Tény, hogy a szabályok szerint a frissnyugdíjasok havi járandóságát úgy állapítják meg, hogy kalkulálnak az előző évi béremeléssel. Utóbbiból pedig egyáltalán nem részesülnek azok, akik korábban mentek nyugdíjba. 

A korábbi években kapott pénzt a jelenlegi viszonyokhoz igazítják olyan szorzószámokkal, amelyeket a kormány évről évre márciusban hirdet meg. A törvény szerint a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években bekövetkezett növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítani.

A megugró bérek szép pénzt hozhattak a frissnyugdíjasoknak, de jócskán megnövelték idősebb társaikhoz képest a már egyébként is hatalmas különbséget, persze a jócskán megugrott infláció alapjaiban változtatta meg ezt a helyzetet.

Hosszú éveken keresztül sokaknak érdemes volt néhány hónapot még munkában tölteni, hogy a nyugdíjazást csak a következő évben kérjék. A nyugdíj megállapítása ugyanis a keresetek korrigált (valorizált) összege és a szolgálati idő nagysága alapján kialakuló százalékos mérték alapján történik – írja az azenpenzem.hu.

Nem csak azok panaszkodhatnak, akik az éves emelésből kimaradtak

A drágulás miatti összes emelést figyelembe véve 2022-ben a 300 ezer forint feletti nyugdíjasok juttatása alsó hangon (hiszen ez az összeg csak a sáv legalja) pont kétszeresével nőtt, mint azoké, aki átlagnyugdíjat kapnak.

A 2022-es év elején a 100 ezer és 300 ezer forinttal induló nyugdíjak több mint 10 százalékkal kerültek novembertől egymástól messzebb, miközben tény, hogy a kisnyugdíjasok kosarába sokkal nagyobb arányban kerül a drágulást főként fűtő élelmiszerekből.

A Mérce szerint az Alkotmánybíróság (Ab) nemrégiben elutasította egy kisnyugdíjas panaszát, aki azt kifogásolta, hogy kizárták a tavalyi nyugdíjemelésből. Az azénpénzem a KSH adataiból kiszámolta, körülbelül 95 ezren járhattak még így. 

Smidróczki István nagyhegyesi nyugdíjas azzal a panasszal kereste meg a TASZ jogsegélyszolgálatát, hogy hiába érinti az infláció nagymértékben az ő nyugdíját is, mégis kiesett 2022-ben mind a rendes, novemberi emelés, mind pedig a rendkívüli, júliusi emelés kedvezményezettjei közül. Az emelések ugyanis mindkét esetben azok számára voltak biztosítottak, akik 2021. december 31. előtt mentek nyugdíjba.

Az Alkotmánybíróságtól a TASZ segítségével a férfi azt kérte, mondja ki: sérti a diszkrimináció tilalmát az, hogy azok biztosan nem részesülhettek a nyugdíjemelésben, akik 2021. december 31. után töltötték be a 65. évüket. Illetve azt, hogy sérti a befizetett nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó tulajdoni jogot az, hogy a 2022. január 1-e után nyugdíjba menők számára semmilyen kompenzációs garancia nincs éven belül akkor, amikor egy hiperinflációs környezetben szenved a gazdaság.

A beadványokban az is szerepelt, hogy az Ab a rendelet sérelmezett szabályait semmisítse meg. Egyúttal intézkedjen afelől is, hogy a nyugdíjemelés minden nyugdíjban részesülő személy számára a gazdaság romló helyzetének megfelelően határozzon meg olyan emelést, ami nem veszélyezteti a tulajdoni várományhoz való alapvető jogot.

Az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy csak a jogosultsági feltételeket teljesítve megszerzett, a ténylegesen folyósított nyugdíjra való jogosultság minősül olyan vagyoni értékű jognak, melyet az Alaptörvény véd

Nyugdíjguru: nem úszhatja meg a kormány újabb nyugdíjemelés nélkül

Idén januárban 15 százalékkal emelték a nyugdíjakat, mert a kormány szerint ekkora lesz az éves infláció. Farkas András nyugdíjszakértő azonban ezt a mértéket a nyugdíjasszervezetekkel és az összes érintett nyugdíjassal együtt kicsit kétkedve fogadja, miután a nyugdíjas infláció 26 százalék fölött volt az év első három hónapjában. Bővebben >>>