A többség fontosnak vagy kiemelkedően fontosnak tartja, hogy legyen valamilyen nyugdíjmegtakarítása, ez derül ki az Economx és a Pulzus kutatásából. A válaszadók 65 százaléka már egy ideje gyűjt is a nyugdíjas éveire. Majdnem minden ötödik válaszadó pedig még egy fillért sem tett félre.

A nyugdíjrendszerről, a magánnyugdíjpénztári megtakarításokról és azok fontosságáról készített egy kutatást a  Pulzus Kutató az Economx számára, összesen 5681 főt kérdeztek meg. A felmérés adatait több cikkben fogjuk bemutatni. A jelenlegi első anyagban arra fókuszálunk, hogy mennyire tájékozottak a válaszadók a jelenlegi nyugdíjrendszer szabályaival és, hogy mire számítanak, hogyan fognak megélni majd a nyugdíjukból. Arra is választ kapunk, hogy mi motiválta azokat, akik az öngondoskodást is választották, hogy félre tegyenek a nyugdíjas éveikre.

Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024. elején a lakosság negyede, kétmillióan voltak öregségi nyugdíjasok. Az öregségi nyugdíj létező juttatás, de a megélhetési költségek drasztikus emelkedése miatt egyre nagyobb a szakadék a munka világában szerzett jövedelmek és a nyugdíjak között. A KSH adatai szerint jelenleg az átlagnyugdíj összege 230 ezer forint, a nettó átlagkereset pedig majdnem ennek a duplája 417 ezer forint volt idén februárban.

Már a nemek között is hatalmas nyugdíjszakadék van

A nyugdíjban részesülők 76 százaléka nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjas volt, 6,1 százalékuk a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában, a „nők 40”-ben részesült. Ez utóbbi jelenleg az egyetlen nyugdíjazási forma, amely életkori feltétel nélkül lehetővé teszi az öregségi nyugdíjba vonulást, amennyiben az igénylő nő rendelkezik 40 év jogosultsági idővel, ezen belül is 32 év keresőtevékenységgel. 

Az öregségi nyugdíj átlagos összege 230 940 forint, a férfiak ellátása – a hosszabb szolgálati idő és a magasabb kereset miatt – több mint 36 ezer forinttal meghaladta a nőkét, ez derül ki a statisztikai adatokból. 

Azért döntött az Economx és a  Pulzus Kutató egy nagymintás kutatás mellett, mert minden, ami a  nyugdíj témáról szól, az az olvasottsági mutatók szerint nagyon érdekli az embereket. A munka világával szemben, sokáig a nyugdíjas évek tűntek annak az életszakasznak, ami bár szerényebb jövedelem mellett de biztos megélhetést jelentett.

A felmérés szerint a válaszadók 59 százaléka tájékozottnak tartja magát a hazai nyugdíjrendszer szabályait illetően. A válaszolók harmada pedig nem nagyon ért hozzá, a megkérdezettek tizede pedig kiemelten tájékozottnak gondolja magát a nyugdíj kérdések tekintetében.

Kép: Economx

Budapesten többet hoz a postás

2024 év elején az öregségi nyugdíj átlagos összege Budapesten volt a legmagasabb, 275 667 forint. Ez az országos átlagot 45 ezer forinttal, a legalacsonyabb vármegyei értéket, Bács-Kiskun vármegye átlagát 70 ezer forinttal haladta meg. 

Az országos átlagnál nagyobb összegű ellátást folyósítottak még Fejér, Pest,  Komárom-Esztergom, Veszprém és  Győr-Moson-Sopron vármegyében, ugyanakkor 207 ezer forintnál kevesebbet  Bács-Kiskun, Békés és  Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben. 

A főváros mellett Pest vármegye hat járásában, valamint a Tiszaújvárosi, a Veszprémi és a Székesfehérvári járásban érte el a 250 ezer forintot az ellátás összege.

A dél-alföldi Mórahalmi, Kisteleki, Kiskőrösi és az észak-alföldi Csengeri járásban 180 ezer forint alatt maradt az öregségi nyugdíjak átlaga.

Budapest kerületei közül a XII. kerületben volt a legmagasabb a nyugdíj összege, 315 850 forint. A XX. kerületben pedig a legalacsonyabb, ahol 251 021 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj. 

Nem könnyű manapság ennyi nyugdíjból megélni egy hónapig. Az Economx és a Pulzus kutatása is azt mutatja, hogy nem túl optimisták a jövőjüket illetően a válaszadók sem. Több mint 70 százalék szerint nehézkesen vagy kimondottan nehezen fog kijönni az állami nyugdíjából. Minden ötödik válaszadó abban bízik, hogy csodás nyugdíjas évei lesznek anyagi szempontból, a válaszadók 4 százaléka pedig arra számít, hogy kiválóan meg fog élni az állami ellátásból.

Kép: Economx

Van, akinek egy fillér félretett pénze sincs

A megkérdezettek 86 százaléka fontosnak vagy kiemelkedően fontosnak tartja, hogy legyen valamilyen nyugdíjmegtakarítása. 65 százalék már egy ideje gyűjt is a nyugdíjas éveire. Majdnem minden ötödik válaszadó pedig eddig még nem spórolt össze semmilyen összeget az idősebb korára, de tervezi, hogy elkezd takarékoskodni.

Kép: Economx

A már nyugdíjas válaszadóknak a 93 százaléka szerint jó döntés volt az idős korra félretenni.

Akik pedig nem tettek félre, azoknak a nyugdíjasoknak pedig több mint a fele, már fogja a fejét, hogy miért nem volt előrelátó és nem takarékoskodott, hogy az állami nyugdíját ki tudja egészíteni valamekkora összeggel

– ez derül ki a Pulzus Kutató felméréséből.

A megfontoltak 60 százaléka azért döntött valamilyen megtakarítás mellett, mert számított rá, hogy kevés lesz az állami nyugdíja, 42 százalék az anyagi biztonságra voksolt, minden negyedik válaszadó pedig az extra egészségügyi kiadásai miatt aggódott és ezért kezdett el időben félre tenni.

A kutatásról

A Pulzusnak válaszolók 74 százaléka férfi, 26 százaléka pedig nő volt. Jellemzően (58 százalék) a 40-58 év közöttiek reflektáltak a februárban feltett kérdésekre. A válaszadók harmada 60 év feletti volt. A diplomások aktívabbak voltak, 61 százaléknak volt felsőfokú végzettsége. Középfokú végzettséggel pedig valamivel több, mint a válaszadók harmada rendelkezett. A többség (63 százalék) városban élt, községben 15 százalék, vármegyeszékhelyen pedig ötödük lakott.