Olajár: ha Szaúd-Arábia bedühödik, nagy lesz a baj

Szeptember elején a Brent típusó olaj ára átesett a 75 dolláros szinten, ami addig támaszként szolgált, és nem is véletlenül: az OPEC+, vagyis az olajexportáló országok szövetsége és a hozzájuk rövidebb-hosszabb ideig csatlakozó már kitermelők ezt a szintet határozták meg tavaly minimális elvárásként. Komoly szintű, önkéntes alapú kitermeléscsökkenésben állapodtak meg, hogy ez teljesüljön.

Szorult helyzetben az OPEC+

A megegyezés tavaly nyár végi életbe léptetésétől egy éven át sikerült is fenntartani az árat, azonban ez szeptember elején már nem ment tovább. A vállalást nem hosszú időre tervezték: az elképzelések szerint szeptemberben megkezdődött volna annak fokozatos leépítése. Csakhogy az ár enélkül is zuhant, részben annak köszönhetően, hogy Kína importja erősen visszaesett gazdasági nehézségei és az elektromos autókra való gyors átállás miatt, részben pedig a szervezeten kívüli exportőrök gyorsan növekvő kitermelésének.

Ilyen körülmények között nem akarták a kitermelés növelésével még inkább letörni az árat, abban bíztak, hogy az kissé megerősödik, és akkor októberben léphetnek. Csakhogy nem ez történt: amint az a grafikonon is látszik, az ár tankönyvi módon visszatesztelte a 75 dolláros szintet, de nem ment fölé, hanem lefordult róla, 70-71 dollár környékéig. A korábbi támasz ezzel ellenállás lett. A szervezet így újabb halasztás mellett döntött, decemberig.

Szervezeten belüli gondok

Az OPEC+ közben még egy súlyos kihívással néz szembe: az önkéntes vállalásokat nem mindenki tartotta be, így előfordult, hogy a tényleges kitermelés nagyobb volt a tervezettnél. A szervezet ügyeire rálátó két forrás a CNBC-nek azt nyilatkozta, hogy a szövetség most megpróbálja ezt a problémát rendezni, mivel olyan nagy kitermelők lépték át jócskán kvótájukat, mint Irak és Kazahsztán. Megemlítették, hogy Oroszország is átlépte időnként a kvótát, amikor lehetősége volt erre a nyugati szankciók megkerülésére fenntartott árnyékflotta segítségével.

Összesen 8 ország vállalt részt az önkéntes kitermelés-visszafogásból összesen napi 2,2 millió hordós mértékben, és ezt a mennyiséget kezdték volna a tervek szerint októberben csökkenteni. A piac gyengélkedése miatt azonban egyelőre elhalasztották a lépést év végére, ami annyiban is logikus lehetett, hogy az elnökválasztási kampány miatt elképzelhető, hogy az amerikai kormányzat az újraválasztás érdekében valamilyen módon részt vesz az ár csökkentésében, például fokozott, esetleg előrehozott export vagy elhalasztott import által.

Jövő évi tervek

A jelenleg érvényes megállapodások szerint az OPEC+ jövőre 39 725 millió hordó olajat termelne ki jövőre, amely a világ teljes kitermelésének szűk 40 százaléka. A 8 tag, amely az önkéntes vállalásokat megtette, ezen túl napi 1,7 millió tonnával csökkentené a kitermelést, ami az idei vállalt csökkentéshez képest napi félmillió hordó: ennyivel kellene legkésőbb januártól növelni a kitermelést. 

A szaúdiak a sarkukra állnak

A Financial Times a napokban azt állította, hogy az OPEC+ legfontosabb tagja, lényegében vezetője hajlandó tudomásul venni, hogy az olajár lényegesen alacsonyabb lesz, mint arra korábban számított, és növelni fogja kitermelését december után, vagyis nem halasztja tovább az önkéntes visszafogás ráeső részének tervezett leépítését. Az ország nemhivatalosan 100 dolláros célárral számolt, sőt, még költségvetést is ezzel tervezte, de ezt a mostani értesülés szerint elvetette.

Carole Nakhle, a Crystol Energy elemzőcég alapítója és vezérigazgatója a CNBC-nek elmondta, hogy Szaúd-Arábia ezzel az üzenettel erős jelzés akart küldeni azoknak a tagoknak, akik megszegték az önkéntes vállalást. Márpedig ha Szaúd-Arábia bedühödik és alaposan megemeli a kitermelést, akkor egymaga jócskán le tudja verni az árat, és a szövetségben senki más nem tudja úgy megnövelni kitermelését, mint a szaúdi királyság, amelynek 2-3 milliárdos szabad kapacitása van még.

Nem példa nélküli