Kezeljük fenntartással a személyre szabott hirdetéseket az online platformokon – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szerdai közleményében.

A hatóság, mint az online platformok magyarországi digitális szolgáltatási koordinátora, kiemelte: az algoritmikus ajánlások mára egyet jelentenek a platformhasználattal, ugyanakkor az ilyen ajánlórendszerek közel sem hibátlanok. „Az uniós szabályozás mellett a felhasználói tudatosság is elengedhetetlen ahhoz, hogy ne vesszünk el az ajánlórendszerek útvesztőjében” – írták a közleményben.

A Google-keresés „mágikus” módon eltalálja, hogy milyen típusú városi biciklit szeretnénk venni munkába járáshoz. A YouTube „véletlenszerűen” újabb meséket kínál, miközben az altatás fáradságos feladatát végezzük. Az ajánlórendszerek ma már mindennapjaink részei, de érdemes ezeket fenntartásokkal kezelni ahelyett, hogy átadnánk magunkat az ajánlatok sodrásának – figyelmeztet az NMHH.

  • A tájékoztatás szerint az algoritmikus torzítás lehetséges káros következménye lehet például, amikor egy HR-csoport által használt önéletrajzszűrő algoritmus egy idő után szisztematikusan kiveszi a női jelentkezőket.
  • Egy másik probléma a véleménybuborékok kialakulása, amikor az algoritmusok az adataink alapján eleve feltételezik, mi érdekel vagy érdekelhet minket, és utána csak néhány, specifikus témakört ajánlanak ki nekünk.

Ez persze nem minden esetben káros; például egy önkéntes kutyamentőcsoportnak kifejezetten hasznos lehet, hogy az algoritmus elveszett ebekről szóló posztokat ajánl. Ugyanakkor a politikai és előítéleteken alapuló véleménybuborékok különösen károsak nemcsak az egyén, hanem a társadalmi diskurzus és a nyilvános vita egészére nézve is – mutatott rá a médiatanács.

A hatóság szerint nagyon jó dolog, amikor a kereső vagy egy közösségi oldal javaslatot tesz egy-egy termékre, de legyünk vele tisztában, hogy nem az összes jó lehetőséget kínálja fel, hanem azokat, amelyekért valaki fizetett, hogy megjelenítse nekünk. Hozzátették: mielőtt fontos döntéseket hoznánk meg, érdemes más keresőben, más szolgáltatásban is szétnéznünk.

Az ajánlórendszerek azokon az adatokon alapulnak, amelyeket a múltban tettünk, amilyen könyveket olvastunk, amilyen zenéket hallgattunk. Próbálnak meg- és kiismerni bennünket, és ezek alapján kiszolgálni az igényeinket, amivel azonban csökkentik az új dolgok megismerésének esélyét. A hírfogyasztásban például más emberek véleményének megismerésének, de akár új hobbik felfedezésének is gátat szabhat

– összegezte az NMHH.

A hatóság azt ajánlja, hogy időnként próbáljunk ki másik szolgáltatást, nézzük meg annak választékát, keressünk egy másik böngészőben. Ha ajánlatot kaptunk egy termékre, vessük össze az árát más oldalak kínálatával. Ha olvasunk egy meglepő hírt, akkor nézzük meg, más weblapokon mit írnak róla.

A médiahatóság a közleményben kitért arra is, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet (DSA), amely alapjaiban változtatja meg a platformok működését és átláthatóságát az Európai Unió területén, lehetőséget teremt arra, hogy „opt-outoljunk”, azaz lemondjunk a testreszabott algoritmusok által ajánlott tartalmakról a platformokon – így a Facebookon vagy akár a TikTokon is –, illetve megköveteli a platformoktól, hogy tegyék átláthatóvá, hogy mely adataink alapján alakítják ki számunkra a használati felületet.