Coober Pedy a legendás opálbányák fővárosa. A dél-ausztráliai kisváros mindentől távol, sivatagos területen fekszik. Azoknak a turistáknak, akik úgy szeretnék érezni magukat, mintha egy Mad Max filmben lennének, ide kell jönniük, a film egyes jeleneteit ugyanis itt forgatták. 

A posztapokaliptikus táj mellett, ahol a nap kegyetlenül süt, van egy másik oldala is a helynek: a földalatti város. Több mint 1500 lakos él alagutakban és üreges barlangokban. Azért vonultak a föld alá, mert nyáron Coober Pedyben átlagosan 40 fok körüli a hőmérséklet, amihez nehéz alkalmazkodni –  ismertette a lengyel onet portál. 

A kisváros manapság főként a turisták látogatásaiból él: hotele például úgy hirdeti magát, mint az egyetlen hely a világon, ahol földalatti bár és kaszinó működik. De akár egy földalatti kempingben is lehet éjszakázni.

A kalandvágyóknak lehetőségük van egy aktív bányába is bemenni és személyesen keresni az opálokat. Ha valaki egy kisebb értékű kőre bukkan, hazaviheti. 

Az opálláz egyébként azzal kezdődött, hogy 1915-ben aranyásók megjelentek az addig lakatlan területen, és heteken át sikertelenül kapirgáltak a földben az érc után kutatva. Egyikük azonban arany helyett egy gyönyörű opált talált. Ezután egyre több bányász érkezett ide, akik, hogy túléljék a hőséget, üregeket és egyre mélyebb barlangokat ástak a környező dombokba és a kamrák között folyosókat alakítottak ki.

Majd elkezdtek középületeket, boltot, postát és földalatti víztartályt építeni. Mígnem eljött az idő, hogy a helyet valamilyen hivatalos módon elnevezzék. Megszavazták a Coober Pedy nevet, ami az őslakosok nyelvén azt jelenti, hogy „fehér ember a földbe ásva”. 

Az 1990-es évekre az opálbányászat már több millió dolláros iparággá, Coober Pedy pedig bányászvárossá vált. A város lakossága az 1980-as évek csúcspontján háromezer fő volt. 

Az ausztrál opál exportpiacát 1998-99-ben 60 millió dollárra becsülték. A 2000 és 2005 közötti időszakban már 100 és 200 millió dollár között volt. 

A mai napig a világ ékszeripari célú opáltermelésének 97 százaléka Ausztráliából származik. E kövek minden fajtáját bányásszák itt, a tejszerűtől a fekete, szivárványos és tűzopálig. Az utóbbi években azonban bányászhiánnyal küzdenek.

Szakértők szerint az összes opállelőhelynek mindössze 10 százalékát bányászták ki eddig.