A GRANTIS megszerezte azt a nemzetközi nyugdíjjelentést, amit június 30-ig kellett volna bemutatnia a magyar kormánynak társadalmi egyeztetésre és ami az első lépése volt az Európai Bizottságnak ígért nyugdíjreform irányába.

A kormánynak 2025. március 31-ig kell elvileg hatályba léptetni a magyar nyugdíjreformról szóló jogszabályt, ehhez készített most javaslati csomagot az OECD. A jelentés célja feltárni azokat a megoldásokat, amikkel a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntartható marad hosszú távon.

Kapcsolódó

A főbb javaslatok a következők:

  • Nyugdíjkorhatár igazítása a várható élettartamhoz: egy év növekedés a 65 éves kortól várható élettartamban 8 hónappal növelje a nyugdíjkorhatárt. Ezzel a megoldással 2045-re 67 év lenne a nyugdíjkorhatár és 69 év lenne 2070-re, ha elindulna a reform 2025-ben. Ezzel egy időben lenne viszont egy korhatár előtti, korai nyugdíjazási opció alacsonyabb nyugdíjjal, így a dolgozó eldöntheti, hogy alacsonyabb nyugdíjat szeretne hosszabb ideig, vagy magasabb nyugdíjat rövidebb időre. A szervezet javaslata szerint a korai nyugdíjazás maximum két évvel lehet korábbi a nyugdíjkorhatárnál, hogy az ne jelentsen extra terhet. Az OECD szerint ez a lépés járulna hozzá leginkább a fenntarthatósághoz, GDP-arányosan 2,2 százalékot spórolnánk 2070-ben, ha 2035-ben indítanánk, akkor 1,7 százalékot.
  • Nők40 fokozatos szigorítása: a szervezet szerint egy alsó korhatárt – a javaslat 60 év – kellene bevezetni és/vagy a szükséges szolgálati éveket szükséges fokozatosan emelni. A szolgálati évek fokozatos növelése 1,1 százalékos megtakarítást hozna 2070-ben GDP-arányosan. Az OECD felvázol egy lehetőséget arra is, hogy a kormány apránként kivezeti a Nők40-et egészen addig, amíg a nyugdíjkorhatár megegyezővé válik férfiak és nők esetében. A jelentés megjegyzi, hogy nagyban nőne így a nők jelenléte a munkaerőpiacon és nagyjából 1 százalékkal csökkenne a költségvetési teher, nem számolva a befolyó plusz adókkal és a 0,3%-os várható nyugdíjjárulékkal.
  • 13. havi nyugdíj korlátozása: legyen indexált felső határa, hogy mennyit fizetnek ki 13. havi nyugdíjként. Ez egy 0,3 százalékos megtakarítást eredményez 2070-ben a költségvetésben, ha az átlagnyugdíj összege lenne a felső plafon.
  • Járulékemelés: az OECD javaslata szerint a járulékokat 10,8 százalékponttal kellene emelni 2070-ig a mostani 21,65 százalékról 32,5 százalékra. Arra ugyanakkor hosszasan felhívják a figyelmet, hogy az OECD-országokon belül jelenleg is Magyarországon a tizenegyedik legnagyobb az adóék, nyolc százalékpont hozzáadásával hazánk a második helyre ugrana és hatalmas visszaesést okozna az egy főre jutó GDP-ben.

További javaslatok a valorizáció átalakítása, kizárólag a keresetek helyett a keresetek és az infláció keveréke alapján történjen a valorizálás, de javasolják a nyugdíjskála átalakítását is, továbbá a járulékok és kifizetések egymáshoz történő igazítását.

Az OECD szerint kombinált megoldásban is érdemes gondolkodnia a magyar jogalkotónak: 2,6 százalékos megtakarítást lehetne elérni a várható élettartamhoz kötött nyugdíjkorhatár emelésével és a Nők40 átalakításával.

Fájdalmasan rövid ideig élnek a magyarok a nyugdíjkorhatár emeléséhez

Demográfiai okokból nem kell emelni a korhatárt, mert a 65 éves életkorban várható további élettartam Magyarországon fájdalmasan rövid az uniós átlaghoz képest – írja hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő.