A magyar kormányfő a londoni gazdasági napilapban megjelent írásában hangsúlyozza: tizenhárom évvel első elnöksége után Magyarország immár másodszor tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Eddigi miniszterelnöki időszakában, amely átíveli a két elnökség között eltelt időt, különleges nézőpontból kísérhette figyelemmel Európa versenyképességének erózióját.

„Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ismerhettem az 1990-es évek európai integrációjának kiemelkedő építőmestereit. Közöttük volt Helmut Kohl, aki gyakorta emlegette, hogy Európa politikai fennmaradása a gazdasági versenyképesség megőrzésétől függ” – írta Orbán Viktor.

A kormányfő idézi a néhai német kancellárt, aki egy alkalommal kijelentette:

Mindannyiunknak szüksége van Európára, hogy versenyképesek maradhassunk a világpiacokon.

A miniszterelnök szerint Kohl szavai soha nem voltak annyira jelentőségteljesek, mint most.

Orbán Viktor hozzátette, az EU versenyképességének romlása az elmúlt évtizedekben mind szélesebb körű folyamattá vált. Ez a hanyatlás mindenekelőtt az olyan elhibázott brüsszeli döntések következménye, amelyek ellentmondanak a világgazdaság realitásainak.

Kiugróan magas energiaárak, romló versenyképesség

A kormányfő ennek fő példájának nevezte a zöld átmenetet, amelyet az EU anélkül érvényesít, hogy előtte megfelelő konzultációkat folytatna az egyes ágazatokkal. Az energiaárak háromszor-ötször magasabbak, mint az Egyesült Államokban, így az európai vállalatok elveszítik versenyképességi előnyüket, emiatt viszont az innováció helyett kénytelenek a közműdíjakra átcsoportosítani pénzügyi forrásaikat – áll a cikkben.

A miniszterelnök nem vitatja, hogy Európának nyilvánvalóan vezető szerepet kell vállalnia a zöld ágazatokban, különös hangsúlyt fektetve az elektromos járművek fejlesztésére és gyártására, az iparági szereplőket hátráltató és az embereket terhelő szabályozások bevezetése azonban immár fenntarthatatlan.

A gazdák szintén komoly nehézségekkel kénytelenek szembenézni: termelési költségeik jelentősen nőttek, és egyre bonyolultabb „zöld kötelezettségek” között kell manőverezniük 

– fogalmaz a kormányfő.

Orbán Viktor szerint az üzleti vállalkozások is egyre nagyobb adóterhekkel szembesülnek. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) globális társasági minimumadójának januári bevezetése, amelyet az Európai Unió legnagyobb adóreformjának szántak, katasztrofális kudarcnak bizonyult. Jóllehet világszerte 140 ország, köztük az EU valamennyi tagállama csatlakozott az egyezményhez, olyan kulcsfontosságú versenytársak, mint az Egyesült Államok, Kína és India továbbra sem fogadták el a megállapodást.

A miniszterelnök úgy véli, hogy Európa sokkal kevésbé vonzó befektetési célponttá vált, és ennek következtében még az európai vállalatok is fontolóra vették az áttelepülést más piacokra.

A fő európai gazdaságok növekedési üteme az idén alig éri el az 1 százalékot, az amerikai gazdaság ugyanakkor csaknem 3 százalékkal, a kínai gazdaság 5 százalékhoz közeli ütemben nő, India növekedése pedig megközelíti a 7 százalékot. „Idővel még nagyobb mértékben lemaradunk, így haladéktalan irányváltásra van szükség.” 

A magyarországi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdasági siker feltétele a verseny, valamint az üzleti szektor számára kedvező környezet.

A magyar kormány egykulcsos személyi jövedelemadót vezetett be, eltörölte a közeli hozzátartozók örökösödési adóját és az EU-tagországok között Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó.

Diverzifikált kereskedelmi kapcsolatok

„Emellett diverzifikáltuk kereskedelmi és befektetési kapcsolatainkat, a kulcsfontosságú technológiai és innovációs ágazatokban az ázsiai és csendes-óceáni térség ipari partnereivel folytatandó együttműködésre összpontosítunk. Ennek eredményeként tavaly rekordot ért el külföldi működőtőke-beáramlás Magyarországon” – írja Orbán Viktor a Financial Timesban.

Magyarország igyekszik meggyőzni az európai társállamokat arról, hogy az egészséges verseny és a legjobb technológiák alkalmazása eredményezhet nagyobb növekedést, és ehhez mindenekelőtt új zöldágazati stratégiát javasol a főbb iparági szereplőkkel együttműködve.

Célunk egy olyan új versenyképességi egyezség, amelynek révén újraindítható az európai gazdaság bővülése, és ezzel egy időben a nyitott gazdaságért, a nemzetközi együttműködésért emelünk szót.


Magyarország gátat akar emelni az illegális migráció elé, és ennek érdekében szoros együttműködésre törekszik az elsődleges kiinduló és tranzitországokkal, kiemelve a külső határok védelmének fontosságát és az e célra fordítandó EU-finanszírozás szükségességét.

Nem titok, hogy Magyarország versenyképességi stratégiáját a német-francia növekedési és versenyképességi program is inspirálja. Éppen ezért nem meglepő az sem, hogy Berlin, Párizs és Róma egyaránt támogatja a magyar elnökség kezdeményezéseit.

„Szilárdan hisszük, hogy mindegyik tagállamnak érdeke a versenyképes Európa. Magyarország kivételesen aktív EU-elnökségre készül. Itt az ideje, hogy félretegyük az ideológiai vitákat és beindítsuk Európa motorját. Tegyük újra versenyképessé Európát!” – zárta sorait a kormányfő.