Mráz-Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a „Hófehér gazdaság felé” című sajtóeseményen kiemelte, amikor gazdasági fehéredésről beszélünk, az egy sikertörténet. Ennek a folyamatnak három főbb szempontját határozta meg, ilyen az online fizetés biztosítása (POS-terminálok, online terminálok), a kedvező adókörnyezet megteremtése, valamint az adóelkerülők üldözése és büntetése (kiemelve az Integritás Hatóságot).

A Nézőpont Intézet tanulmánya az Európai Bizottság Eurobarometer adatai alapján készült, amely az elmúlt években folyamatosan vizsgálta a tagállamokban a korrupció terjedését, illetve magát a korrupcióérzetet is.

Kapcsolódó

Például, arra a kérdésre, hogy találkozott-e korrupciós tevékenységgel, az alábbi országok állampolgárai ilyen arányban válaszoltak igennel 2023-ban:

  • Horvátország 18 százalék,
  • Bulgária 15 százalék,
  • Ausztria 10 százalék,
  • Csehország, Szlovákia, Magyarország 9-9 százalék,
  • Szlovénia 6 százalék,
  • Románia 5 százalék,
  • Lengyelország 3 százalék.

Az Európai Bizottság azt is mérte, mennyire vagyunk elégedettek a korrupció elleni bűnüldözéssel, szintén 2023-as Eurobarometer adatok következnek:

  • Ausztria 44 százalék,
  • Románia 39 százalék,
  • Lengyelország 37 százalék,
  • Magyarország 34 százalék,
  • Szlovákia 28 százalék,
  • Szlovénia 26 százalék,
  • Csehország, Horvátország 23-23 százalék,
  • Bulgária 18 százalék.

Arról is van adat, hogy a különböző országok állampolgárai szerint mennyire hatékonyak a korrupció elleni küzdelemben az adott országok kormányai.

  • Ausztria 39 százalék,
  • Lengyelország 37 százalék,
  • Magyarország 36 százalék,
  • Románia 29 százalék,
  • Szlovákia 27 százalék,
  • Szlovénia 23 százalék,
  • Horvátország 22 százalék,
  • Csehország 21 százalék,
  • Bulgária 18 százalék.

Mráz Ágoston Sámuel szerint ezekkel az adatokkal akár le is zárhatnánk a jogállami vitákat.

Vukovich Gabriella, a Nézőpont Intézet gazdaságkutatási igazgatója a magyar gazdaság fehéresedésére hozott adatokat, elsősorban az áfabeszedésének hatékonyságát emelte ki.

A Nézőpont Kutatása szerint

Magyarországon a megkérdezettek 29 százalékának van olyan ismerőse, aki szürkén kapja a fizetését.

Horvátországban ez az arány 16, míg Romániában 38 százalék.

Érdekes a szabálykövetés vizsgálatának eredménye is. Az osztrákok 63 százaléka például a szabálykövetést előnyösnek tartja, ám a vizsgált államokban ezzel a véleménnyel csak Ausztriában haladják meg az ötven százalékot. Magyarország a vonatkozó listán a második, holtversenyben a csehekkel (41 százalék), a Bulgáriában csak minden ötödik ember vélekedik úgy, hogy érdemes betartani a szabályokat.

Ugyanakkor a magyarok 70 százaléka hisz a protekcióban;

bár sokkoló az adat, de még a csehek 55, és az osztrákok 62 százaléka is úgy vélekedik, a befolyásos kapcsolatok segíthetnek az üzleti életben. Bulgáriában csak a 12 százalék nem hisz a protekcióban.

Vukovich Gabriella szerint a gazdasági fehéresedésben a szabálytalanságok leginkább az áfabeszedésben mutatkoznak. Ennek van egy egyszerű mutatószáma, az áfarés: ez a beszedhető áfa és a ténylegesen beszedett áfa különbsége.

Az áfarésre hatással van az adócsalás, az adóelkerülés, a fizetésképtelenség, a csőd, valamint az adóadminisztráció hiányossága.

Hazánkban az áfarés 2017 és 2021 között 14,3 százalékról 4,4 százalékra csökkent,

ezzel az Európai Bizottság szerint bekerültünk az ezen a téren négy kiemelkedően teljesítő tagállam közé: Magyarország, Lengyelország., Lettország és Szlovákia. A gazdaságkutató közölte azt is, hogy 2010 és 2021 között 80 százalékkal növekedett hazánkban az áfabevétel.

Nem növelni, hanem beszedni kell az adókat

– nyitotta meg előadását Varga Mihály pénzügyminiszter. A politikus felidézte 2010-es ígéretet, miszerint ha mindenki tisztességesen befizeti a rá kivetett adót, akkor a nagyobb bevétel miatt nem hogy emelni nem kell, hanem még csökkenteni is lehet az adók mértékén.

A tárcavezető közölte, két szempont vezérelte a kormányzat adópolitikáját, az egyik a versenyképesség növelése, másik a demográfiai trendek megfordítása.

Csökkenteni kellett a munkát terhelő adók mértékét, ha már meghirdették a munkaalapú társadalmat, ezzel együtt a tőkét terhelő adók is csökkentek kisebb mértékben - magyarázta. A fogyasztási típusú adók (például áfa – a szerk.) viszont növekedtek, ugyanakkor Varga Mihály ehhez azt is hozzátette, hogy a fehéresedés következtében több bevétel folyt be a költségvetésbe.

A pénzügyminiszter szerint most tartunk a hét szűk esztendő negyedik évében, ennek ellenére

az Eurostat adatai szerint 2009 és 2022 között 3,9 százalékkal csökkent az GDP-arányos adóelvonás mértéke,

amivel Magyarország az uniós adócsökkentési rangsor élmezőnyébe került.

Varga Mihály kitért arra is, hogy a gazdasági fehérítésben nemcsak az a lényeg, hogy lejjebb visszük az adókulcsokat, hanem a kormányzatnak csoportosítani kell az adózókat:

 

  • jogkövetőkre,
  • hibázókra,
  • szabálykerülőkre,
  • csalókra.

A jogkövetőket jutalmazni, a csalókat szankcionálni kell a miniszter szerint. Példaként hozta fel a pozitív adósminősítést, ha az adó hivatal három évig nem talál szándékos hibát a bevallásokban, akkor azt a vállalkozást kevesebbet vizsgálják, viszont a fentiek alapján pedig lesznek olyan cégek, akikhez viszont több alkalommal is kiszállnak a revizorok.

Az online kasszák hatékonyságát is egy plasztikus példán keresztül mutatta be. Mivel a NAV látja az adatokat, így az is feltűnik az adóhatóságnak, ha egy adott település tíz boltjából kettő eredménye nagyon kilóg. Így elég azokat vizsgálni nagyobb hangsúllyal.

Némi élccel hozzátette, hogy olyan új online kasszákat is alkalmaznak, amivel

most már azt is figyeljük, hogy milyen a kézmozdulata az eladónak.

 

A pénzügyminiszter felsorolta az elmúlt időszakban bevezetett digitális eszközöket, az online pénztárgép mellett az EKAER-rendszert, valamint az online számlákat és a POS-terminál telepítési programot, ugyanakkor hangsúlyozta, a kormány nem ellensége a készpénznek, mindenkinek megadják ezt a szabadságot, viszont a készpénzhasználat csökkentésével fehérebbé válik a gazdaság.

A kormányzat másik célja a még nagyobb automatizmus kialakítása az adózás terén. Ennek alapja, hogy az adóhivatal online-rendszeréhez hetente 300-400 millió adat érkezik be – magyarázta. A több mint 5 millió szja-bevallás 80 százalékát a NAV készíti el, és közel 2 millió honfitársunk rá sem néz az elkészített bevallásra, csak elfogadja annak tartalmát.

Ennek a folyamatnak a következő lépése, hogy jövőre bevezetik az eÁfát. Idén a negyedik negyedévben tesztelik a rendszert, jövő januártól be is vezetik, majd 2024 harmadik negyedévétől további funkciókat kapcsolnak be az eÁfa kapcsán.

Ennek célja, hogy az adózó folyamatosan nyomon kövesse az áfabefizetést, és kevesebb ellenőrzés legyen, a könyvelők részéről kevesebb adatrögzítés és hiba merülhet fel, míg az adóhatóság széles körű kontroll alatt tarthatja a magyar gazdaságot.