fokozatba, ha elkészült átfogó tanulmányával az Európai Bizottság, ám erre vélhetően még várni kell egy ideig.

Tájékoztatás

A cikk „Az új intézményrendszerek kihívásai és az előttünk álló változások az európai integrációban” című projektünk részeként jelent meg az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Bizottság véleményét. Sem a sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé értük.