Miközben a vállalatok hosszú távú eredményességének kulcsa a digitalizáció és a fenntartható működés, addig a döntéshozásért felelős igazgatósági tagoknak alig töredéke rendelkezik ilyen irányú tapasztalattal – mutat rá az EY európai pénzügyi szolgáltató cégeket elemző nemzetközi kutatása. A bankoknak, vagyonkezelőknek és biztosítóknak mihamarabb meg kell emelniük a női vezetők arányát is, hogy megfeleljenek az uniós elvárásoknak.

A 13 európai országban több mint ezer igazgatósági tag értékelésén és 300 befektető megkérdezésén alapuló tanulmány szerint a pénzügyi szolgáltatók már elkezdték megreformálni az igazgatósági tanácsokat, de még bőven van tennivalójuk. Az idei év első felében kinevezett tagok közül negyedének van gyakorlati tapasztalata az ESG, illetve a fenntarthatóság területén, harmaduk rendelkezik széleskörű technológiai ismeretekkel, miközben a vezetői tapasztalatok mellett ezeket tartják kulcsfontoságú készségeknek a befektetők Európában.

A bankok, a biztosítók, a vagyonkezelők és a fintech cégek is egyre inkább érzékelik a piaci szereplők szigorodó elvárásait.

Érdemes minél hamarabb olyan kontroll-folyamatokat kialakítaniuk, amik biztosítják a lehetőséget arra, hogy folyamatosan felül tudják vizsgálni és szükséges esetén akár bővíteni az igazgatósági tanács körét. Ezzel el tudják érni, hogy ne csak ma, de hosszú távon is releváns döntésekkel tudják biztosítani a társaság versenyképességét

– hangsúlyozta Bácsfalvi András, az EY compliance szolgáltatásokkal foglalkozó vezetője.

Hiányoznak a nők a tanácstermekből

Az érintett társaságoknak a közeljövőben megoldást kell találniuk arra a helyzetre is, hogy a tőzsdén jegyzett európai pénzügyi szolgáltatók ötödénél (28 százalék) nem éri el a 40 százalékot a női igazgatósági tagok aránya.

Az Európai Bizottság irányelve szerint 2026 júniusáig valamennyi tőzsdén jegyzett uniós nagyvállalatnál tíz vezetőből legalább négynek női döntéshozónak kell lennie a nem ügyvezetői tanácsokban és az összes tanácsban is el kell érniük a 33 százalékot.

A felzárkózás lassan halad, mivel az elmúlt pénzügyi évben (2022. július – 2023. június) a kinevezések csupán 44 százalékánál volt nő a jelölt.

A női kvóták kérdése nagy port kavart a múltban is, de szükségességüket a lassú haladás hívta életre. A legfontosabb feladat, hogy személyes és szervezeti felelősségvállalással egyenlő lehetőségeket teremtsünk a nők és férfiak számára a karrierjük építésére. A női vezetők megfelelő aránya az igazgatósági tagok között a teljes szerveztre pozitív hatással van, mind az eredményességet, mind a munkahelyi kultúrát tekintve

– hangsúlyozta Farkas Margit az EY, munkaerő és emberi erőforrás tanácsadással foglalkozó területének partnere.

Eltűnnek a nők a vezetői pozíciókból, kirekeszti őket a rendszer

Nagyon úgy tűnik, hogy a nagy szakítás kellős közepén járunk, a cégeknek pedig sürgősen változtatniuk kell. A technológiai ipar mostanra elvesztette az úttörő női vezetők egy egész generációját, és helyükre többnyire férfiak léptek. Mégis mi állhat a jelenség hátterében? Bővebben >>>

A pozícióhalmozás káros is lehet a vállalat irányítására

Európa legnagyobb pénzügyi szolgáltatóinál a tanácstagok jelenleg átlagosan három pozíciót töltenek be, miközben a megkérdezett befektetők döntő többsége, 82 százaléka szerint ennyi megbízás mellett már nehezen lehet hatékonyan irányítani egy vállalatot.

  • A vagyonkezelők 49 százalékánál,
  • a biztosítási szektor 41 százalékánál,
  • a bankszektor 39 százalékánál tölt be egy személy több pozíciót.

Ezeknek a tisztségeknek a megosztása szintén hozzájárulhat a sokszínűség és a tudásbázis erősítéséhez.

Itt a lista, ezek a legjobban fizető állások Magyarországon

A teljes munkaidőben alkalmazottként elérhető legmagasabb havi bérek elérték a bruttó kétmillió forintot. Így a legjobban és a legrosszabbul keresők közötti bérkülönbség immár tízszeresére nőtt. A szaktudást igénylő munkakörökben a bruttó bér már 500 ezer forint feletti, a pedagógusok fizetése viszont látványosan leszakadt. Bővebben >>>