Kutasi Gábor, a Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet vezetője (Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Nemzeti Közszolgálati Egyetem - NKE) szerint egy figyelmeztetésként is lehet értelmezni a miniszterelnök kijelentését.
Az Orbán-kormányok Kína-politikája egy szocialistáktól megöröklött hagyatékon alapszik, ugyanakkor ezt a kapcsolatot alaposan a saját vonásaira formálta a Fidesz-KDNP fémjelezte hatalom. Most viszont inkább a Kínával kapcsolatos jelenünkkel és jövőnkkel foglalkozunk, így arra keressük a választ, mit jelenthet hazánk számára, hogy Orbán Viktor szavaival élve,
Kína elmozdította a világ egyensúlyát.
A kihívó
A Szovjetunió szétesésével először egy amerikai hegemónia, majd a kétezres évektől egy olyan sokpólusú világrend alakult ki, amelyben az Egyesült Államok egyértelműen továbbra is az első maradt. A kétezertízes években nagyon sokat írtak és beszéltek arról is, hogy Európa és az euró hogyan ellen pontozza az Egyesült Államokat és a dollárt, de arról is, hogy a BRICS országcsoport miként emelkedik fel újra - helyezte fel a sakktáblára a figurákat Kutasi Gábor.
Kiemelte, a BRICS tökéletesen szemlélteti a többpólusú világrendet: amíg a világ egészének csendőre az Egyesült Államok, addig regionálisan a gazdasági és politikai súlyt Dél-Amerikában Brazília, Dél- és Dél-Kelet-Ázsiában Kína, India és Japán, Közép-Ázsiában Kína és Oroszország, Afrikában a Dél-Afrikai Köztársaság képviseli és birtokolja.
A szakértő szerint ez egy globális és regionális erőegyensúly. Globálisan az Egyesült Államok van hegemón pozícióban, persze, egyre több kihívással, míg regionálisan a fentiek dominanciája vagy erőegyensúlya biztosította a stabilitást.
Orbán Viktor a maga képére formálta a kínai kapcsolatot
Orbán Viktor az idei Tusványoson is foglalkozott Kínával, újabb történelmi kijelentésekkel gazdagítva a viszonyát az ázsiai nagyhatalommal. Orbán Viktor örökségbe kapta a kínai kapcsolatot, mi most azt elevenítjük föl, hogyan kezdte azt a saját politikai céljaira is használni. Bővebben >>>Az ilyen erőegyensúlyok azonban soha nem statikusak, nem állandók
- utalt vissza az NKE munkatársa a miniszterelnök szavaira, emlékeztetve: mindig lesznek, akik megpróbálják elvitatni a hegemón, azaz jelenleg az Egyesült Államok elsőszámú pozícióját.
Kína elmúlt két évtizedben történő gazdasági kiemelkedése és katonai építkezése lehetővé teszi, hogy egy ilyen reális kihívó legyen
- szögezte le.
Az eddigi status quoban mindenkinek érdeke volt a békés gazdasági együttműködés, virágzott a szabadkereskedelem, és nemzetközileg garantáltak voltak a sérülékeny szállítási infrastruktúrák, mint amilyenek a gázvezetékek is. Ám Kína kihívó pozícióba való emelkedése arra készteti az eddigi világelső Egyesült Államokat, hogy minél inkább elszigetelje a riválisát - magyarázta Kutasi Gábor. Ez az amerikai érdek viszont arra kényszerítheti az országokat, hogy egyik vagy másik oldalra álljanak, a globális gazdaság helyett újra létrehozva a kétpólusú, hidegháborúban egymástól elszigetelt világrendet. Jellemző, hogy washingtoni nyomásra az Európai Unió már foglalkozik a Kínáról való leválás gondolatával (decoupling), míg a világ többi része próbál ellenállni és egyelőre az Oroszországról való leválást is elutasítja. Abban biztosak lehetünk, hogy az Egyesült Államok azon fog dolgozni, hogy a megakadályozza, hogy letaszítsák a trónjáról - vélekedett a szakértő.
Viszont Orbán Viktor szerint Kína valójában már megelőzte az Egyesült Államokat, vagy éppen ezekben a percekben előzi meg.
Szegény gazdagok, gazdag szegények
Az, hogy már leelőzte-e, gazdasági értelmezés kérdése - válaszolt felvetésünkre Kutasi Gábor. A Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet vezetője szerint mivel most abszolút hatalomról van szó, először is semmi értelme az egy főre jutó jövedelmekről beszélni, csakis az abszolút gazdasági erőforrások és katonai erő számít. Ha az aktuális dollár-jüan árfolyamon nézzük a kérdést, akkor az össz gazdasági teljesítményben Kína még húsz százalékos elmaradásban van az Egyesült Államokhoz képest. Ha azonban figyelembe vesszük a valuták vásárló erejét, akkor 2017/2018 körül Peking lehagyta a Washingtont.
Versenytársak
Szinte hihetetlen, de a két szuperhatalom a világ teljes GDP-jének 41,89 százalékát állítja elő nominális alapon, míg 34,75 százalékát adja vásárlóerő-paritáson számítva. A Világbank becslései szerint Kína GDP-je 1960-ban az Egyesült Államokénak körülbelül 11 százalékát tette ki, de ez az arány 2019-ben már 67 százalékos volt.Abban viszont egyelőre nincs vita, jobb egy átlag amerikainak, mint egy átlag kínainak.
Kína hatalmas népessége miatt, amely több mint négyszerese az amerikainak, a két ország közötti különbség az egy főre jutó jövedelem tekintetében nagyon nagy. Az Egyesült Államok egy főre jutó jövedelme nominális és vásárlóerő-paritáson számolva 5,78-szor, illetve 3,61-szer magasabb, mint Kínáé.
A CIA jelenti...
A CIA által szerkesztett World Factbook szerint Kína a mezőgazdaság és az ipar területén viszont már megelőzi az Egyesült Államokat. Az Egyesült Államok mezőgazdasági kibocsátása csak 17,58 százaléka Kína kibocsátásának, az ipari ágazaté pedig 77,58 százaléka. Az Egyesült Államok szolgáltatási ágazata azonban több mint kétszerese a kínaiénak.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi elérhető becslései szerint így változik a két ország GDP-je nominálisan számolva (milliárd US dollár):
- 2023: Egyesült Államok: 24 892 - Kína: 19 423
- 2024: Egyesült Államok: 25 790 - Kína: 20 910
- 2025: Egyesült Államok: 26 719 - Kína: 22 481
- 2026: Egyesült Államok: 27 659 - Kína: 24 127
És vásárlóerő-paritáson számítva (milliárd USD):
- 2023: Egyesült Államok: 24 892 - Kína: 31 031
- 2024: Egyesült Államok: 25 790 - Kína: 33 351
- 2025: Egyesült Államok: 26 719 - Kína: 35 748
- 2026: Egyesült Államok: 27 659 - Kína: 38 189
Ezt Kutasi Gábor még azzal egészítette ki, hogy természetesen a technológiai fölény még mindig az amerikaiaké, amit jól érzékletet az, hogy az összemérhető termelési teljesítményt
az Egyesült Államok nagyjából 130 millió munkavállalóval, míg Kína 733 millió dolgozóval éri el.
A koronavírus megmutatta
Tény, hogy a feldolgozóipar Kínába koncentrálódik, viszont az több szempontból vizsgálható, hogy ebből kinek származik előnye.
A szakértő szerint a legáltalánosabban hangoztatott szempont, hogy a feldolgozó ipar a legalacsonyabb hozzáadott érték a termelési láncban, sokkal jobban lehet keresni nemzetgazdasági szinten a termelést kiszolgáló és fejlesztő szolgáltatásokkal. Ez az érv domináns egy globalizált világgazdaság esetében, ahol a szabadkereskedelem az uralkodó. A kereskedelmi háborúk, azaz a kétpólusú elszigetelődés esetében viszont sérülékennyé válik az, akinek nincsen feldolgozó ipara - hangsúlyozta, hozzátéve:
a Covid-világjárvány okozta lezárás, amely gazdasági értelemben mesterséges modellezése volt az decouplingnak, a leválásnak, kicsiben rávilágított a kiszolgáltatottságra, amikor hirtelen nem voltak elérhetők az egészségügyi eszközök.
Ezért sem meglepő, hogy a Trump-, és a Biden-kormányzat kiemelt célként kezeli a feldolgozó ipar visszacsábítását vagy visszakényszerítését. Ugyanakkor az, hogy Kínában koncentrálódik a világ feldolgozóipara, nem jelenti azt, hogy kínai vállalatok szervezik a termelési láncokat – igaz, ennek aránya javul. A nagy termelési koncentráció mögött jelentős exportfüggőség áll, amivel könnyen megroppantható a kínai gazdaság egy esetleg kirobbanó kereskedelmi háborúban.
Kasszafúrók
Szintén figyelemre méltó teljesítmény, hogy Ázsiai Beruházási és Infrastrukturális Bankkal (AIIB) Peking gyakorlatilag csinált egy kínai Világbankot, egy kínai gazdaságstratégia eszközt, amelynek feladata olyan beruházások finanszírozási hátterének biztosítása, mint például az Új Selyemút részeként épülő Budapest-Belgrád-Pireusz vasútvonal.
Az NKE munkatársa felhozta, a kereskedelmi bankok világpiacán a száz legnagyobb bank közül húsz kínai, és amíg a száz bank eszközállománya összességében csökkent tavaly, ezen belül a kínaiaké növekedett. Szerinte igaz ugyan, hogy az amerikai vagy európai bankszektor kevésbé koncentrált, mint a kínai, de a nemzetközi hitelezésben számít, hogy a húsz legnagyobb kínai bank összesített eszközállománya több mint ötven százalékkal meghaladja az ötven legnagyobb amerikai vagy az ötven legnagyobb európai bank eszközállományát a 2022-es adatok alapján.
TOP 5 leggazdagabb bank vagyona (milliárd USD):
- Industrial and Commercial Bank of China: 5 742
- China Construction Bank Corp.: 5 016
- Agricultural Bank of China Ltd.: 4 919
- Bank of China Ltd.: 4 192
- JPMorgan Chase & Co.: 3 665
(Zárójelben tegyük hozzá, a négy kínai óriásbank közül három már megjelent Magyarországon.)
Nagy Márton kitálalt a kínai kapcsolatokról
A gazdaságfejlesztési miniszter öt napon keresztül folytatott intenzív tárgyalásokat Pekingben. A látogatás és a megbeszélések célja a Magyarország és Kína közötti gazdasági- és pénzügyi kapcsolatok elmélyítése volt. Bővebben >>>Amerikai-kínai küzdelem Magyarországon
A Fudan egyetem és Budapest-Belgrád-vasútvonal stratégiai léptékű döntések, és Kutasi Gábor szerint úgy tűnik, megvalósulások is sajnos csak stratégiai időtávban történik meg.
Nyilván ez a két konkrét beruházás egyben szimbóluma is annak a közdelemnek, amely az Egyesült Államok és Kína között már régen elkezdődött a világ és a világgazdaság felosztásáért, csak eddig gazdasági, diplomáciai és gazdaságpolitikai eszközökkel zajlott mindez
- fogalmazott.
Amennyiben megvalósul Kína Új Selyemút terve, akkor az Magyarország számára jelentős beruházásokat és tranzitdíjbevételeket hoz - magyarázta. Meglátása szerint ezt most erőteljesen támadja Washinton – felhasználva Brüsszelre gyakorolt befolyását is. Ennek kézzelfogható jeleit adja az orosz-ukrán háború okán blokkolt szállítási útvonal, vagy épp a Budapest-Belgrád-Pireusz vasútvonal fejlesztésének hátráltatása. A kínai felvevőpiac nem csupán a hazai termelés számára lehetőség, hanem a magyar technológia és innováció részére is kiváló piacot nyújt, hiszen Kína elsősorban a mennyiségben, a nagyvolumenű tevékenységekben bír abszolút előnnyel, ami igaz a kutatásra is, míg az apró, egyedi fejlesztések esetében lehet keresnivalója a magyar K+F-nek és iparnak is - foglalta össze.
S akkor a végére maradt a szimbolikus politizálás, Orbán Viktor egyetemes értékekkel kapcsolatos felvetése.
A nyugat számára az egyetemes értékek a demokráciaexportban nyilvánulnak meg. Arról nincs tudomásom, hogy az egyetemes értékek kifejezésre szó szerint mit mondanak, de azt tudom, hogy a kínaiak szerint a kínai piacgazdásághoz nem szükséges demokrácia
- magyarázta.
Rögzítette azt is, hogy a kínai gazdaság működése és a kínai társadalom viselkedése is jól példázza, hogy az a fajta humanizmus, amely az egyént állítja a középpontba, valamint az egyént tartja értéknek a közösséggel szemben, az biztosan nem elfogadható és nem igényelt egy kínai számára.
„Hogy miért mondhatta azt a kormányfő? A demokráciaexport lényege, hogy az atlanti központú világ a maga képre formálja a világ többi részét. Ha lehet, a kultúra békés eszközével, ha kell erőszakkal. Ugyanez volt a nemzetközi munkásmozgalom a Szovjetunió számára. Ha Kína valóban képes önálló pólussá válni az Egyesült Államokkal szemben, akkor majd Kína is ki fog alakítani egy olyan értékrendszert, ami szerint majd igazgatni fogja a világot. Én erre való figyelmeztetésként értelmezem a kijelentést” - hangsúlyozta Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet vezetője.