Az idei harmadik negyedévben is pompásan alakultak az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók hozamai,
- a tagok vagyona 2164,5 milliárd forintos csúcsra ért,
- a taglétszám csökkenése megállt, sőt, pár száz taggal bővült is,
- a befizetések rekordot döntöttek,
- a nyugdíjalapok árfolyama történelmi csúcson jár.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataira hivatkozva a Bank360 azt írja, hogy a befizetéseknek és a hozamoknak köszönhetően tovább nőtt a tagok egyenlege is.
A harmadik negyedév végén a 2164,5 milliárd forint volt a pénztári alapokban, ez azt jelenti, hogy egy átlagos pénztártag számláján már több mint 2 millió forint volt.
Az MNB ugyanakkor a legújabb Pénzügyi stabilitási jelentésében arra is felhívta a figyelmet, hogy ezt az átlagot néhány ezer kiemelkedően magas egyenlegű tag húzza fel.
- A tagság csaknem felének még félmillió forintja sincs a pénztárban,
- és a háromnegyedük egyenlege nem éri el a 2 millió forintot.
Jövőre ezek az egyenlegek adómentesen felhasználhatók lesznek lakáscélra, a tagok a saját és a közeli hozzátartozók ilyen jellegű kiadásait is finanszírozhatják majd a pénztári megtakarításból - emlékeztet a szakportál, hozzáteszi:
mindössze 38 ezer olyan pénztártag van azonban, akinek a megtakarítása meghaladja a 10 millió forintot, vagyis elegendő lehet jövőre egy átlagos nagyobb lakás megvásárlásához felvett hitelnél önerőként.
Hacsak nem zöld lakáshitellel veszi az ingatlant, vagy adja a 35 év alatti gyerekének jelzálogkölcsönhöz, mert akkor 10 százalékos önerő is elég lehet. A csak saját erős lakásvásárlás és hitelfelvétel mellett jelzálogkölcsönök törlesztésére is sokféle célú lakásfelújításra is költhetik a nyugdíjpénzüket a tagok egy évig.
A kormány úgy számol, hogy 2025-ben mintegy 300 milliárd forintnyi nyugdíjpénztári megtakarítást használhatnak fel lakáscélra a magyarok.
A szabályok szerint a pénztáraknak tájékoztató levelet kell küldeni a tagoknak a lehetőségről, amiben azt is meg kell írniuk, hogy a tag pontosan mekkora összeget használhat fel ilyen célokra.
Az extra pénzkivét lehetőségének a pénztárak nyilván nem örülnek, hiszen a bekövetkező vagyonvesztés mellett az ezzel járó feladatok plusz terhet rónak rájuk, márpedig a működésüket így is szűkös forrásokból fedezik.
A harmadik negyedév végén is veszteséges volt a szektor, miután a működési költségek meghaladták a bevételeket. Emellett az is aggaszthatja az ágazatot, hogy a pénztári tagság egyre idősebb, ami veszélyeztetheti a pénztárak hosszú távú működését.