Érdekes kutatást végzett a fiatal felnőttek digitáliseszköz-használati szokásairól a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A megszokott online kérdőíves felmérés mellett objektív készülékhasználati adatokat is elemeztek, a kutatásba bekapcsolódott fiatalok ehhez önkéntesen megosztották szoftveres információikat.

Az eredmények alapján a 16–35 évesek átlagos napi képernyőideje 3 óra 49 perc, amely 60 képernyő be- és kikapcsolási ciklushoz kötődik.

Kapcsolódó

A vizsgált telefonokat általában 22 óra körül használták a legtöbben, ilyenkor az eszközök mintegy negyede aktív volt.

A résztvevők a kutatás időtartama alatt átlagosan 58 különböző alkalmazást indítottak el okostelefonjukon, de képernyőidejük mintegy felét a legnépszerűbb közösségimédia-platformok tették ki: a Facebook és üzenetküldő alkalmazása, a TikTok, a YouTube és az Instagram.

Kiderült, hogy a 16–19 éves lányok első számú közösségimédia-felülete egyértelműen a TikTok, a fiúk körében azonban a YouTube bizonyult népszerűbbnek.

A tinilányok képernyőidejük 37 százalékát a TikTokon, 9 százalékát pedig a YouTube-on töltötték, ezzel szemben a fiúk képernyőidejének 19 százalékát a YouTube tette ki, és „csupán” 15 százalékát a TikTok.

Platformhasználati szokásaik alapján a fiatalok két generációra oszthatók: a 16–24 évesek körében elsősorban a TikTok, míg a 25–35 éveseknél a Facebook a favorit.

Az életkor előrehaladtával egyébként a közösségi platformokon töltött idő jellemzően csökken.

A kutatás négy fő felhasználói csoportot is azonosított annak alapján, hogy milyen jellegű alkalmazások határozzák meg leginkább az eszközhasználatukat. Így a mérésben részt vevők 43 százaléka került a közösségimédia-használók csoportjába, míg 25 százalékuknál a böngészőhasználat, 22 százalékuknál a mobiljátékok, 10 százalékuk estében pedig a videótartalmak fogyasztása volt a legmeghatározóbb használati mód.

Általánosságban elmondható, hogy minél idősebb valaki, annál inkább jellemző rá a böngészőalapú készülékhasználat, illetve minél fiatalabb valaki, annál inkább dominál a közösségimédia-alapú felhasználás.

Érdekes adat, hogy a sztereotípiákkal ellentétben a nők közül többen tartoznak a játékhasználók kategóriájába (26 százalék), mint a férfiak közül (18 százalék), illetve a 25 éven felüliek között is több a játékközpontú felhasználó (25 százalék), mint a 16–19 évesek között (10 százalék).

A kérdőíves felmérésben

a válaszadók kétharmada nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen találkozik álhírekkel az online és a közösségi médiában.

Azok, akik nem fogyasztanak napi rendszerességgel politikai tartalmakat, hozzávetőleg ugyanakkora arányban mondták, hogy rendszeresen találkoznak álhírekkel az interneten, mint a politika iránt kifejezetten érdeklődők.

Az álhíreket csupán a válaszadók 27 százaléka szokta jelenteni, 60 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy általában csak továbbgörget, ha félrevezető információval találkozik. Csupán 35 százalékuk szokta ellenőrzi a bizonytalan információkat megbízható források segítségével, 13 százalékuk pedig másokkal beszéli meg a problémás tartalmakat.