Mozgalmas éven vannak túl a nyugdíjasok, 2025-ben pedig szintén számos olyan változás várható, amelyek sok embert érintenek majd. A nyugdíjemelés mértéke minden évben egy fontos kérdés, emellett pedig továbbra is napirenden van a nyugdíjprémium, amely a gazdasági eredményektől függően alakulhat. Cikkünkben részletesen bemutatjuk a várható változásokat, és hogy mit jelenthetnek ezek az idős korosztály számára.

Nyugdíjkorhatár

A nyugdíjkorhatár jövőre sem változik, 65 év lesz.

Szeptemberben kiszivárgott az OECD által készített, a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságának elősegítését célzó javaslatcsomag, amely az első lépése lett volna az Európai Bizottságnak ígért nyugdíjreform irányába.

Ebben az szerepelt, hogy 2045-re 67 év lenne a nyugdíjkorhatár és 69 év lenne 2070-re, ha elindulna a reform 2025-ben. Ezzel egy időben lenne viszont egy korhatár előtti, korai nyugdíjazási opció alacsonyabb nyugdíjjal, így a dolgozó eldöntheti, hogy alacsonyabb nyugdíjat szeretne hosszabb ideig, vagy magasabb nyugdíjat rövidebb időre. 

A Pénzügyminisztérium a javaslatcsomag nyilvánosságra kerülése után azt közölte, hogy az Orbán-kormány nem tervez változást a nyugdíjrendszerben. Az Európai Bizottság „nyomására” felkért szakértő javaslataival a kormány nem ért egyet, azokat nem támogatja.

Farkas András nyugdíjszakértő szeptemberi hírlevelében arról írt, hogy a nyugdíjkorhatár emelése 2035 után lesz komoly kérdés, amikor a Ratkó-unokák (elsősorban az 1973 és 1977 között születettek) kezdik mérlegelni a nyugdíjba vonulást. 

Nők 40

A nők kedvezményes nyugdíjának feltételei sem változnak 2025-ben.

Egy nő a 65 éves nyugdíjkorhatára előtt jövőre is akkor igényelhet nyugdíjat, ha megszerzett legalább 40 évi jogosító időt, azon belül pedig legalább 32 év, munkával szerzett szolgálati időt.

Ez utóbbi feltétel 30 évre csökken, ha egy gyermeke súlyosan fogyatékosnak minősül. Az öt vagy több gyermekes édesanyák az ötödik gyermektől számítva egy-egy évvel, de összesen legfeljebb 7 évvel csökkenthetik a 32 év munkával szerzett szolgálati időre vonatkozó feltételt.

Az OECD jelentése itt szintén szigorított volna: a szervezet szerint egy alsó korhatárt – a javaslat 60 év – kellene bevezetni és/vagy a szükséges szolgálati éveket szükséges fokozatosan emelni. Az OECD felvázolt egy lehetőséget arra is, hogy a kormány apránként kivezeti a Nők40-et egészen addig, amíg a nyugdíjkorhatár megegyezővé válik férfiak és nők esetében.

Októberben a sajtóban több információ is megjelent arról, hogy 2025-től a kormány átalakítja a nők kedvezményes nyugdíjba vonulását lehetővé tevő programot, és már januártól jöhet a Nők 43+. A Pénzügyminisztérium azonban kacsának minősítette az értesülést, azt közölték, hogy „a nyugdíjrendszer stabilan és fenntarthatóan működik, a következő 10-15 évben nem indokolt a megváltoztatása”.

Nyugdíjemelés

2025. január 1-jétől a nyugdíjakat 3,2 százalékos mértékben emelik, mert a jövő évi költségvetési törvényben 3,2 százalékos inflációs előrejelzés szerepel.

13. havi nyugdíj

A 2025. február havi nyugdíjjal együtt utalják a februári nyugdíj 100 százalékával megegyező összegű plusz juttatást 13. havi nyugdíjként. 

A törvényi feltételekben két kisebb módosítás történt az idén:

  • a 13. havi nyugdíjat a tárgyév februárjában kell kifizetni,
  • a 13. havi nyugdíj annak jár, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyév februárjában is nyugdíjas.

Ennek megfelelően azok a nyugdíjasok, akik jövő januárban elhaláloznak, már nem válnak jogosulttá a 13. havi nyugdíjra, így a velük együtt élő közeli hozzátartozó (vagy örökös) nem kérheti a 13. havi nyugdíj kifizetését.

Nyugdíjprémium és korrekció

Ha a 2025. évi várható GDP-növekedés meghaladná a 3,5 százalékot, akkor 2025 novemberében nyugdíjprémiumra lennének jogosultak a nyugdíjasok. A költségvetési törvényben foglalt becsült GDP-növekedés azonban csak 3,4 százalék, így egyelőre úgy tűnik, hogy erre nem fog sor kerülni.

Ahogyan 2024-ben sem, amikor szintén nem érte el a gazdasági növekedés mértéke a szükséges szintet. Emellett pedig novemberi korrekciós emelés sem érkezett idén a nyugdíjasok tárcájába, mivel a nyugdíjtörvény szerint erre akkor van szükség, ha az első nyolc hónap adatai alapján az éves infláció várható mértéke meghaladja a januári nyugdíjemelés mértékét. Idén azonban ez nem történt meg: a januári 6 százalékos nyugdíjemelés után az éves infláció várhatóan 3,7 százalék lesz.

Farkas András az Economxnek azonban korábban úgy fogalmazott, hogy „novemberben ugyanis biztos, hogy lesz nyugdíjprémium, félre is tettek rá 50 milliárd forintot, miközben a tervek szerint az látszik, hogy nem fog a feltétele teljesülni”.

Méltányossági lehetőségek

2025. január 1-jétől 140 ezer forintra emelkedik a kivételes nyugdíjemelés megállapíthatóságának jövedelmi korlátja. A méltányossági nyugdíjemelés havi legalább 3000, legfeljebb 8000 forint lehet, minden kérelmet egyedileg megvizsgálnak. 

Az egyszeri segély megállapíthatóságának jövedelmi korlátja viszont változatlan marad:

  • egyedülálló kérelmező esetén 120 ezer forint,
  • a közeli hozzátartozójával közös háztartásban élő kérelmező esetén 100 ezer forint.

Emellett 140 ezerről 150 ezer forintra emelkedik a rendkívül indokolt esetben csak a Magyar Államkincstár Központ által engedélyezhető egyszeri segély megállapíthatósági jövedelmi korlátja.

Miután 2025-ben az egyszeri segélyre változatlanul 600 millió forint, a méltányossági nyugdíjemelésre pedig mindössze 100 millióval forinttal több, összesen 1 milliárd forint fordítható, ezért érdemes a jogosultaknak mielőbb, már január első napjaiban benyújtani a kérelmüket, mert nagyon gyorsan elfogyhat a rendelkezésre álló méltányossági keret.

Bármelyik Kormányablakban, vagy az Ügyfélkapun keresztül beadhatja a kérelmét a méltányossági nyugdíjemelés iránt.

Ennyit költünk nyugdíjakra

A 2025. január 1. és december 31. között megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során alkalmazandó új valorizációs szorzók várhatóan 13,7 százalékkal lesznek magasabbak, mint a 2024-ben.

Ahogy azt Farkas András a hírlevelében kiemelte, 2025-ben európai összehasonlításban Magyarország továbbra is az öregségi nyugdíjakra legkevesebbet költő tagállamok egyike marad:

a nyugdíjkassza a jövő évre tervezett GDP mindössze 7,45 százalékát teszi ki, ami elmarad az Európai Unió 10,9 százalékos átlagától.

Óriási baj lehet a nyugdíjrendszerrel, drasztikus javaslatok is az asztalra kerültek

A kormány uniós forrásokért cserébe korábban arra tett vállalást az Európai Bizottság felé, hogy 2025-re reformokat vezet be a nyugdíjrendszerben. Az ennek kapcsán elkészült szakértői jelentés azonban olyan javaslatokat tartalmazott, amelyekkel a kabinet nem ért egyet, így rövid távon nem várható változtatás. A demográfiai kihívások azonban előbb-utóbb kikényszeríthetik a Nők 40 program, valamint a jelenlegi nyugdíjkorhatár felülvizsgálatát.

Kapcsolódó