Az Európai Unió idén áprilisban elfogadott, és 2025 májusáig a hazai jogrendbe is bevezetendő irányelve az Oroszország és Fehéroroszország ellen bevezetett szankciók kapcsán igen komoly büntetőjogi és nem büntetőjogi lépések bevezetésére kötelezi a tagállamokat. Eközben a jelenlegi szankciós szabálytömeg alapján mind nehezebb annak egyértelmű megítélése, hogy milyen feltételek mellett lehetséges üzleti kapcsolatot létesíteni vagy fenntartani az érintett országban működő partnerekkel - hívja fel a figyelmet elemzésében a BDO Legal.

A jogi szakértők rámutatnak, hogy az Ukrajna elleni orosz inváziótól kezdődően 2024 június végére, tehát kevesebb mint két és fél év alatt 14 szankciós csomag született, melyekben sokszor nem egyetlen jogi rendelkezés szerepel, hanem egy vagy több szabálytömeg. Emellett Oroszország egyik fontos szövetségesét, Fehéroroszországot illetően is újabb és újabb szankciókat fogadott el az EU.

Gondban van tehát az a magyar vállalkozás, amelyik szeretné átlátni, mit is jelentenek számára jelenleg az uniós szankciók.

Márpedig a szabályok pontos ismerete amiatt is elengedhetetlen, mert az EU idén áprilisban elfogadott egy irányelvet, mely az uniós szankciók megsértése esetén kiszabható büntetéseket írja elő. Ezeket a szabályokat pedig jövő májusig Magyarországon is hatályba kell léptetni.

A szankciók megsértése a jövőben eredményezheti például a jogsértő cég felszámolását, üzleti tevékenység gyakorlásától való eltiltását és az állami kedvezményekből, támogatásokból és közbeszerzésekből való eltiltást is. A pénzbírság összege pedig elérheti a 40 millió eurót, illetve az előző üzleti évben elért teljes globális árbevétel 5 százalékát.

Célszerű tehát az érintett hazai vállalkozásoknak átvilágítania jelenlegi szerződéseiket és partnereiket. A jogi iroda ehhez az alábbi szempontokat javasolja:

1. Vizsgálják meg, hogy jogszerűen tartanak, illetve tarthatnak-e fenn üzleti kapcsolatot orosz, illetve fehérorosz partnerrel.

Általánosságban az megállapítható, hogy sem az uniós jog, sem a magyar jogi környezet nem tiltja meg teljeskörűen, hogy egy magyar cég egy orosz vagy fehérorosz beszállítójával továbbra is szerződéses kapcsolatot tartson fenn.

Csupán bizonyos áruk exportját, meghatározott szolgáltatások nyújtását, illetve a szankciós listán szereplő személyekkel való üzleti kapcsolatot kívánják megakadályozni.

2. Tisztázzák, mit vár el tőlük a jogalkotó ahhoz, hogy a jogszabályokat betartsák. Itt is azt kell feltárni, hogy az adott vállalkozás aktuális szerződésállománya és belső folyamatai hogyan néznek ki, mit tartalmaznak. Ezt a vállalkozás a szankciós jogi megfeleltetésnél csak úgy tudja biztosítani, ha első lépésként egy jogi auditot végeztet.

A megfeleltetésnél alapvetően két dolognak van döntő jelentősége: ki a szerződő partner, és mi a szerződés tárgya, azaz pontosan milyen áru vagy szolgáltatás nyújtásáról van szó. Bármelyik tényező önmagában kizárhatja az orosz, illetve fehérorosz partnerrel való kapcsolat jogszerű lehetőségét.

A jogi megfeleltetés során átnézik a külföldi partner tulajdonosi hátterét és üzleti kapcsolatait is, összevetik az uniós szankciós listákkal. Majd kialakítják azokat a szerződéses garanciákat, melyek biztosítják, hogy a hazai vállalkozás és annak menedzsmentje ne legyen felelősségre vonható az uniós szankciós jogszabályok alapján.

3. A harmadik legfontosabb kérdés: mik a szankciószegés következményei. Az uniós büntetések idén nyáron sokat szigorodtak. 2024. július 25-től az uniós jogszabály kifejezetten tiltja a benne foglalt tilalmak kijátszásában történő tudatos és szándékos részvételt. Emellett a vállalkozások felelőssége nem áll meg a magyarországi cégeknél, hanem a külföldi leányvállalatáért is helyt kell állnia.