A kormányzat a korábbi bejelentései alapján elkötelezett a 4,5 százalékos hiány mellett, amely a várt 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel párhuzamosan az államadósság ráta csökkentését is biztosítaná. Ezt feltehetően a Moody’s is pozitívan értékeli. 

A héten több, a forint árfolyamát befolyásoló adat érkezik, amelyek pénteken látnak majd napvilágot. Péntek reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a termelői árindex áprilisi és a külkereskedelmi mérleg márciusi alakulását publikálja. Még aznap este a Moody’s hitelminősítő értékelést mond hazánkról. A szakértők szerint a hitelminősítő nem módosítja Magyarország adósbesorolását, azonban ha a legutóbb meghatározott stabil kilátást rontaná, az gyengíthetné a forintot. Erre ugyanakkor kevés esélyt látnak az Economx-nak nyilatkozó elemzők. 

Kapcsolódó

A Moody’s-nál a magyar államadósság besorolása Baa2 stabil kilátással. Vagyis hazánk a befektetésre ajánlott kategóriában van, két szinttel az úgynevezett bóvli felett

– emlékeztetett Molnár Dániel. A Makronóm Intézet szenior elemzője rávilágított, hogy ezzel Ezzel a nagy hitelminősítők közül a Moody’s ítéli meg legkedvezőbben a magyar államadósság helyzetét. A stabil kilátás miatt a közvetlen le-, illetve felminősítésnek a hitelminősítői gyakorlat alapján nincs esélye, azt jellemzően előbb a kilátás módosítása előzi meg. „Ezzel együtt is, most nem számítunk a kilátás módosulására sem,

A Moody’s várhatóan megerősíti a magyar államadósságot a befektetésre ajánlott kategóriában

– véli Molnár, aki szerint a hitelminősítők elsősorban a költségvetési hiány és az államadósság alakulását vizsgálják. „A kormányzat a korábbi bejelentései alapján elkötelezett a 4,5 százalékos hiány mellett, amely a várt 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel párhuzamosan az államadóssági ráta csökkentését is biztosítaná. Ezt feltehetően a Moody’s is pozitívan értékeli” – világított rá a szakértő.

Jelentős kockázatok

A reálbérek emelkedése nyomán a belső kereslet, főleg a fogyasztás gyors ütemben áll helyre, míg az infláció lassulása – 4 hónapja alakul a jegybanki toleranciasávon belül – lehetővé tette a jegybanki alapkamat érdemi mérséklését. Ugyanakkor a növekedési kilátások kapcsán jelentősek a kockázatok.

A külső kereslet, illetve az export és az ipar kilátásai vegyesek, legfontosabb felvevőpiacunk, a német gazdaság továbbra is gyengélkedik,

és habár a hangulatindexek fokozatos javulásról árulkodnak, a külpiacok teljesítménye jelentős kockázatot jelent a növekedést illetően – jelezte Molnár. Emellett számos mutatót értékelhet pozitívan a Moody's:

  • a gazdaság többi egyensúlyi mutatója kedvezően alakult,
  • a folyó fizetési mérleg egyenlege immár többletet mutat,
  • eközben a bankrendszer stabil,
  • és az államadósság piaci finanszírozása is fennakadásmentes.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a Moody’s a jelenlegi Baa2 adósságbesorolás jóváhagyása mellett dönthet, és a stabil kilátáson sem változtat. Emögött az egyik legfőbb indok, hogy a három hitelminősítő közül a Moody’s volt az egyetlen, aki 2021 szeptembere óta semmilyen változtatást nem eszközölt.

Ha pedig a 2022-es energiaválság hatása nem váltott ki még egy kilátásrontást sem, akkor miért is gondolnánk azt, hogy 2024 májusában érkezett el az idő a negatív irányú változtatásra?

– tette fel a költői kérdést a szakértő. Szerinte mindebből kifolyólag, ha a Moody’s korábbi döntései összhangban lettek volna a Fitch és S&P Ratings döntéseivel, akkor most egy eltérő összképpel találkoznánk, és a kilátásrontásnak valóban reális esélye lenne.

Ugyanakkor, tekintettel arra, hogy az elmúlt döntések során milyen érvekkel támasztották alá az adósság- és a kilátásbesorolás helybenhagyását, az elemző nem gondolja azt, hogy a májusi döntés során félnivalónk lenne. „Bár természetesen teljesen kizárni nem tudjuk a kilátás stabilról negatívra történő módosítását, de ennek jelenleg 50 százaléknál kisebb esélyét látjuk" – jelezte lapunknak Virovácz.

Nincs minden rendben

A szakértő rámutatott, hogy minden hitelminősítő számára a legfontosabb terület az ország költségvetésének helyzete, amely hatással van az államadósság dinamikájára.

Ebben a tekintetben közel sem mondhatjuk azt, hogy minden rendben lenne, hiszen a 2024-re eredetileg tervezett 2,9 százalékos hiánycélt 4,5 százalékra emelte a kormányzat.

– emlékeztetett Virovácz, aki szerint habár ez „papíron” jelentős változásnak bizonyul – bár még „papír” sincs róla, hiszen az idei költségvetési törvényt még mindig nem módosították ennek megfelelően –, ez a változás a piacon mégsem lepett meg senkit.

Legutóbb szeptemberben kommunikált a Moody’s a magyar gazdaság kapcsán és akkor a 2023-as költségvetési hiányt 4,2 százalékra várták – 6,7 százalék lett. Az idei számot 3,5 százalékra becsülték, de már a kormányzat is 4,5 százalékról beszél.

Mindezek alapján teljes joggal mondhatnánk, hogy ezek olyan drasztikus elcsúszások, amelyre már illene reagálnia a hitelminősítőnek

– fogalmazott a szakértő, megjegyezve, hogy az eddigi hozzáállásukat ismerve az elcsúszást inkább átmenetinek tekintik és némi struccpolitikával karöltve bíznak a kedvezőbb középtávú képben.

Az elemző lát némi kockázatot a 4,5 százalékos hiánycél teljesülésében, ugyanakkor a bejelentett 675 milliárd forint értékű beruházás-elhalasztás pozitív jelzést ad a kormányzat fiskális elkötelezettségéről. Nem beszélve arról, hogy az áprilisi részletes költségvetési adatok rávilágítanak arra, hogy áprilisban éves alapon csökkent a kiadási oldal forintban mérve, ami meglehetősen ritka dolog, és tovább erősíti azt a képet, hogy a kormányzat igen is tesz az idei cél betartása érdekében.

„Az már más kérdés, hogy mindez a cél gellert kap-e a most esedékes európai és helyi választások eredményének függvényében".

Virovácz szerint a gazdaság épp kiemelkedik a stagnálásból, a reálgazdasági folyamatok a költségvetés javulásának irányába mutatnak, hiszen a fogyasztás regenerálódása támogatja a költségvetés bevételi oldalát. A minimális elcsúszás így abszolút ledolgozhatónak tűnik, amennyiben a reálgazdasági folyamatok javulása az év második felében kitart. Mindezek olyan tényezők, amelyekre hivatkozva a Moody’s eltekinthet bármiféle negatív változtatástól.

Retteghet a forint?

Cserép Máté, az MBH Elemzési Centrum munkatársa szerint bár a hitelminősítő nem fogja módosítani Magyarország adósbesorolását, azonban ha a legutóbb meghatározott stabil kilátást rontaná a Moody’s, akkor gyengülne a forint. A szakértő szerint amennyiben a Moody’s változatlanul hagyná a besorolást és a kilátásokat is a jelenlegi stabilan tartaná, abban az esetben a forint ismét erősödésnek indulhat.

Virovácz Péter szerint mivel nem várhatunk változtatást sem az adósságbesorolás, sem a kilátások terén, ezért érdemi reakcióra sem számíthatunk a devizapiacon. 

Ugyanakkor a megerősített döntés, az országspecifikus kockázatok minimális mérséklődését idézheti elő, és ezáltal járulhat hozzá minimálisan a forint erősödéshez

– fogalmazott a szakértő, aki szerint ebben a kulcskérdés, hogy a forint ezen a héten látott gyengülésében, és régiós alulteljesítésében, mekkora szerepet játszhatott az, hogy néhányan negatív változásra spekulálnak a hitelminősítés tekintetében. A negatív változás elmaradása ebben az esetében valóban hozhat némi javulást a forint árfolyamában.

A szakértő megjegyezte, hogy a következő hetekben bőven lesznek más katalizátorok, amelyek nagyobb hatással lehetnek a forint árfolyamára:

  • a választások eredményének megemésztése (június 9.),
  • a Fed frissített kamatpályája (június 12.),
  • vagy éppen a Fitch Ratings döntése (június 14.).

A szakértő szerint utóbbi érdemi leminősítési kockázatot rejt magában. Molnár Dániel szerint a piacok egyszerre több tényezőt figyelnek, a péntek ebből a szempontból eleve eseménydús lesz: az eurózónából és az USA-ból is inflációs adatok érkeznek, amelyek érdemi árfolyammozgást válthatnak ki. Ezek hatása mellett eltörpülhet egy esetleges kilátásmódosítás, a befektetők inkább a besorolásmódosítás kapcsán értékelnék át a forinteszközök kockázatát.