Alaposan felkavarta az olasz üzleti elitet az a csalás, amely mesterséges intelligencia által generált hangon, Guido Crosetto olasz védelmi minisztert utánozva kért meg üzleti mogulokat, hogy utaljanak át milliókat tengerentúli bankszámlákra, ezzel segítsenek váltságdíjat fizetni a tengerentúlon elrabolt olasz újságírókért.

A csalás célpontjai Olaszország leghatalmasabb üzleti bárói voltak, köztük a Pirelli elnöke, Marco Tronchetti Provera, Giorgio Armani divattervező, a Prada társalapítója, Patrizio Bertelli, a Tod tulajdonosa, Diego Della Valle, az Inter Milan korábbi tulajdonosa, Massimo Moratti, valamint a milliárdos Beretta és Menarini családok tagjai

– mondta egy, a nyomozást ismerő személy a Financial Times-nak.

Bár sokan azonnal gyanakodni kezdtek, a csalók legalább egy embert sikeresen rábeszéltek, hogy utaljon át 1 millió eurót tengerentúli bankszámlákra, miután hamisan biztosították arról, hogy az Olasz Nemzeti Bank később visszatéríti neki az összeget.

Eddig három milánói üzletember tett hivatalos feljelentést a városi ügyészségen, köztük egy olyan, aki áldozatul esett a csalásnak.

Az ügy ismerői szerint a csalás során többször is telefonáltak olyan emberek, akik Crosetto munkatársainak adták ki magukat, és nyilvánvalóan mesterséges intelligenciát használtak Crosetto hangjának meggyőző szimulálására. A célpontoknak azt mondták, hogy Giorgia Meloni miniszterelnök kormányának szüksége van a segítségükre a Közel-Keleten elrabolt olasz újságírók megmentéséhez. 

„A miniszter hangját reprodukálták”

– ismertette egy védelmi minisztériumi tisztviselő.  „Pénzt kértek azért, hogy váltságdíjat fizessenek az elrabolt olasz újságírókért. Az ál-Crosetto azt mondta: Nem fizethetek minisztériumi pénzből, de visszakapja az összeget az Olasz Nemzeti Banktól.  Mindez persze átverés volt. Ebből semmi nem volt igaz.”

A hívások látszólag a védelmi miniszter stábjához tartozó telefonszámokról érkeztek, amelyeket vélhetően klónoztak.

A csalók alig néhány héttel azután tűntek fel, hogy Meloni kormánya nagy visszhangot kiváltó túszcseréről tárgyalt, amelynek során egy fiatal olasz újságírónőt, Cecilia Salát kiszabadították a hírhedt teheráni Evin börtönből. Cserébe Róma kiadott egy iráni mérnököt, akit az Egyesült Államokban köröznek, mert vélhetően amerikai dróntechnológiát szállított az iráni Forradalmi Gárdának.

Crosetto először a múlt héten egy közösségi médiában közzétett bejegyzésében kongatta meg a vészharangot „egy komoly, folyamatban lévő átverés” miatt, mondván, hogy fel akarja hívni a közvélemény figyelmét, hogy senki ne essen bele a csapdába.

A miniszter azt mondta, hogy először azután fedezte fel a csalást, hogy megkereste őt egy prominens vállalkozó, akivel korábban nem találkozott.

Az illető nagy összeget utalt át egy hamis „Giovanni Montalbano tábornok” által megadott bankszámlára, miután beszélt valakivel, akiről meg volt győződve, hogy maga Crosetto. 

A miniszter elmondta, hogy később több másik vezető vállalkozó is felhívta, akiket hasonló módon megkerestek.

Időközben az olasz jegybank is jelezte,  hogy a csalók illetéktelenül használták nevét és logóját, azt ígérve, hogy a jegybank visszatéríti a gazdag vállalkozók által a hamis mentőprogramba befektetett pénzeket. 

„A Banca d'Italia semmilyen módon nem kapcsolódik ezekhez az ügyekhez" - hangsúlyozzák közleményükben.

Nem az olasz üzleti elit az első, amelyik csalók célpontjává vált.

Egy évtizeddel ezelőtt Franciaországban több mint 150 vállalati vezetőt, államfőt, nagykövetet és vallási vezetőt kerestek fel egy merész átverés során , amikor egy magát Jean-Yves Le Drian akkori francia védelmi miniszternek kiadó férfi eurómilliókat kért szigorúan titkos kormányzati műveletekre, beleértve a Szíriában túszul ejtett francia újságírók kiszabadítását. 

A csalónak akkor 85 millió dollárt sikerült kiszednie áldozataitól, köztük közel 20 millió dollárt a néhai Aga Khantól, a világ iszmaili muszlimjainak vezetőjétől.

Kapcsolódó