Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés plenáris ülésén leszögezte, gazdaságunkban továbbra is teljes a foglalkoztatás, 4 millió 740 ezer ember dolgozik, és aki dolgozni akar, az talál is magának munkát, és eltarthatja a családját. Majd azt jelentette, hogy
nyáron a bruttó átlagkereset 636 700 forintra nőtt.
Ez 14 százalékos emelkedés tavalyhoz képest, és mint mondta, ha ebből levonjuk az inflációt, akkor 9,4 százalékos reálbér-növekedést láthatunk. A helyzet úgy áll, fogalmazott, hogy 12. hónapja folyamatosan emelkednek a reálbérek Magyarországon.
Bár a magyar gazdaságnak rendszeresen halálhírét keltik, a magyar gazdaság köszöni szépen, jól van, és éppen a soron következő csaták megvívására készül. Igaz lehet, hogy akinek halálhírét keltik, az sokáig él
- tette hozzá.
Megnéztük, hogy reálbér kérdésében hogyan teljesített a kormányzat. Ugyanis, ahogy azt az infláció esetében is tapasztaltuk, az inflációs érzet még akkor is visszafogta a fogyasztást, amikor már az áremelkedés azt már nem indokolta volna.
Mindenesetre, ha a jelenlegi kormányzati ciklus első teljes hónapját, 2022 májusát vesszük kiinduló pontnak, akkor 27 hónap telt 2024 júliusáig, amiből
volt 12 olyan hónap, amelyben folyamatosan csökkent a reálbér értéke Magyarországon.
A helyzetet csak súlyosbítja, hogy ez a tizenkét hónap egy egybefüggő időszakot ölel fel; 2022 szeptemberében kezdődött ez az időszak egy -2,2 százalékkal, majd legközelebb 2023 szeptemberében tapasztaltak a magyar munkavállalók először reálbéremelkedést, egy szolid 1,7 százalékkal.
Azóta valóban egy stabil emelkedési pályára került a reálbér, viszont egyrészt alacsony a bázis, valamint a rég nem tapasztalt negatív spirál olyan szorongást okozott, amely óvatosságra kényszeríti a magyarokat.
Ábránkból azt is látjuk, hogy az elmúlt időszakban volt egy kiugró, 21,1 százalékos reálbér-növekedés, ám azt zárójelbe teszi, hogy azt a választási kampány során generálta a magyar gazdaság.
A reálbér változásának érzékelésének másik sajátossága, hogy nem mindegy, hogy a munkavállaló az ország mely régiójában, vármegyéjében él. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összegyűjtötte, hogy a különböző vármegyékben mennyi volt a nettó átlagkereset 2024 első félévében.
Eszerint Budapesten több mint 512 ezret vihettek haza a munkavállalók, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mindössze 308 ezret.
Hogy ezeket az összegeket kontextusba helyezzük, abban segít a KSH júliusi jelentése, mely szerint hazánkban a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 423 400, a kedvezményeket figyelembe véve 438 400 forintot ért el, 13,9, illetve 13,7 százalékkal magasabb volt, mint 2023. júliusban. A bruttó mediánkereset 524 100 forint volt, 16,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 362 900 forintot ért el, 16,6 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit.
Így az is kijelenthető, hogy Bács-Kiskunban, Baranyában, Jász-Nagykun-Szolnokban, Somogyban, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Zalában, Nógrádban, valamint Békésben és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a júliusi mediánérték alatt kerestek az első félévben. Ha pedig a kedvezményekkel nézzük a nettó átlagbért, ami 438 400 forint, akkor pedig csak Budapest és Győr-Moson-Sopron vármegye lóg ki a sorból - pozitív irányban.