Ma van egy éve, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát és ezzel saját gazdaságát is. Legalábbis ez volt a nyugati megfigyelők egyhangú véleménye tavaly tavasszal a támadás és az első komolyabb nyugati szankciók meghozatala után. A háború költségeinek és a szankcióknak összeomlásba kell sodorniuk az orosz gazdaságot - vélte sok szakértő. Egy évvel később más kép rajzolódik ki -  írja összefoglaló elemzésében a német Handelsblatt című gazdasági napilap.

A Rosstat orosz statisztikai hivatal hétfői becslései szerint Oroszország gazdasága 2,1 százalékkal zsugorodott tavaly. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt várja eközben, hogy az orosz gazdaság 2023-ban 0,3 százalékkal növekedhetne, gyorsabban, mint a német, amelytől alig 0,1 százalékos bővülést várnak. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne működnének az Oroszország elleni szankciók. Csak éppen lassan és az adatok is nagyon félrevezetők tudnak lenni - áll az elemzésben. ennek több oka is van.

Először is Oroszország növekedési adatainak alig van jelentősége a háborúban. Tavaly áprilisban az IMF sokkal drámaibb számokat közölt az orosz növekedési várható alakulásával kapcsolatban GDP 8,5 százalékos összeomlására számított. Ennek alig negyede lett a visszaesés. Igaz ennél még tavaly ősszel az orosz gazdasági minisztérium is rosszabb számokat várt, ők akkor 2,9 százalékos visszaesést vártak.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy Oroszország lakosságát kevéssé érintik a háború hatásai. Az egész éves összehasonlítás kissé félrevezető, ha az év során bekövetkező eseményekről van szó - mondta a lapnak Rüdiger Bachmann német közgazdász, a Notre Dame Egyetem munkatársa kifejti

A Rosstat szerint a lakossági fogyasztói kiadások 7,5 százalékkal estek vissza, ha 2022 második negyedévét, vagyis a közvetlenül a háború kezdete utáni negyedévet hasonlítjuk össze a háború előtti utolsó negyedévvel, 2021-ben. A növekedés nem egyenlő a jóléttel, ott sokkal nagyobb a visszaesés – mondja Bachman. Ráadásul a nyugati import nélkül az orosz fogyasztók áruinak választéka jelentősen csökkent.

Oroszország hatalmas összegeket fordított fegyverek gyártására és hadseregének felszerelésére. Becslések szerint a kormány tavaly a bruttó hazai termék (GDP) több mint 5 százalékát költötte ilyen célra. A kormányzati kiadások óriási mértékben megemelkedtek, ami ugyan pozitívan hathat GDP-re, de elfedi az életszínvonal visszaesését.
Ráadásul elég nehéz tisztán látni a valós helyzettel kapcsolatban, Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanis megtiltotta a különböző hivatalos adatok közzétételét.

Mást mutat a valóság, mint a statisztika

Adrian Schmith és Hanna Sakhno, az Európai Központi Bank (EKB) közgazdászai olyan alternatív gazdasági mutatót dolgoztak ki, amelyhez nincs szükség hivatalos orosz szervek által gyűjtött adatokra. Ehhez 15 nem szokványos mutatót használnak, köztük az áruáramlást, a hitelállományt, az ingatlanárakat és a légi-forgalmat. Szerintük ezek a mutatók a gazdasági aktivitás meredek visszaesését jelzik márciusban, Ukrajna lerohanása után.

Az alternatív mutatók szerint nem következett be a gazdasági stabilizáció. Az EKB közgazdászai szerint ennek az az oka, hogy számításaik elsősorban a lakossági fogyasztást érintő gazdasági szektorok teljesítményét méri, ami sokkal jobban tükrözi a nyugati szankciók következményeit.

Más gazdasági külföldi elemzők is lényegesen rosszabbnak értékelik az oroszországi helyzetet. Az IMF-fel ellentétben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) becslései szerint az orosz gazdaság 2023-ban 3 százalékkal zsugorodhat.

A gáz- és olajipar csak most térdelhet le igazán

Másodszor, az olaj- és gázbevételeket durván érintő szankciók csak most fognak életbe lépni. A háború ellenére Oroszország jó pénzt keresett 2022-ben a magas gáz- és olajáraknak köszönhetően. De ez valószínűleg hamarosan megváltozik. Az orosz olajvezetékre vonatkozó EU-embargó és a G7-ek által bevezetett olajárplafon egyértelműen azok a szankciók, amelyeket Oroszország a legjobban érez – mondja Vaszilij Asztrov, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének munkatársa.

Ezek azonban csak 2022 decemberében és 2023 januárjában léptek életbe, s ezután esett vissza az orosz Ural-olaj ára hordónként 55 dollár körüli szintre, miközben egy hordó Brentet csaknem 85 dolláron cserél gazdát. Az árplafon megtiltja a tankerflották többségében európai tulajdonosainak, hogy 60 dollár feletti áron szállítsanak orosz kőolajat.

Alekszandr Novak energetikai ügyekért felelős orosz miniszterelnök-helyettes februárban jelentette be, hogy márciusban öt százalékkal csökkentik az olajkitermelést az áresés miatt. Moszkva ezzel szeretné stabilizálni az árakat. Mivel Oroszország adóbevételeinek 40 százaléka az energiaszektorból származik, a bevételek csökkenése közvetlen hatással van az orosz költségvetésre.

Még rosszabb a helyzet a gáziparban, ahol a korábban Európába szállított mennyiségeket vezetékhiány miatt nem lehet egyszerűen a világ más régióiba terelni.

Alekszej Miller, a Gazprom főnökének december végén el kellett ismernie, hogy a Kreml által ellenőrzött csoport termelése 2022-ben 19,6 százalékkal, a volt szovjet befolyási övezeten kívüli országokba irányuló export pedig 44,5 százalékkal esett vissza.

A Gazprom ezúttal nem tudja megmenteni az orosz állami költségvetést - mondja Jevgenyij Nadorsin, a PF Capital moszkvai tanácsadó cég vezető közgazdásza.

Fogyóban a tartalékok

Eközben Oroszország pénzügyi tartalékai fogynak. Az ország hatalmas, több mint 600 milliárd dolláros devizatartalékot halmozott fel a 2022. februári támadás előtt. A Német Külkapcsolatok Tanácsa (DGAP) új tanulmánya szerint az orosz állam és oligarchák vagyonbefagyasztása mintegy 330 milliárd dollárt érintett a nyugati országokban. Ennek ellenére a fennmaradó tartalékok eddig jelentős pénzügyi puffert biztosítottak az orosz gazdaság számára.De ez a puffer most apránként elhasználódik. Idén négy-öt százalékos költségvetési hiányra lehet számítani – állítja Astrov bécsi közgazdász.

Ez még mindig kezelhető összeg, hiszen az orosz állami vagyonalapban a GDP mintegy 7 százaléka van eltartalékolva, miközben az orosz állam államkötvényeket tud kibocsátani, melyeket bankjai lejegyeznek. Ennek ellenére ez a rendszer is végül eléri a határait. Csak ez év januárjában az orosz költségvetés hiánya 23 milliárd euró volt, miközben a kormányzati kiadások összege 40 milliárd eurónak megfelelő összegre nőtt.

Oroszország technológiát és humántőkét veszít

Asztrov szerint a legnagyobb hosszú távú kárt az orosz gazdaságnak az jelenti majd, hogy az Egyesült Államokban, Japánban, Nagy-Britanniában és az EU-ban betiltják a gépek, félvezetők és egyéb csúcstechnológiák Oroszországba irányuló exportját. Kína és Törökország csak korlátozottan léphetett be helyettesítő beszállítóként.

A DGAP tanulmánya szerint a modern alkatrészek hiánya már a fegyvergyártásban is egyértelműen megmutatkozik. A fegyverek legújabb generációit már nem lehetett előállítani. A hatás ugyanolyan egyértelmű az autóiparban. Az autóipar 3,5 millió volt dolgozója közül sokan részben fizetett külön-szabadságon vannak a nyugati autógyártó cégek kivonulása után.

Összességében a Rosstat állami statisztikai hivatal szerint a hivatalosan alacsony munkanélküliségi ráta mellett legalább 4,7 millió úgynevezett "árnyék munkanélküli" van, akik nem jelennek meg a statisztikában.

Ez azt jelenti, hogy az orosz munkavállalók összesen tíz százaléka munkanélküli – írja Vladimir Milow orosz közgazdász, száműzetésben élő ellenzéki személyiség. Milow szerint ez a 90-es évek legrosszabb értékeihez hasonlítható, ennek második felében az oroszok 10-13 százaléka volt munkanélküli.

A támadóháború és az első részleges mozgósítás következtében sok orosz kivándorlása hosszú távon is nagy terhet jelent az orosz gazdaság számára. Asztrov szerint ez az agyelszívás jelentős hosszú távú veszteség Oroszország számára.