Utazni az év bármely időszakában jó, a melegebb hónapok beköszöntével azonban rendre megugrik a pihenési lehetőségek utáni keresések száma.
A közelmúltban beszámoltunk arról, hogy relatíve olcsón juthatunk el Dániába és Svédországba a Budapestről induló fapadosokkal. Ha májusban utaznánk, kicsit több mint 10 ezer forintból hozhatjuk ki Billundot. Ahogy azt is jeleztük olvasóinknak, hogy ha Stockholmba repülnének, májusban és júniusban akár már egy családi pizza áráért megtehetik ezt.
Ezúttal azoknak szeretnénk kedvezni, akik valami miatt nem szeretnének repülővel utazni – ennek számos oka lehet: például „egyszerű” szorongás vagy aviofóbia, azaz a repüléstől való klinikai félelem.
Utóbbi a kiwi.hu megbízásából Közép-Európa egyes részein tavaly elkészített felmérés alapján a megkérdezetteknek csak 6 százalékát érinti. Ugyanakkor az is kiderült belőle, hogy a repülőgépen való utazás gondolata az emberek mintegy 40 százalékában kivált bizonyos fokú szorongást.
Számításba jöhet még utazási eszközként az autó, ám jogosítvány hiányában például ez sem jelenthet valós megoldást. Arról nem is beszélve, hogy a többórás kocsikázás megterhelő és kényelmetlen lehet, ráadásul az eltévedési lehetőség meg is hosszabbíthatja az utazási időt.
A ritkábban felmerülő zöld alternatíva
Praktikus megoldás lehet a repülő és az autó kiváltására a vonat, különösen akkor, ha környéki ország az úti cél. Az pedig extra érvként szólhat mellette, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency, EEA) adatai szerint a légi személyszállítás széndioxid-kibocsátása átlagosan 160 gramm utaskilométerenként, míg a vasúti személyszállítás esetében ez mindössze 33 gramm. Az ING pedig elemzésében rámutatott, hogy egyes becslések szerint a vasúti közlekedés 12-szer energiatakarékosabb a léginél.
Az egyetlen hátrány, hogy Budapestről nem indul nagysebességű vonat, ami jócskán vissza tudná szorítani a menetidőt. Ez az alábbi statisztikából is jól látszik:
| Útvonal | Menetidő légi úton* | Menetidő nagysebességű vonattal |
| Madrid-Barcelona | 3 óra 20 perc | 2 óra 45 perc |
| Berlin-München | 3 óra 10 perc | 3 óra 55 perc |
| Róma-Milánó | 3 óra 10 perc | 3 óra 10 perc |
| Párizs-London | 3 óra 20 perc | 3 óra 20 perc** |
| Amszterdam-Párizs | 3 óra 20 perc | 3 óra 20 perc |
Forrás: ING *A légi menetidőbe az ING beleszámolt összesen 2 óra csomagkezelési és várakozási időt. **A vonat kalkulált menetidejében egy egyórás határellenőrzés is benne van. | ||
A Madrid és Barcelona között járó nagysebességű vonat 630 kilométernyi távolságot szel át, helyenként 300 kilométer per órás maximális sebességet elérve. Amint a táblázatból kiolvasható, akik ezt a két várost szeretnék összekötni, menetidő tekintetében egyenesen jobban is járnak, ha a vonat mellett teszik le a voksukat.
Milyen úti célok merülhetnek fel?
Egy csehországi sörtúra esetében kifejezetten indokolt lehet vonatjegyet váltani az autós kiutazás helyett.
A 612 kilométert Budapest és Prága között 7 óra alatt teszi meg a vonat, helyjegy foglalásával együtt 26 euróért, azaz 9 880 forintért.
A Google útvonaltervezője szerint ez autóval legjobb esetben 5 óra 14 perces út lenne, a benzinpénz pedig átlagos fogyasztású autóval mintegy 27 ezer forint.
Ausztria felé kacsingatva elérhető például
- Bécs,
- Graz,
- Linz,
- Salzburg,
- Klagenfurt,
- Innsbruck és
- Bregenz is.
Bécsbe 2,5-3 óra alatt zötyögnek el a járatok Budapestről, májusban helyjegy foglalásával együtt ez akár 21 euróból, azaz 7 980 forintból hozható ki. Salzburgba pedig 5,5-6 órát kell vonatozni, helyjeggyel 42 euróért (15 960 forintért).
Szlovéniában Ljubljanába 21 eurós, 7980 forintos jegy megváltásával juthatunk el, 7,5 óra alatt. A magyar turisták által kedvelt Maribor pedig 22 euróból, 8 360 forintból elérhető, kicsit több mint 6 óra alatt, bár ennek az úti célnak az eléréséhez egyszer mindenképp át kell szállni.