A nyári EU-választások után megalakult, jobboldali politikai szövetség, a Patrióták Európáért egyik alapító pártja, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) érte el a legnagyobb szavazatnövekedést a vasárnap Ausztriában tartott nemzeti tanácsi választáson. 

Az első prognózisok szerint a magát „népkancellárnak” kikiáltó Herbert Kickl euroszkeptikus, migrációellenes populista pártja történelmi sikert aratott: először válhat a bécsi székhelyű osztrák parlament legerősebb erejévé.

Kapcsolódó

Ezzel együtt bonyolult hetek várnak a győztesre Bécsben, a többi párt elzárkózása miatt nehéz lesz a többség megszerzése a parlamentben – írja a Berliner Morgenpost.

A kancellár pártja nagyon lemaradt

A 18 óra utáni exit poll szerint az FPÖ 29,1 százalékot kapott, ami a legutóbbi, 2019-es választáshoz képest óriási, 13 százalékos növekedést jelent.

Az eddigi kancellár, Karl Nehammer pártja, a jobbközép ÖVP (Néppárt) viszont súlyos veszteségeket szenvedett: az öt évvel ezelőtti 37,5 százalék után ezúttal 26,2 százalékot kapott. 

Ennek ellenére a kancellár valószínűleg a jövőben megpróbál koalíciót vezetni, mivel egyedül az ő pártja nem zárta ki a populista FPÖ-vel való szövetséget – számol be a Frankfurter Allgemeine Zeitung. 

Visszaszorultak a liberális erők

Az előzetes felméréseknek megfelelően harmadikként végzett a baloldali Andreas Babler-féle szociáldemokrata SPÖ 20,4 százalékkal, míg a liberális Neos párt körülbelül 8,8 százalékot szerzett – így még lehet szerepe a kormányalakításban.

A Zöldek viszont 8,6 százalékkal látványosan visszaestek az előző, 13,9 százalékos rekorderedményükhöz képest, és még kérdés, hogy a szatirikus Sörpárt és a kommunista KPÖ át tudja-e lépni a négy százalékos parlamenti küszöböt.

Az első eredmények még plusz/mínusz két százalékponttal változhatnak késő estig, amikor lezárul a szavazatszámlálás, ám ez már érdemben nem változtat a kirajzolódott erőviszonyokon.

Migráció, egészségügy és infláció

A választási kampány három fő témára épült: első helyen a menekültügy és a migráció állt, ezt követte az egészségügy és az ellátás, majd az infláció – ismertette Christoph Haselmayer közvélemény-kutató, a Demoscopy and Data Analysis Intézet politikai elemzője. Ausztria szerte összesen 6,3 millióan szavazhattak, közülük a bécsiek és az Alsó-Ausztriában élők voksai befolyásolták leginkább a végeredményt. A levélben történő szavazáshoz idén rekordszámú, több mint 1,4 millió szavazólapot adtak ki, amelynek negyedét már az előző napokban leadták – jelezte a Meinnbezirk.at hírportál.

Leszavazták a mostani koalíciót

A Néppártot és a Zöldeket négy év közös kormányzás után egyértelműen megbüntették a választók.

A két korábbi koalíciós képviselőnek már nincs többsége a parlamentben, de az utóbbi időben már látszott, hogy a jövőben nem is szeretnének együtt kormányozni.

A kormány elején Sebastian Kurz volt az ÖVP elnöke és szövetségi kancellárja, de 2021-ben – nem utolsósorban a zöldek nyomására – le kellett mondania botrányos ügyek miatt.

Ezután rövid időre Alexander Schallenberg külügyminiszter követte őt a kancellári székben, majd további turbulencia után Karl Nehammer, aki addig belügyminiszter volt, átvette a tisztséget.

Győztek, de még kérdés, lesz-e ebből kormány

A mostani győztes FPÖ, amely 2017-től 2019-ig Kurz vezetésével az ÖVP-vel kormányzott együtt, alapvetően támadta a kormány koronaintézkedéseit a világjárvány idején, amely rengeteg szimpatizánst hozott a populistáknak, illletve a migráció és a gazdasági válság kérdéseire adott válaszaik is sokakat magához vonzott.

Egyik leginkább vitatott célkitűzésük a nemzetközi szervezetektől való függőség felszámolása, amely korlátozza Ausztria szuverenitását.

Emellett a legtöbb kritikát eddig amiatt kapták, hogy Magyarország mintájára radikálisan megállítanák a bevándorlást, akár úgy, hogy teljesen felfüggesztik a menedékjogot, illetve megvonnak minden szociális ellátást a migránsoktól – idézi a berlini napilap.

Egyelőre ugyanakkor rendkívül bizonytalan, hogy Herbert Kickl alakíthat-e kormányt, mivel a többi párt elzárkózott pártjától. Egyedül az ÖVP (Néppárt) hagyta nyitva a lehetőséget az FPÖ-vel közös vezetésre, azonban – biztonsági okokra hivatkozva – csak Kickl nélkül. 

A visszalépést azonban győzelem esetén Orbán Viktor szövetségese már előre kizárta, mondván, hogy az „választói csalás” lenne.