Egy esetleges új világjárványra adott gyors és összehangolt válasz módszertanának kidolgozása a célja annak a kutatási programnak, amellyel a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a japán Kiotói Egyetemmel és az amerikai Yale Egyetemmel közös konzorciumban nyert HU-rizont pályázatot – tájékoztatta a magyar felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.

A közlemény szerint

a Covid-19 járvány tapasztalatait használva fel lehet készülni egy ismeretlen kórokozó által okozott új világjárványra. A világ különböző kutatócsoportjainak eredményeit összekapcsolva átfogó és interdiszciplináris módszertan készíthető, amely révén egy újonnan felbukkanó kórokozó esetén is gyorsan és hatékonyan beindítható a védekezés.

Ennek a módszertannak a kidolgozására vállalkozik a következő három évben az SZTE Rapid-Grip elnevezésű nyertes HU-rizont-projektje, amelyet az SZTE TTIK Bolyai Intézetben működő, Röst Gergely matematikus által vezetett járványmodellezési kutatócsoport a Kiotói Egyetem és a Yale Egyetem kutatóival közösen indít el.

A projekt ahhoz a nemzetközi törekvéshez kapcsolódik, amelynek célja, hogy egy újonnan felbukkanó vírus esetén száz napon belül készüljön oltóanyag. Röst Gergely kifejtette, ezért száz napon belül egy nemzetközileg koordinált, végrehajtható stratégiának is készen kell állnia a vakcina legjobb felhasználására.

A folyamat három egymásba integrált részből tevődik össze, amikor a kockázatot jelentő kórokozó felbukkan,

  • először fel kell dolgozni az adatokat és el kell végezni a járványtani paraméterek becslését, ebben a a Kiotói Egyetem tudósainak jelentős tapasztalata van.
  • Ezt követi a járványtani modellezés, melyért az SZTE felel.
  • A harmadik szakaszban pedig a modellezések eredményeit a gyakorlatban kell hasznosítani, vagyis konkrét ajánlások és közegészségügyi programok készülnek a modellek alapján.

A járványügyi protokollokat és az intézkedésekhez szükséges ajánlásokat a Yale Egyetem, a világ egyik legelismertebb epidemiológiai kutatóközpontja fogja összeállítani.

Konzorciumvezetőként a szegedi csoport a modellezés mellett a teljes folyamat integrálását is elvégzi, az SZTE kutatói fogják majd egységes rendszerré hangolni a japán járványügyi és az amerikai népegészségügyi szakemberek munkáját.

A hároméves projektben az első két évet szánják a tudományos és technológiai háttér kidolgozására, a harmadik évben pedig felhasználható szolgáltatássá fejlesztik a módszertant. Ezután nemzetközi szervezeteknek is, például az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), valamint az európai és amerikai járványügyi hatóságoknak is bemutatják a kidolgozott védekezési módszertant – áll a közleményben.

Müller Cecília elárulta, hogy áll most a a covid- és az influenzahelyzet

A szennyvízben mért értékek alapján az influenzafertőzések számának további emelkedése várható a következő egy-két hétben. Erről itt írtunk >>>

Kapcsolódó