A vállalatoknak már most célszerű részletesen felmérniük, melyik munkavállalójuk hol tart az idei szabadságkeretének felhasználásában, és a nyári időszakban célszerű legalább az időarányos szabadságot kiadniuk. Különösen azokban a szektorokban érdemes erre nagy figyelmet fordítani, ahol a munkaerőhiány miatt fel nem töltött létszámkeretek mellett kell megoldani a működést – figyelmeztet a Trenkwalder.
A munkaerőkölcsönző- és közvetítő cég emlékeztet arra, hogy a Munka Törvénykönyve (Mt.) főszabálya szerint a szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékesség évében kell kiadni.
Ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot, jogszabályt sért: csupán az életkor alapján járó pótszabadság vihető át külön megállapodás alapján az esedékesség évét követő 12 hónapra.
Az idei tapasztalatok is azt mutatják, hogy főként azoknak a kisebb vállalkozásoknak jelent nagyobb terhet az időarányos szabadság kiadása, amelyek az alacsonyabb létszám miatt eleve nehezebben képesek megoldani a szabadságra küldött dolgozók helyettesítését. Ám akár nagyobb vállalatok számára is problémát okozhatnak az év utolsó időszakában a bent ragadt szabadságok, különösen az olyan területeken (például kereskedelem, szállítmányozás), amelyeknek csúcsszezonja éppen erre az időszakra esik.
Tekintettel arra, hogy a munkavállalók többsége hagyományosan a nyári szabadságolást preferálja, a szabadságok átgondolt tervezése során célszerű az éves szabadságkeret minél nagyobb mértékű felhasználására törekedni ebben az időszakban.
A szabadság időpontjának meghatározásában a jogszabály a munkáltató számára biztosít nagyobb mozgásteret: a munkavállaló a szabadságkeretéből mindössze 7 munkanapról rendelkezhet szabadon. Ugyanakkor mindkét fél érdeke, hogy a többi szabadnap is egyeztetett módon, mindkét fél igényeit figyelembe véve legyen kiadva, amire kellő időben történő tervezéssel nagyobb a lehetőség - hangsúlyozzák a szakértők.
A szabadságolás rugalmasságát korlátozó fontos szabály, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell, a munkavállalónak pedig a szabadságra vonatkozó igényét szintén legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
Ettől az évtől új szabály, hogy az alapszabadság 7 munkanapján felül a gyermekek után járó pótszabadságokat, valamint a szülői szabadságot is a munkavállaló kérésének megfelelő időben kell kiadnia a munkáltatónak, amennyiben azt a munkavállaló legalább 15 nappal az adott szabadság előtt jelezte felé.
Ha a munkavállaló az év során valamilyen okból mégsem tudta felhasználni a neki járó szabadságkeretet, annak kiadását a munkaviszony tartama alatt később is követelheti. A szabadság pénzben ekkor sem váltható meg, csak a munkaviszony megszűnése esetén.