A minimálbér legutóbb (2023. december 1-jétől) 15 százalékkal, a garantált bérminimum 10 százalékkal nőtt, és az emelés hatása feljebb gyűrűzött a magasabb keresetűek körében is, emelve az országos átlagkereset összegét.
A 2025-ös minimálbérről még folynak az egyeztetések
- emeli ki a Nyugdíjguru az elemzésében.
A minimálbér és a (legalább középfokú végzettséggel vagy képzettséggel ellátható munkakörökben érvényes) garantált bérminimum alakulása, azonos vagy eltérő ütemben történő növelése, esetleg egybeolvasztása nagyon sok embert érint, hiszen
- a munkaerőpiacon minimálbért kap 230 ezer fő,
- garantált bérminimumot 740 ezer fő,
összesen közel egymillió dolgozó.
Ehhez hozzá kell adni
- a részmunkaidőben dolgozók,
- az őstermelők,
- a kisadózók,
- az ekho-sok,
- az egyszerűsített foglalkoztatásban részt vevő alkalmi vagy szezonális munkások,
- továbbá a hasonló könnyített közteherviseléssel járó foglalkoztatási jogviszonyokban dolgozók
több, mint félmilliós létszámát, így láthatóvá válik, hogy
legalább másfélmillió magyar nagyon szerény vagy egyenesen siralmas nyugdíjvárománnyal rendelkezik.
A nyugdíj összegét a nyugdíjtörvény szerint két tényező határozza meg:
- a nyugdíjigénylő élete során szerzett összes szolgálati idő, mert ennek az egész évben számított hossza határozza meg a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzót (ez például 40 év esetén 80 százalék),
- az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás kezdőnapja között szerzett, nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapját képező keresetekből számított nettó havi életpálya átlagkereset összege. Ez utóbbi kapcsán a magyar nyugdíj összegét egy harmadik tényező is jelentősen befolyásolja, ez pedig a nyugdíjmegállapítás éve (a valorizáció miatt).
A minimálbéres jövőben várható nyugdíjára így valóban megalapozott becslés nem adható. Ami biztos, hogy kicsi lesz a nyugdíj.
A nagyon-nagyon komplex nyugdíjszámítást a végletekig leegyszerűsítve kiderül, hogy
a 2024-ben 266.800 forintos bruttó minimálbér 40 év esetén a 145 ezer forint körüli nyugdíjat jelenthet,
- a bruttó bért a nyugdíjszámítás során alkalmazandó nettósítás miatt meg kell fosztani a 15 százalékos személyi jövedelemadó-tartalmától
- és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járuléktól,
- és az így kapott havi nettó összegnek a nyugdíjskála szerinti százaléka lehet a nyugdíj.
Ez azonban a nagyon komplikált nyugdíjszámítás végletes és hibás leegyszerűsítése.