A magyar gazdaság 2024 első negyedévében ismét kilépett a stagnáló állapotból, és vélhetően újra növekedési pályára állt – így kezdte a jelenlegi makrogazdasági kilátások értékelését az Economxnak Virovácz Péter, az ING vezető makrogazdasági elemzője, aki szerint a legnagyobb probléma ugyanakkor, hogy az elmúlt negyedévekben növekedés és stagnálás váltogatták egymást, vagyis egyáltalán nem beszélhetünk kiegyensúlyozott teljesítményről. Rögtön az elején érdemes felidézni az elmúlt négy negyedév GDP-adatait:

  • idén az első negyedévében a gazdaság teljesítménye 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal bővült.
  • Tavaly az utolsó negyedévében a gazdaság teljesítménye stagnált, az előző negyedévihez és a korábbi év azonos időszakához képest sem változott.
  • 2023 harmadik negyedévében az előző negyedévihez képest 0,9 százalékkal nőtt, a 2022. azonos időszakitól viszont 0,4 százalékkal elmaradt a gazdaság teljesítménye.
  • Végezetül tavaly a második negyedévben a naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest 2,3 százalékkal, míg az előző negyedévhez mérten 0,3 százalékkal mérséklődött. 

A kormányzat szerint pedig jelenleg kijelenthető, idén az első negyedévében újraindult a magyar gazdaság. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki szerint a dinamikus gazdasági növekedés és az újraindítás öt feltételéből négy már teljesült, azaz valóban elkezdődött a növekedés fokozatos újraindítása: a fogyasztásban megkezdődött a helyreállás, és az óvatossági motívum is oldódik, a  beruházások fokozatosan dinamikusabbá válnak, a munkaerő-tartalék aktivizálódik, illetve a hitelezés is élénkül.

Azért nem ilyen egyszerű a képlet

Azonban Virovácz Péter szerint napjainkban érdemes megjegyezni, hogy nem általánosságban jó vagy rossz a gazdaság teljesítménye, hiszen

az egyes ágazatok meglehetősen eltérő képet mutatnak.

Illetve azt is tudjuk, hogy nem minden gazdasági ágazat járult pozitívan hozzá a GDP növekedéséhez az első negyedévben.

Ugyanis, amennyiben a termelési oldalról közelítjük meg, úgy azt láthatjuk, hogy az ipar meglehetősen gyengélkedik, hiszen a belső kereslet továbbra sem élénkül olyan ütemben, hogy az ellensúlyozni tudja a külső kereslet romlásából fakadó folyamatosan alacsonyabb exporteladásokat. Az elemző kiemelte: „mivel azt gondoljuk, hogy ez a trend az év hátralévő részében is fennmaradhat – bár az év második felében azért már talán az ipari export valami reménysugarat mutathat –, ezért az idei év egészét tekintve az ING Bank negatív kontribúcióval számol az ipar részéről a bruttó hozzáadott értéket tekintve.”

Ha felhasználási oldalról közelítjük meg, akkor pedig azt láthatjuk, hogy az idei évben a növekedés motorját a háztartások fogyasztása nyújthatja, melyet nagy mértékben támogat a jelentős reálbérnövekedés.

„Tekintettel arra, hogy a bérkiáramlás az általunk vártnál magasabb szinten maradt az év első negyedévében, emiatt inkább felfelé mutató kockázatokat látunk a jelenlegi 2,2 százalékos teljes éves GDP növekedési előrejelzésünk esetében”

– összegezte az elemző. Összességében a második negyedév mutatja meg, hogy mennyire sikerül tartósan növekedési pályára állni. Miközben pedig vannak biztató jelek, egy-egy terület teljesítménye keserű szájízt hagy maga után.

Az ING várakozása szerint az idei évben két reflációs kört láthatunk, mivel a tavalyi év májusában és októberében negatív havi átárazásokat láthattunk. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az idei évi havi átárazás ezekben a hónapokban nullánál nagyobb lesz, akkor a bázishatás miatt érdemben emelkedik majd az éves fogyasztói-árindex.

„Öröm az ürömben, hogy a májusban látott jelentős mérséklődés az üzemanyagárak esetében fékező hatással lesz az általános havi átárazásra, így érdemben alacsonyabb havi inflációt láthatunk egyrészt a korábban vártnál, másrészt az előző hónapokban látott 0,7-0,8 százalékos átárazásoknál” – összegezte Virovácz Péter.

Mindez azt jelenti, hogy a tavalyi évi rendkívül alacsony bázis (-0,4 százalék hó/hó) vélhetően idén „csak” 0,1-0,2 százalék körüli havi inflációval párosul, így az éves infláció vélhetően 4,3 százalék közelébe ugorhat. Habár így az infláció kilép a jegybanki toleranciasávból, mégis érdemben alacsonyabban alakulhat a jegybank által várt 4,9 százalékos értéknél, amelyet még a márciusi Inflációs jelentésben publikáltak. „Természetesen akkoriban az üzemanyagárak alakulása nem mutatott abba az irányba, hogy májusban egy jelentősebb árcsökkenést láthatunk, így az eltérés főként ebben a komponensben lelhető fel” – tette hozzá az ING elemzője.

Virovácz Péterék azt várják, hogy

az infláció újból emelkedhet, habár az emelkedés mértéke kisebb lesz annál, mint amit korábban vártunk.

Ugyanakkor az év utolsó negyedévében a tavalyi évi alacsony bázisok miatt újabb reflációs körre számíthatunk, így az ING Bank a decemberi éves inflációt továbbra is az 5,5-6 százalék körüli sávba várja, ám inkább a sáv aljához közelebb eshet végül a tényadat.

Mint, ha két valóság lenne megint

Érdemes visszakanyarodni arra, hogy kormányzat szerint „a  beruházások fokozatosan dinamikusabbá válnak” – legalábbis Nagy Márton narrációja, elbeszélése szerint. Ezzel szemben a másik valóság az az, hogy a KSH napokban publikálta a beruházásokkal kapcsolatos friss statisztikákat: az első negyedévében a nyers adatok szerint 9,6 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan kiigazított adatok alapján – a beruházások értéke összehasonlító áron 3,6 százalékkal csökkent.

Virovácz Péter szerint a beruházási aktivitás a legfrissebb első negyedéves adatok alapján meglehetősen kiábrándító képet fest, akár az éves, akár a negyedéves dinamikát vizsgáljuk. 2024 első negyedévében a szezonálisan igazított adatok alapján az előző év azonos időszakához mérten a beruházások volumene 9 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 3,6 százalékkal csökkent.

„Így tehát nem sok jót várhatunk a június 4-én esedékes részletes GDP adatközléstől, legalábbis ami a beruházások kontribúcióját illeti. Úgy tűnik tehát, hogy az elmúlt hónapokban látott érdemi csökkenés a kamatkörnyezetben még nem eredményezett változást a beruházási volumenek tekintetében”

– összegezte az elemző, aki szerint mindez egy olyan időszakban, amikor a kormányzati hiánycél tartását kockázatok övezik, így a kormányzat részéről való beruházáselhalasztás is tovább rontja a képet. Emellett a csökkenő kamatkörnyezet elmaradó beruházási hatása azt támaszthatja alá, hogy a vállalati beruházásokat nem a finanszírozási költségek fogták vissza.

Nagyon fontos figyelni a német gazdaságot

Azért mégsem hagyhatjuk az olvasókat kilátások nélkül: abban mind a kormányzat, mind az elemzők egyetértenek, hogy alapvetően a német gazdaság állapota határozza meg a legnagyobb mértékben a külső keresleti környezetet a magyar exporttermékek iránt, hiszen Németország a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk. Ugyanakkor, nem lehet teljes egészében a német gazdaság gyengélkedésére kenni a magyar gazdaság visszafogott teljesítményét, hiszen a belső kereslet hiánya, mely épp regenerálódik, definíció szerint a belső folyamatok eredője.

Virovácz Péter szerint ebben a tekintetben

a háztartások fogyasztásának folyamatos bővülése és a beruházási aktivitás emelkedése teret nyithat a belső kereslet élénkülésének, melynek helyreállása az idei év növekedési képletének legfontosabb komponense.

A belső keresleten kívül természetesen a nettó export alakulása is lényeges, hiszen a magyar gazdaság kis, nyitott, export-orientált gazdaság.

„Ami az exportkilátásokat illeti, meglehetősen borús képet láthatunk, hiszen a feldolgozóipari export rendelésállomány 2023 augusztusa óta folyamatosan zsugorodik, és a márciusi adatok fényében 21,6 százalékkal maradt alul az előző év azonos időszakához képest. Mindez rávilágít arra, hogy a feldolgozóiparban az exportértékesítések az eddig felhalmozott készletekből történnek, de ezek pótlására nincs addicionális impulzus, hiszen az új export rendelések nem nőnek érdemben” – mondta az Economxnak Virovácz Péter.

Az elemző szerint ebben a tekintetben pedig vélhetően addig nem várhatunk markáns változást, amíg a német és az euróövezeti gazdaság ciklikus pozíciója nem javul. Azonban, ha ebben fordulatot láthatunk, akkor a beszállítói láncok terén való összekapcsoltságunk miatt a tovagyűrűző hatások a magyar exportkilátásokat is minden bizonnyal javíthatják.