Abban már nincs vita, hogy az Európai Unió Kínával és az Egyesült Államokkal szembeni gazdasági versenyképességét komolyan megtépázta az energiaárak jelentős megemelkedése – amely ugyanakkor csak részben magyarázható az 2022. február 24-én Ukrajnát ért orosz támadással. Ugyanis az Eurostat szerint az ipari (nem háztartási) nagy fogyasztók esetében a villamos energia ára átlagosan 126 százalékkal emelkedett uniós szinten 2019 és 2023 között.

Szinte már horrorisztikus, de a fenti időszak alatt Hollandiában 256, Lengyelországban 217, hazánkban pedig 204 százalékkal drágult az ipari szereplők számára a villamos energia ára. 

Kép: Economx.hu
Persze a mögöttünk hagyott egész év drasztikus volt az Európai Unió számára. Jellemző, hogy december 19-én nagy csinnadrattával jelentették be, hogy a szakminiszterek végre megegyeztek, így az Európai Unió Tanácsa meghosszabbította a vészhelyzeti intézkedéseket, és döntött a három vészhelyzeti rendelet alkalmazási időszakának meghosszabbításáról.

A vészhelyzeti intézkedéseket a Tanács tavaly, Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja következtében fogadta el a tagállamok közötti szolidaritás fokozása, a megújuló energia szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítása, valamint az uniós polgároknak a túlzottan magas energiaárakkal szembeni védelme céljából.

  1. Egyébként tökéletesen jellemzi az Európai Unióban tapasztalható szolidaritás valódi arcát, ahogy a miniszterek elfogadták a gázbeszerzések jobb koordinálásáról, megbízható ár-referenciaértékekről, illetve a határokon átnyúló gázkereskedelem fokozásáról szóló rendelet 2024. december 31-ig történő meghosszabbítását. A módosított szövegből törölték a keresletösszesítésben való kötelező részvételről szóló részt, ugyanis tavaly decemberig (az eredeti elképzelés szerint) a gáztárolók feltöltési kötelezettségének legalább 15 százalékát minden uniós országnak keresletösszevonás keretében kellett beszereznie a szolidaritás jegyében.
  2. A megújuló energia szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítását célzó rendelet 2022. december 30-tól kezdődően 18 hónapos időszakra alkalmazandó, ugyanakkor a decemberi tanácsi döntés értelmében egyes módosított rendelkezései alkalmazási időszakának határidejét 2025. június 30-ig hosszabbították meg. Ezzel Brüsszel nemcsak az energiaválságot kezelné, de csökkentené az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, valamint további előrelépést kíván elérni az EU éghajlat-politikai céljaival kapcsolatban. Ahogy azt láttuk, az Oroszországról való energetikai leválás olyan fontos az uniós vezetésnek, hogy még az Orbán-kormányzat számára is meghosszabbította a pénzcsapokat. 
  3. A legfontosabb döntés ugyanakkor az uniós polgárok és a gazdaság túlzottan magas árakkal szembeni védelmét szolgáló piaci korrekciós mechanizmus további fenntartása, annak érdekében, hogy meg lehessen előzni a világpiaci árakat nem tükröző, túlzottan magas gázárcsúcsokat az EU-ban. A rendelet alkalmazási ideje eredetileg 2023. február 1-jétől kezdődően egy évre szólt volna, ám ezt most további egy évvel, 2025. január 31-ig meghosszabbodik.
A vészhelyzeti mechanizmust azután vezették be, hogy 2022 augusztusában az uniós gázárak példátlanul magasra szöktek. Az

Európai Tanács adatai szerint akár 1000 százalékkal is magasabbak voltak a földgáz árak az előző évtizedek értékeihez képest.

Az elmúlt tíz évben a gáz átlagára 5 EUR/MWh és 35 EUR/MWh között mozgott. Tájékoztatásuk szerint 2022 augusztusában a holland gáztőzsde (Title Transfer Facility; TTF) fronthavi és másnapi árai minden eddiginél magasabb, 300 EUR/MWh-os értéket értek el.

A gáz ára 2022. augusztus 22. és 26. között, öt egymást követő kereskedési napon volt a legmagasabb. Ebben az időszakban az árszint 265 EUR/MWh felett volt. Azt is megállapították, hogy az augusztusban hosszan fennálló magas árszint rendkívül káros hatással volt az EU gazdaságára: növelte az energiafogyasztók pénzügyi terheit, és kihívást jelentett az uniós piac ellátásbiztonsága szempontjából, sőt, a túlzottan magas gázárak hozzájárultak az infláció növekedéséhez is, amely az EU-ban 2022 októberében elérte a 11,5 százalékot.

A vészhelyzeti mechanizmus két esetben aktiválható:

  1. Egyrészt ha a TTF-en a fronthavi ár három munkanapon át meghaladja a 180 EUR/MWh-t;
  2. valamint ha a fronthavi TTF-ár 35 euróval magasabb, mint a cseppfolyós LNG globális piaci referenciaára ugyanazon a három munkanapon. 

„Az Északi Áramlat 1 gázvezetéket ért azon kárt követően, amelyet valószínűleg egy 2022 szeptemberben elkövetett szabotázsakció okozott, nincs valószínűsége annak, hogy az Oroszországból az unióba irányuló gázszállítások a közeljövőben újrainduljanak a háború előtti szinteken. Az európai fogyasztók és vállalkozások továbbra is ki vannak téve a gazdaságilag károkat okozó gázárcsúcsok további potenciális előfordulásai nyilvánvaló kockázatának. Előre nem látható események – mint például az olyan balesetek vagy a csővezetékek szabotálása, amelyek megzavarják az Európába irányuló gázszállításokat, vagy amelyek drámaian csökkentik a keresletet – fenyegethetik az ellátásbiztonságot" - olvasható a mechanizmus indokai között.
A gáz értéke kihat a villamos energia árára is, így nem meglepő, hogy 2022 első félévétől 2023 első feléig a legnagyobb árnövekedés az ipari felhasználók számára Magyarországon (105,7 százalék) és Franciaországban (100,2 százalék) volt tapasztalható, míg a dobogó harmadik fokán Luxemburg (92,0 százalék) áll. Csökkenésről kilenc tagállamban számoltak be, a legnagyobb mértékben Spanyolországban (-38,3 százalék) és Portugáliában (-20,6 százalék).

Jönnek a választások, de az árak még mindig magasak

Így festett a villamos energia ára 2023 első felében:

Kép: Economx.hu
Az európai szintű krízisre azonban a választ nemcsak Brüsszeltől várják, főleg azok a tagállamok, amelyek kellő pénzügyi forrással rendelkeznek. A Politico a napokban közölt egy összeállítást arról, hogy az EU két legnagyobb tagállama, Németország és Franciaország a saját kezébe vette a kezdeményezést, és a piaci folyamatokba beavatkozva mesterségesen csökkenteni fogja az energiaárakat a saját ipari szereplői számára. 

Az uniós hírportál megjegyzi, hogy a francia és a német bejelentésekre épp akkor kerül sor, amikor az idén júniusban esedékes EP-választások kapcsán az unió versenyképessége egyre inkább reflektorfénybe kerül, a magas energiaárak, a környezetbarát technológiákért folytatott éles globális verseny, valamint a Pekinggel fennálló kereskedelmi feszültségek növekedése és a Washingtonnal való kapcsolatokat felborító amerikai választások okán. 

Másrészt azok az országok, amelyek nem rendelkeznek elegendő pénzügyi forrással, joggal érezhetik úgy, hogy az állami támogatásokon keresztül az iparba érkező állami pénzekkel Párizs és Berlin felrúgja az egységes piacra vonatkozó megállapodást, és arra figyelmeztetnek, hogy

a francia és a német intézkedések az egységes piac – és ezzel együtt a kontinens nemzetközi versenytársakkal szembeni versenyelőnyének – aláásásával fenyegetnek.

Ezermilliárdok Putyin energiafegyvere ellen

Viszont a magyarázat is egyszerű, ugyanis az uniós nagyvállalatok számára a villamos energia ára 2019 óta több mint kétszeresére nőtt.

  • Németországban sikerült keresztül verni a koalíción egy sor támogatást és adókedvezményt az ipar számára. A mentőcsomag a nagyfogyasztó ipari szereplők számára megawattóránként 0,50 euróra – az EU által megengedett minimális szintre – csökkentené az áramadót, és háromszázötven energia nagyfogyasztó cégnek nyújtana még nagyobb támogatást közpénzből, összesen 28 milliárd eurót csoportosítana át erre a célra Berlin 2028-ig.
  • A franciák ennél is tovább mentek az új energetikai mechanizmussal. Párizs megállapodott az állami tulajdonú EDF közműszolgáltatóval arról, hogy 2026-tól az atomenergiából előállított villamos energia átlagára megawattóránként 70 euró lesz, és ez változatlan is marad a következő 15 évben. Független attól, hogy az adott vállalat konkrétan részesül-e nukleáris energiából származó áramból. 
A két energetikai csomagot még meg kell szavaznia a nemzeti parlamenteknek, de nem valószínű, hogy a saját iparuk ellen döntenének. Főleg annak tükrében, hogy mindkét tagállamban már 2022-ben is óriási állami pénzekkel támogatták a saját gazdasági szereplőiket a növekvő energiaárak kivédése érdekében:

Franciaország a GDP 1,5 százalékával (jelenlegi árfolyamon 15 061 ezer milliárd forint), Németország pedig 0,9 százalékkal (13 814 ezer milliárd forint) védte a vállalkozásait.

Kép: Economx.hu
A Politiconak nyilatkozó uniós bürokraták közül volt olyan, aki egyenesen rémálomnak nevezte a franciák és a németek extrém forgatókönyvét. Sőt, még attól is tartanak, hogy a német és a francia cégek felvásárolják majd az olcsó energiaforrás jelentette előnyük miatt a szomszédos országokban működő versenytársakat. Egy másik aggódó hang szerint ezt a típusú támogatást szélesebb körben kívánta volna az Európai Unió bevezetni egy horizontális reform keretén belül, így azonban ezek az intézkedések kárt okozhatnak a belső piacnak. 

A franciák és a németek azonban úgy látják, nem sértenek uniós érdeket, ők csak olyan iparágaikat mentenének meg ezzel, amelyeket az Egyesült Államok és Kína veszélyeztet. Washington egyébként már 2022-ben bejelentette saját, 369 milliárd dolláros óriási éghajlati támogatási csomagját, az Inflation Reduction Act-et.

Mindenesetre 2024 alaposan és végérvényesen átírhatja az Európai Unió energiapolitikáját, amennyiben még beszélhetünk egyáltalán egységes piacról.