A nyersolaj ára március 4. óta a legmagasabb szintre ugrott, miután a hétvégén az Egyesült Államok katonai csapásokat mért a jemeni húszi-csoportra a Vörös-tengeren.

A korai ázsiai kereskedés során a NYNEX-en a West Texas Intermediate (WTI) határidős jegyzése 1,5 százalékkal, hordónként 68,19 dollárra emelkedett. Az ICE-n a Brent határidős jegyzése pedig 1,42 százalékkal, hordónként 71,58 dollárra ugrott. A földgáz határidős ára ugyanebben az időszakban szintén közel 1 százalékkal, 4,14 dollárra emelkedett millió brit hőegységenként (MMBtu).

Kapcsolódó

A romló gazdasági kilátások várhatóan továbbra is nyomást gyakorolnak az olajárakra

– mutatott rá az Euronews.

A Vörös-tenger és a Szuezi-csatorna létfontosságú útvonal az Európa, Ázsia és Észak-Amerika közötti olaj- és gázszállításokban. Az Irán által támogatott húszi csoport, amelyet az Egyesült Államok külföldi terrorista szervezetként tart nyilván, először 2023 végén indított támadásokat a kereskedelmi hajók ellen a Vörös-tengeren, miután Izrael megtorló intézkedéseket hajtott végre a Hamász ellen Gázában.

A Vörös-tengeri zavargások akkor az energiaszállítási költségek ugrásszerű növekedését okozták, mivel az olaj- és gázszállítmányok hosszabb útvonalakra kényszerültek. Múlt héten a fegyveres csoport közölte, hogy a hathetes gázai tűzszünet után újraindítja az akciókat, mivel Izrael leállított minden humanitárius segélyezést.

A hajózási útvonalakon történő támadásokra reagálva Donald Trump szombaton katonai csapásokat rendelt el a jemeni húszi-milícia ellen. Az amerikai elnök közösségi oldalán jelentette be, hogy nem tűri az amerikai hajók elleni támadásokat. A Pentagon vezetője, Pete Hegseth a Fox Newsnak adott interjújában azt mondta, hogy az amerikai katonai csapások „könyörtelenül folytatódnak”, amíg a húszik nem hagyják abba a hajók elleni támadásokat.

A múlt héten már emelkedni kezdett a nyersolaj ára arra a hírre, hogy az Egyesült Államok szigorítani fogja az Iránnal szembeni szankciókat. Irán a közel-keleti olajtartalékok 24 százalékát, a globális tartalékok 12 százalékát adja. Olajexportja 2022 óta, Oroszország ukrajnai invázióját követően nőtt, a jelenlegi kínálat napi 1,5 millió hordót tesz ki, ami a globális termelés 1,4 százalékát jelenti. 

Hatással volt az árakra emellett az is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök változtatásokat követel az amerikai tűzszüneti megállapodásban, ami szintén csökkentette az ukrajnai háború azonnali tűzszünetére vonatkozó reményeket. A gyengülő amerikai dollár ugyancsak támogathatta a drágulást.

Az elemzők azonban arra számítanak, hogy az olajárak további emelkedését korlátozni fogják a gazdasági aggodalmak.

„Az amerikai kereskedelempolitikával kapcsolatos tartós bizonytalanság és a gazdasági kilátásokat illető növekvő aggodalmak visszafogják az olajárak felfelé ívelését”

– vélekedett Dilin Wu, a Pepperstone elemzője. 

A Nemzetközi Energiaügynökség eközben a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy a globális olajkínálat 2025-ben mintegy napi 600 ezer hordóval meghaladhatja a keresletet az amerikai rekordtermelés és a növekvő globális kereskedelmi feszültségek közepette gyengülő kereslet miatt, a növekvő kínai kereslet ellenére.

Az amerikai készletadatok szerint január közepe óta hét hétből hat héten át nőttek a heti készletek. A nyersolajkészletek 1,45 millió hordóval bővültek a március 7-ével záródó héten, az előző heti 3,6 millió hordós növekedést követően. Az amerikai nyersolajmezők kitermelése március elején napi 13,58 millió hordóval rekordközeli magas szinten állandósult.