A Corvinus felmérése vitaindítónak bizonyult. Cikkünk megjelenése után megkeresett minket a Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály, hogy árnyalja a huszonöt országra kiterjedő magyar elemzés eredményét.

Mégsem olyan könnyű megélni a magyar nyugdíjakból?

A Corvinus által készített felmérés egyik legérdekesebb szegmense, hogy három jellegzetes kategóriába sorolta a vizsgált országokat: 

  • a „tudatos” csoportban – főként az észak- és nyugat-európai országokban, pl. a belga, cseh, finn és német társadalmakban – a polgárok előre terveznek, aktívan és sokféle pénzügyi terméket vesznek igénybe azért, hogy befektessenek a jövőbe, az országuk jó gazdasági állapotban van, de a nyugdíjrendszer nem nagyvonalú, sokan nyugdíj mellett is dolgoznak,
  • az „élhető” csoportban, ahová Magyarországot is sorolta - átlagos a gazdasági helyzet, viszonylag alacsony a várható időskori szegénység, de a viszonylag bőkezű nyugdíjrendszer nem különösebben ösztönzi öngondoskodásra az embereket. Ide tartozik még Ausztria, Franciaország, a mediterrán államok, Szlovákia és Szlovénia is,
  • a „szegény” jelzőt kapott csoportban – a balti államokban, valamint Horvátországban, Lengyelországban és Romániában – sok a szegény idős, aki dolgozni kényszerül, hogy fenntartsa magát, mert a nyugdíjjáradék szűkös, az átlagnál kevesebb ideig élnek, pénzügyileg kevésbé tudatosak, országuk gazdasága kedvezőtlen helyzetű.  

A Corvinus felmérése Magyarországot az „élhető” kategóriába sorolta

Ahol nem csak a nyugdíjjáradékra számítanak, ott kevesebb az idős szegény. Bővebben >>>

A másik fontos és egyben baljós megállapítása szerint az állami nyugdíj önmagában sehol Európában nem véd meg az időskori szegénységtől. 

De vajon mikor számít szegénynek egy nyugdíjas?

A kutatás a szegénység kockázatát az AROPE európai mutató adataival mérte, amely akkor jelez, ha az egyén jövedelme nem éri el a teljes népesség mediánjövedelmének 60 százalékát.

Eszerint:

  • a 65 év felettiek leginkább a balti államokban veszélyeztetettek, ott a korcsoport negyede tartozik ide, a 75 év felettieknek pedig mintegy 37 százaléka, különösen az ottani idős nők helyzete kritikus;
  • a kelet- és nyugat-európai országok átlagában ez az arány 10, illetve 12-13 százalék, míg a legkedvezőbb helyzetű északiakban csupán néhány százalék;
  • Magyarországon az AROPE kedvező értéket mutat, a 65-75 év közöttieknél 5,9 százalék, míg szinte egyedülálló módon a 75 év felettieknél még ennél is alacsonyabb, 4,3 százalék.

Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesülete elnöke viszont más megállapításra jutott, mint a Corvinus-felmérés kutatója.

Az érdekvédő szervezet adatai szerint a medián nyugdíj 2023 januárjában 184 725 forint volt, míg májusban pedig 185 675 forint. Ez alapján a nyugdíjas szegénységi küszöb – a medián nyugdíj 60 százaléka így körülbelül 111 000 forint. 

Ez az összeg azért fontos, mert 2023-ban a 119 999 forint alatti sajátjogú nyugdíjban részesültek száma összesen 423 301 fő (151 896 férfi és 271 405 nő), tehát a Nyugdíjas Parlament szerint megállapítható, hogy

a szegénységi küszöb alatt él a nyugdíjas társadalom 21 százaléka.

Idén májusban 1,984 millió magyar állampolgár részesült öregségi nyugdíjban.

Karácsony Mihály szerint minimum „megjegyzést kíván” az általuk közölt 21 és a Corvinus által publikált 5,9 százalékos szegénységi küszöb közti különbség.

Cáfolta továbbá azt is, hogy a nemek közti különbség ne lenne számottevő. A Corvinus kutatás szerint mindössze 0,7 százalékponttal magasabb a 65 év feletti nők körében a szegénység kockázata, mint a férfiaknál. A Nyugdíjas Parlament adatai alapján a szegénységi küszöb alatt élők nyugdíjas nők aránya 44 százalékkal magasabb a férfiakénál.

A magyar férfiak harmada meg sem éli a nyugdíjkorhatárt

Karácsony Mihály továbbá közölte azt is:

  • Magyarországon az egészségben eltöltött évek száma férfiak esetében 61,6 év, míg a nőknél 63,5 év (az uniós átlag 63,5 és 64,5 év);
  • Magyarországon a férfiak 37,8, a nők 16,5 százaléka nem éri meg a nyugdíjkorhatárt.

Ezt erősítette meg a nyugdijguru.hu számítása is. Az EU átlagában 65 éves életkorban – a pandémia miatti csökkenést is beszámítva – a férfiak várható további élettartama 17,3 év, a nőké 20,9 év. Magyarországon ezzel szemben 65 éves korban egy férfi további várható élettartama csak 13,2 év, egy nőé 17,3 év.

Így egy magyar férfi átlagosan 13-14 évig, egy magyar nő 20-21 évig nyugdíjas.

Kell-e emelni Magyarországon a nyugdíjkorhatárt?

Aktív járulékfizetőként éljünk hosszabb ideig, vagy nyugdíjasként? Bővebben >>>