Az emberek 91 százaléka hallott arról, hogy az európai államfők Budapesten találkoztak, de a miniszterelnök kijelentésével a magyar külpolitikát illetően – miszerint a magyar diplomácia nem volt 100 éve olyan erős, mint most – az emberek csupán egyharmada ért inkább egyet, szemben a válaszadók 63 százalékával, akik nem értenek egyet Orbán szavaival – derült ki a Publicus Népszava megbízásából készült reprezentatív kutatásából.
Pártpreferenciákra lebontva Orbán Viktor szavait leginkább a Fidesz szavazói hiszik el (79 százalék), a Tisza Párt (5 százalék), a többi ellenzéki párt (10 százalék) és a bizonytalanok (26 százalék) körében még kisebb az egyetértés ezzel a mondattal.
Arról a tényről, hogy 2024. július 1-től december 31-ig Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, kevesebben hallottak, mint a november eleji csúcstalálkozóról – a megkérdezettek 86 százaléka.
Orbán Viktor még a 2010-ben kezdett beszélni a „keleti nyitás” szükségességéről, mert szerinte ahhoz, hogy Magyarország nyertese lehessen ennek a globális átalakulásnak, érdemes, sőt szükséges ezekkel a feltörekvő országokkal, Kínával, Indiával jó gazdasági kapcsolatokat kialakítani.
A Publicus kutatása szerint az emberek 55 százaléka nem ért egyet a keleti nyitás politikájával, szemben 38 százalék támogatóval. A válaszadók 49 százalékos többsége szerint Magyarország érdekét az szolgálja leginkább, ha a nyugati demokráciákkal és a feltörekvő keleti/déli országokkal egyaránt jó viszont ápolunk.
Csupán 3 százalék teszi a voksát a keleti országokhoz való húzás mellé, 38 százalék pedig inkább nyugat felé nyitna tovább.