Az elmúlt három év leghidegebb telét éljük éppen, ez pedig újraélesztette az energiavitákat a kontinensen. A fagyos hőmérséklet és az ázsiai szállításokért folyó éles verseny miatt az azonnali ár a holland gáztőzsdén február 10-én elérte az 58 eurót (61 dollár) megawattóránként, ami két éve a legmagasabb ár. Ezután február 12-én Donald Trump bejelentette, hogy azonnal megkezdődnek a tárgyalások Oroszország ukrajnai háborújának befejezéséről, ezt a kijelentést pedig a pénzügyi piacok a jelek szerint komolyan veszik: péntekre mintegy 17 százalékkal csökkent az irányadó TTF gáztőzsde. 

Ismét az orosz gáz felé kacsintgat Európa?

A fentiek tükrében nem meglepő, hogy egyes európai tisztviselők ismét szemeznek az orosz gázzal, mivel az alacsonyabb energiaszámlák feléleszthetnék az európai ipart és megnyugtathatnák a háztartásokat. 

Kapcsolódó

Jari Stehn, a Goldman Sachs bank munkatársa azt prognosztizálta, hogy a háború befejezése 0,5 százalékos növekedést eredményezhet az európai GDP-ben, amelynek nagy részét az olcsóbb földgáz tenné ki – közölte a The Economist. A megújuló áramlások lehetőse arra is ösztönözheti Vlagyimir Putyint, hogy tárgyaljon egy békeszerződésről, és aztán tartsa is magát hozzá. Magyarország és Szlovákia is ezt az érvet képviseli. 

Friedrich Merz, aki valószínűleg hamarosan Németország kancellárja lesz, a The Economistnak adott interjújában azt mondta, hogy „egyelőre” nem lesz visszatérés az orosz gázhoz, de nem zárta ki a lehetőséget.

Bármilyen ilyen megállapodás elképesztő fordulatot jelentene.

Az Európai Bizottság álláspontja azonban az, hogy semmilyen kapcsolódás nem létesíthető az orosz áramlások újraindítása és az ukrajnai béketárgyalások között. Sőt, a Bizottság kinyilvánított célja, hogy 2027-ig egyáltalán ne importáljon orosz gázt vagy olajat, hogy csökkentse az ellenséges szomszédtól való függőséget. 

A gázszállítások 2022-ben szűntek meg, amikor Oroszország leállította az Északi Áramlat-1-et, az Európába vezető fő gázvezetéket; egy másik vezeték, amely Ukrajnán át fut, idén január 1-jén állt le. Az EU így már csak a gáz 10 százalékát kapja Oroszországtól, szemben a 2021-es 45 százalékkal.

Kép: Economx

Oroszország eközben nem tudja átirányítani a szállítások nagy részét, ami súlyos pénzügyi áldozatokkal jár. A nyersanyag értékesítése 2022-ben a szövetségi költségvetésének a 13 százalékát tette ki, ez most már csak 8 százalék. A Gazprom, az ország állami tulajdonú gázipari óriáscége 2023-ban 1999 óta először könyvelt el veszteséget.

Arról, hogy újra megnyitják-e a csapokat, a vezetékek két oldalán lévő országok fognak dönteni, illetve azok a nemzetek, amelyeken áthalad a vezeték. Ezen országok vezetőire más nemzetek vezetői felől is nagy nyomás nehezedik, és egyelőre még nem látni, hogy milyen törekvések fognak győzni.

Rengeteg gázt használt idén Európa, ennek komoly ára lesz

Az Európai Unió éves szinten mintegy 320 milliárd köbméter gázt fogyaszt. A blokk tárolókapacitása, amely mintegy 115 milliárd köbméter, ennek egyharmadát teszi ki. Ezek a tartalékok a tél kezdetén majdnem megteltek, azóta a hideg időjárás és az ellátási zavarok miatt az EU a vártnál több gázt volt kénytelen elégetni.

A tárolók jelenleg csak 45 százalékon állnak, szemben a tavalyi év azonos időszakában mért 66 százalékkal.

A magas árak miatt a nagy felhasználók, például a vegyipari gyártók és a kohászati üzemek visszafogják a gázfelhasználást. Az amúgy is gyenge ipari termelés az egész blokkban tovább zsugorodik.

A legnagyobb problémát azonban majd nyáron fogják érzékelni, az uniós szabályok szerint ugyanis a tárolóknak november 1-ig 90 százalékban meg kell telniük. A tárolókat pedig általában április és október között töltik fel. Idén Európának a szokásosnál többet kell majd vásárolnia, ráadásul éppen akkor, amikor az ázsiai importőrök is sietnek feltölteni készleteiket.

Kevés extra készlet áll rendelkezésre: várható ugyan cseppfolyósított földgáz (LNG) érkezése Amerikából és Katarból, de ennek nagy része jövőre érkezik. Ennek eredményeként az idén nyáron szállított gáz ára a jövő téli ár felett van, ami olyan anomália, amely miatt nem kifizetődő a nyersanyag tárolása. Emiatt a német gázszabályozó hatóság a tárolás ösztönzésére irányuló támogatásokat fontolgatja, sőt néhány ország is enyhíteni szeretné az EU tárolási célját.

Sokszereplős játék kezdődhet

Magyarország és Szlovákia továbbra is kap orosz gázt Törökországból: ők és néhány más ország, köztük Ausztria, orosz LNG-t is kapnak, amely Észak-Európán keresztül áramlik. De többet fizetnek az nyersanyagért, amelynek ellátása kevésbé biztos, mint korábban. Az Ukrajnán keresztül történő szállítás újraindítása segítene ezeken az országokon, s ez egyben az egész európai árakat is lenyomná, mivel csökkentené az ellátásért folyó versenyt. 

Mióta Donald Trump a béketárgyalásokról kezdett beszélni, a TTF-en az árak 9 százalékkal csökkentek.

Anne-Sophie Corbeau, a Columbia Egyetem munkatársa szerint csak az ukrán vezeték 2023-ban szállított 15 milliárd köbméteres mennyiségének visszaállítása közel harmadával csökkenthetné a TTF-árakat.

Ukrajna hajthatatlan, semmiképp nem akarja megújítani az oroszokkal kötött megállapodást, de már vizsgálják a megoldási lehetőségeket. A szlovák nemzeti gázipari vállalat leányvállalatot alapít Ukrajnában, és szállítási engedélyt kér, amely lehetővé tenné az Oroszországból történő szállítást. 

Van egy szélsőségesebb lehetőség is: az értékesítés folytatása az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül, amely egykor évi 55 milliárd köbmétert szállított Európába, és talán még az Északi Áramlat-2 is szóba jöhet, mint hasonló kapacitású vezeték. Az akadályok azonban meglehetősen nagyok: Németországnak – amelyet súlyosan megégetett az orosz energia iránti korábbi függősége – zöld utat kellene adnia. 

További probléma, hogy az Északi Áramlat négy csövéből három javításra szorul. Ez több százmillió dollárba kerülne.

És azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy azok az EU- államok, amelyek a leginkább gyanakvók Oroszországgal szemben, keményen lobbiznának az ország energiájától való függőség ellen.

Aztán ott van a Trump-faktor. Az amerikai elnök azt szeretné, ha Európa több LNG-t vásárolna az országától, de ez kétséges, ha újraindítják az orosz szállításokat. Ez ugyanis világszerte összezúzhatná az árakat, ami azt jelentené, hogy sok amerikai fúróvállalat veszteségessé válna, és az LNG-projektekbe fektetett dollármilliárdok hirtelen értéktelenné válnának.

Másrészről viszont Donald Trump – nem titkoltan – szeretne Nobel-békedíjat kapni, és ha belefoglalnák a békeegyezménybe, hogy visszaállítják az orosz gázszállítást, az elképzelhető, hogy egy olyan ár lenne neki, amelyet érdemes lehet megfizetni.

Elképesztő, ami a gázzal történik: fillérekért fűthet Európa?

A pénteki napra mintegy 17 százalékkal csökkent az irányadó TTF gáztőzsde. A befektetői alapok február 7-re rekordmennyiségű nettó long pozíciót halmoztak fel. Bővebben→