A hazai központi költségvetésben toronymagasan a nyugdíjkassza teszi ki a legtöbb kiadást: idén már 6019 milliárd forintos összeget jelent.

Ráadásul a folyamatosan idősödő EU-s társadalom miatt újabb kiigazításokra van szükség, és még ezek sem tudnak minden problémát megoldani. Egy tanulmány szerint 2016 óta nem sikerült annak kockázatát csökkenteni a térségben, hogy az idősek szegénységbe kerüljenek – írja a novekedes.hu.

A páneurópai Gazdaságpolitikai Kutatóközpont elemzése arra is rámutat, hogy a legtöbb uniós országban egyre kisebb a mozgástere a nyugdíjrendszernek: Olaszországban például úgy gondolják, hogy amennyiben nem változik a helyzet érdemben, úgy 2030-ban már komoly problémák adódhatnak ebből. Finnországnak és Ausztriának 2040-ig lehet ideje kitalálni valamit a nyugdíjrendszert illetően, különben ők is bajba kerülhetnek.

Az elemzői jóslatok pedig nem túl rózsásak: meglátásuk szerint a nyugdíjkifizetések csökkentésére vagy a fogyasztás megadóztatására lehet szükség.

Bár épp a nyugdíjcélú megtakarítások érdekében hozták létre a Páneurópai Személyes Nyugdíjterméket, a legtöbb uniós országban még mindig nem érhető el ez a nyugdíjtípus. Az általános probléma, hogy az európaiak több mint egyharmada nem tesz félre a nyugdíjas éveire, itthon pedig még rosszabb a helyzet, a magyarok csupán 15 százaléka rendelkezik nyugdíjpénztárral.

Hiába kompenzálnak, vénségünkre sem vár ránk nyugalom

Számos uniós országban hoztak létre külön foglalkoztatási nyugdíjpillért épp azzal a céllal, hogy a keresetek egy meghatározott százalékát egy nyugdíjalapba utalják a munkáltatók. A kutatások azonban még így is arra mutatnak rá, hogy akkor marad fenntartható a nyugdíj, ha annak korhatárát megemelik.

Kétségbeejtő számokkal szembesülhet, aki a várható nyugdíját számolgatja

Leronthatják a segélyek a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset összegét 2024-es nyugdíj-megállapítás esetén.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább--->