Íme öt magyarázat Orbán Viktor meglepő szavaira

Persze, konkrét ígéretek is elhangzottak a rendezvényen, hiszen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter például bejelentette, az általa vezetett tárca a következő két hétben egy versenyképességi javaslatcsomagot fog letenni az asztalra. 

A tárcavezető az idei év előtt álló fő feladatokat öt pontban foglalta össze. Szavai szerint el kell érni 

1. a fogyasztás helyreállítását,
2. belgazdaság újraindítását,
3. a magas exportaktivitás fenntartását,
4. növelni kell a munkaerőpiac aktivitását és 
5. helyre kell állítani a hitelpiacot.

Az pedig a sors furcsa fintora, hogy az MKIK évnyitója után a KSH közölte is a legfrissebb, 2023-ra vonatkozó GDP-adatokat. Ebből kiderült, az ipar gyengélkedése és a továbbra is gyenge fogyasztás húzta vissza a magyar GDP-t – gyenge éven van túl a magyar gazdaság:

2023-ban 0,9 százalékkal csökkent a GDP az előző évhez képest, míg az utolsó negyedévben stagnált az előző negyedévhez képest.

Így kiemelten fontosnak tűnt, hogy egy gazdasági szakértő megmagyarázza, mire is utalt Orbán Viktor kormányfő. 

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összeállításából kiderült, a miniszterelnök szerint négy tétel felett kell mindenképpen őrködnie 2024-ben és az azután következő időszakban is:

 

1. Mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mint ha mi tartoznánk másoknak, ugyanis ez eddig még nem áll fenn. és nagyon magas adósságrátát örökölt Magyarország.
2. Mindig többet kell keresni, mint amit elköltünk.
3. Jobb dolgozni, mint tengeni. Eddig a „A számok azt mutatják, hogy ezt nem csináljuk rosszul.”
4. Mindig jobb, ha mi keresünk másokon, mint ha rajtunk keresnének.

 

Pásztor Szabolcs kutatási igazgató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem habilitált egyetemi docense a tételeket kontextusba és elméleti keretbe helyezve így foglalta össze a kormányfői gondolatokat, választ adva arra is, hogy miért van szükség nemzeti bajnokokra:

 

• "Mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mint ha mi tartozunk másoknak. A nemzetközi gazdasági környezetben a megtakarításra képes országok a beruházási tevékenységeiken túl, előbb-utóbb hitelezőként jelennek meg, és más országoknak hitelfelvételi lehetőségeket kínálnak. A hitelek visszafizetése után járó kamat növeli a beáramló tőkét és az elkölthető jövedelmet. A hitelező feltételeket szabhat, míg a hitelfelvevő alkalmazkodni kényszerül. Az alkalmazkodás pedig sajátos függő helyzetbe sodorhatja az országot. Abban az eseten pedig, ha egy ország nem a saját fizetőeszközében adósodik el a külföld felé, akkor még az árfolyamkockázattal (a hazai fizetőeszköz leértékelődésével) is szembe kell néznie. Jobb tehát a hitelezői státusz, mint a hitelfelvevői lét.
• Mindig többet kell keresni, mint amennyit elköltünk. Emlékeztető a Max Weber-i alapelvekre, melyek többek között a munka, a megtakarítás, a munka gyümölcsének befektetése és a mérsékelt, semmi esetre sem hivalkodó fogyasztás köré szerveződnek. „Az addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér” szemlélet érvényes az egyén, a közösség és össztársadalmi szinten. Hosszabb távon, ha a fogyasztás magasabb, mint a jövedelemtermelő képesség, akkor az fenntarthatatlan és hitelfelvételhez vezet. Abban az esetben, ha az állam hosszabb távon nagyobb költségvetési hiánnyal néz szembe, akkor az az államadósság növekedéséhez vezet. Máshonnan nézve pedig a pénzügyi instabilitás, gazdasági instabilitást eredményez, mellyen tartós felzárkózás nem valósítható meg. Nem kereshet azonban sokkal többet az állam, mint amennyit elkölt hiszen ezt azt jelenti, hogy tudna beruházni és fejleszteni a kormányzati szektor, ezt azonban mégsem teszi. Ilyenkor a gazdaságpolitika számára nem az egyének jólétének növelése az elsődleges cél. Ez ugyancsak kerülendő. Az a jó költségvetés, amely egyensúly közeli, vagy nagy szerény és fenntartható hiányt mutat.
• Jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni. Ez is valójában a protestáns gazdasági elvekre való emlékeztető. A munka amellett, hogy hozzáadott értéket teremt, megannyi szálon visszajelzést is küld az egyénnek, illetve a közösségnek az erőfeszítések eredményességéről. Ott, ahol hatékony a munkavégzés, jellemzően növekednek a megtakarítások, a növekvő megtakarítások képezik az alapját, a befektetéseknek, később a gazdaság bővülésének. Azok a társadalmak, ahol alacsony a munkavégzési hajlandóság vagy hatékonyság, nem képesek fejlődésre, növekedési ciklusaik vannak az esetek döntő többségében.
• Jobb, ha mi keresünk másokon, mint ha mások keresnek rajtunk. A nemzetközi kereskedelemben már évszázadok óta elemi kérdés, hogy hol és kinél képződik a legnagyobb hozzáadott érték, illetve, hogy az egyes országok milyen feldolgozottsági fokú termékekkel kereskednek. Abban az esetben, ha egy ország szerény hozzáadott értékű termékekből álló exportstruktúrát szilárdít meg és magas feldolgozottságú termékeket vásárol, akkor a világgazdaságban függő helyzetbe kerül. Ellenben, ha az adott ország igyekszik feljebb lépni például a kiviteli termékek műszaki tartalmában, akkor jól „kereshet” azokon, akik kénytelenek ezeket a termékeket megvásárolni.
• Miért van szükséges nemzeti bajnokokra? A külföldre (is) értékesítő hazai nagyvállalatok exportbevételei a nemzeti jövedelmet gyarapítják, ráadásul Magyarország jó hírét is tovább öregbítik. A kifektetések eredményeként nagyobb piaci potenciál nyílhat, megvalósulhat a technológia transzfer, a stabil exportbevételeknek pedig fontos szerepük van az árfolyam stabilizálásában. Kisebb piacokon a vállalatok nem tudják elérni a méretgazdaságos termelési szintet, ezért lényeges, hogy külső piacokra tegyenek szert. A gazdaságtörténeti tapasztalat egyértelműen megmutatta: azok az országok tudtak a gyors meggazdagodás útjára lépni, amelyek hatékonyan tudtak kereskedni a világgazdaságban."

– fogalmazott Pásztor Szabolcs.

Idekapcsolódik, hogy az Economxnak a Nézőpont gazdasági elemzője a napokban arra mutatott rá, hogy még csak néhány hónap telt el, hogy bekúszott az éves áremelkedés üteme 10 százalék alá, a fogyasztókban még élénken él 2022 végének és 2023 első három negyedévének tapasztalata, amely miatt továbbra is megfontoltak. Az első két negyedév már jó indikátora lehet annak, hogy alakul a teljes év, mindenesetre egy hónap alapján hosszú távú következtetéseket nem érdemes levonni - magyarázta.