Az emberek 91 százaléka hallott arról, hogy az európai államfők Budapesten találkoztak, de a miniszterelnök kijelentésével a magyar külpolitikát illetően – miszerint a magyar diplomácia nem volt 100 éve olyan erős, mint most – az emberek csupán egyharmada ért inkább egyet, szemben a válaszadók 63 százalékával, akik nem értenek egyet Orbán szavaival – derült ki a Publicus Népszava megbízásából készült reprezentatív kutatásából.

Pártpreferenciákra lebontva Orbán Viktor szavait leginkább a Fidesz szavazói hiszik el (79 százalék), a Tisza Párt (5 százalék), a többi ellenzéki párt (10 százalék) és a bizonytalanok (26 százalék) körében még kisebb az egyetértés ezzel a mondattal.

Arról a tényről, hogy 2024. július 1-től december 31-ig Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, kevesebben hallottak, mint a november eleji csúcstalálkozóról – a megkérdezettek 86 százaléka. 

Orbán Viktor még a 2010-ben kezdett beszélni a „keleti nyitás” szükségességéről, mert szerinte ahhoz, hogy Magyarország nyertese lehessen ennek a globális átalakulásnak, érdemes, sőt szükséges ezekkel a feltörekvő országokkal, Kínával, Indiával jó gazdasági kapcsolatokat kialakítani.

Tíz százalékponttal nőtt öt hónap alatt a kormányváltást akaró magyarok aránya – derült ki a Medián legfrissebb méréséből. Egy Magyar Péter vezette lista jelenleg jó eséllyel abszolút többséget szerezne egy előrehozott választáson. Mindössze három héttel az előző mérését követően a Medián ismét szondázta a 18 évnél idősebb magyar lakosságot. A leginkább szembeszökő változás, hogy a Fidesz szavazóinak száma öt százalékponttal csökkent a teljes lakosság körében: 32 százalékról 27-re. A Magyar Péter elleni lejáratások eredménye legfeljebb az lehet, hogy a Tisza tábora nem változott, jelenleg a magyar felnőtt lakosság 34 százaléka szavazna a pártra – írta meg a hvg360.hu. A Mi Hazánk a teljes lakosságban 5, a biztos szavazó pártválasztók között 6 százalékon áll. A trend a Kutyapárt és a DK esetében is enyhén felfelé mutat, de továbbra is alulról lesik az Országgyűlésbe jutás küszöbét. A Momentumnak, a Jobbiknak és a Második Reformkornak lehet esélye, hogy az 1 százalékot elérve legalább a kampánytámogatását ne kelljen visszafizetnie.

A Publicus kutatása szerint az emberek 55 százaléka nem ért egyet a keleti nyitás politikájával, szemben 38 százalék támogatóval. A válaszadók 49 százalékos többsége szerint Magyarország érdekét az szolgálja leginkább, ha a nyugati demokráciákkal és a feltörekvő keleti/déli országokkal egyaránt jó viszont ápolunk.

Csupán 3 százalék teszi a voksát a keleti országokhoz való húzás mellé, 38 százalék pedig inkább nyugat felé nyitna tovább.