A német lapok most azon élcelődnek, hogy Giorgia Meloni miniszterelnök szerint elődje döntése hiba volt, mert a tervezett milliárdos beruházásokból semmi nem valósult meg, ám kérdés, Kína mit szól ehhez. A gyakran változékony és izgatott olasz politikában Meloni kormányának láthatóan sikerült diplomáciai partraszállást végrehajtania: éppen a pekingi EU-Kína tárgyalások idején Róma megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, miszerint hivatalosan is kivonulnak a Pekinggel kötött „Új Selyemút” megállapodásból.

Úgy tűnik, az olaszoknak beletört a bicskája a túlzott kihívást jelentő infrastrukturális projektbe, és most a kormányuk azon van, hogy diplomáciai károkozás nélkül hátráljon ki a kínai kereskedelmi kapcsolatból – számol be címlapján a szerdai Süddeutsche Zeitung. 

Kapcsolódó

Az olaszokon élcelődik a német sajtó

Emlékeztetnek: Róma szereti felhívni a figyelmet arra, hogy más államok, például Németország vagy az Egyesült Államok, kritikusak ugyan Kínával szemben, mégis intenzív kereskedelmi kapcsolatokat ápolnak az ázsiai nagyhatalommal. 

Európa harmadik legnagyobb gazdasági ereje, Olaszország viszont 2018-ban látványosan csatlakozott Hszi Csin-ping kínai állam- és pártvezér tíz éve indult presztízsprojektjéhez Guiseppe Conte volt miniszterelnök vezetésével, aki a bal- és jobboldali populistákból álló kormányt vezette. A csatlakozást Conte a jobb exportlehetőségekkel indokolta, jelentős beruházások reményében például a trieszti és a genovai kikötőkben, illetve több kínai turista érkezésére számított. Ez azonban nem valósult meg.

A kínai kapcsolat miatt ráadásul a krónikusan eladósodott Olaszországnak rengeteg kritikát kellett elviselnie nyugati partnerei részéről. Olaszországon kívül ugyanis nincs más G7- és egyetlen jelentős uniós ország sem a stratégiai projektben – jegyzi meg a német napilap, felidézve, hogy az Új Selyemút részeként Kína világszerte infrastrukturális projekteket épít, például kikötőket, repülőtereket, utakat, vasútvonalakat. A résztvevő országok pénzügyileg szorosan kötődnek a nagyhatalomhoz.

Nagyratörő tervek

Kína a világ második legnagyobb gazdasági hatalmaként új kereskedelmi útvonalakat akar nyitni a világban, szárazföldön és tengeren egyaránt. Az „Új Selyemút” elnevezés a világhírű ősi kereskedelmi útvonalra utal, amely Európába is kiterjedt. Peking mostanra csaknem egybillió eurót fektetett be a grandiózus projektbe, amelynek részeként eddig több fejlődő országban utak, vasútvonalak, repülőterek és tengeri kikötők jelentek meg ott, ahol korábban nem léteztek. A kritikusok szerint azonban számos ország egyre inkább függ Kínától az újabb adósságok miatt. Jelenleg mintegy 150 állam vesz részt a projektben, köztük Oroszország és Szerbia, illetve az EU tagjaként Magyarország is.

Súlyos tévedés volt csatlakozni

A német sajtó szerint a kezdeményezés kezdettől fogva ellentmondásos volt Nyugaton – és még inkább az, amióta Peking kiterjedt hatalomigénye egyre nyilvánvalóbb. Most Giorgia Meloni is „súlyos tévedésnek” minősítette elődje belépését az Új Selyemút projektbe, mivel a kormánya számításai szerint Olaszország számára gazdaságilag sem térült meg a megállapodás: a várt, milliárdos beruházások ugyanis nem valósultak meg.

Az olasz tagság kezdetben öt évre korlátozódott. Conte azonban beleegyezett abba a konstrukcióba, amely szerint Olaszországnak hivatalosan fel kell mondania a szerződést, mert ellenkező esetben a részvétel automatikusan meghosszabbodik 2024 márciusától. Meloni az USA és a Nyugat nyomása alatt volt a mostani döntésben, de azt reméli, hogy a lehető legkevésbé haragítja meg Pekinget, és ez a lépése nem veszélyezteti az országközi gazdasági kapcsolatokat. 

Tojásokon lépkednek

Ennek érdekében idén már többször utalt rá, hogy felmondja a megállapodást, miközben azt is körbejárta, hogy Washingtonban és Brüsszelben számíthat-e támogatásra a gazdasági hátrányok kompenzálásában. 

A kormányfő és külügyminisztere, Antonio Tajani a legmagasabb szintű lehetőségeket is kihasználta, hogy felkészítse a kínai felet a kilépésre, majd három nappal ezelőtt – olasz sajtóértesülések szerint – Róma hivatalosan is elküldte Pekingnek a felmondást, amelyet Giorgia Meloni szerdán megerősített. 

Láttuk, hogy a Selyemút nem hozta meg a remélt hatásokat

– erősítette meg Tajani az Adnkronos hírügynökségnek. 

Az olasz cégek korábban jelezték, hogy az általuk gyártott termékek már nem fogynak olyan jól Kínában, emellett aggódnak, hogy elmaradoznak az olyan jövedelmező szerződések, amelyek versenybe hoznák őket Németországgal és Franciaországgal szemben. Meloni szerdán azt is bejelentette, hogy Pekingbe utazik, ami szerinte jó alkalom a Kínával való további együttműködés megvitatására.

Brüsszelben üdvözlik a döntést

Az Egyesült Államokkal egyre inkább versenyben álló Kína számára az olaszok távozása a projektből mindenképpen presztízsvesztéssel jár. A Német Sajtóügynökség megkeresésére az amerikai külügyminisztérium nem kommentálta a döntést, míg Brüsszelben jó hangulatot keltettek a római hírek. Az EU-ban és a NATO-ban Olaszország részvételét az Új Selyemútban ugyanis az utóbbi időben egyre inkább stratégiai hibának és biztonsági kockázatnak tekintik. Az általános vélekedés szerint a NATO-nál különösen fennáll annak a veszélye, hogy Peking megpróbálja ellenőrzése alá vonni a technológiai és ipari szektorok kulcsfontosságú területeit, a kritikus infrastruktúrát, valamint a stratégiai anyagokat és ellátási láncokat. Az általános cél pedig a gazdasági függőségek csökkentése. Róma mostani bejelentése mellett a német sajtó szerint vélhetően nem sok pozitív hír érkezik Kína számára a csütörtöki pekingi EU-Kína csúcstalálkozón. Ursula von der Leyen, az EU Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke például világossá kívánja tenni, hogy az EU kereskedelmi korlátozásokat, különleges vámokat vezethet be, ha Kína továbbra is tisztességtelen támogatási gyakorlatot folytat, és bezárja saját piacát az európai vállalatok előtt.