Idén lesz fegyverszünet és talán általános fegyverszünet is – vélekedett az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója az M1 aktuális csatorna 48 perc című műsorának csütörtöki élő adásában, amelyben az ukrajnai háborúról és a tűzszünet kérdésköréről beszélgettek. Bendarzsevszkij Anton jelezte, hogy az elmúlt hetek aktív tárgyalássorozata ellenére sem sikerült még részleges tűzszünetet sem elérni.

Az igazgató kiemelte:

egy általános fegyverszünet alapvetően Ukrajna számára előnyös lenne, ezért sem véletlen, hogy Rijádban feltételek nélkül elfogadták az általános fegyverszünetet.

Mint elmondta, Ukrajnára sokkal könnyebb hatnia az Egyesült Államoknak a források, a katonai szállítások, a hírszerzési támogatás felfüggesztésével, ugyanezek az eszközök nincsenek meg az Egyesült Államoknak Oroszország irányába.

Stier Gábor, a moszkvater.hu főszerkesztője azt mondta, hogy részleges tűzszünetet el tud képzelni, főként a fekete-tengeri és az energetikai infrastruktúrát érintő támadások stabil és teljes leállását, ennél többet nem.

A főszerkesztő rámutatott, hogy három év háború után irreális volt azt gondolni, hogy 100 nap alatt akár látható, komoly eredményt lehet felmutatni. Úgy vélte, Donald Trump amerikai elnökön kívül senkinek nem érdeke az, hogy gyorsan tető alá hozzanak egy tűzszünetet, vagyis ha idén általános és stabil tűzszünet lesz, akkor az komoly eredmény, a békéről egyelőre nem érdemes beszélni.

Arra a kérdésre, miszerint Trumpnak van-e olyan ütőkártyája, amellyel rá tudja kényszeríteni Vlagyimir Putyint a tűzszünetre, Bendarzsevszkij Anton azt válaszolta, hogy akkor tudná felgyorsítani a tárgyalásokat, ha visszautasíthatatlan ajánlatot tenne Putyinnak.

Elsősorban üzleteket, geopolitikai alkukat kellene ajánlania, például az egész nyugati blokkban elérni, hogy a lefoglalt orosz javakat, aktívumokat feloldják.

A műsorban másik felében szó esett a Marine Le Pen francia ellenzéki politikust uniós források szabálytalan felhasználása miatt két év letöltendő és két év felfüggesztett börtönbüntetésről, valamint 100 ezer eurós pénzbírság mellett a választásokon való indulástól öt évig eltiltó elsőfokú bírósági ítéletről is.

Csepeli Réka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója szerint az elmarasztaló bírósági döntés akár jogosnak is tekinthető, de a demokrácia szempontjából igencsak megkérdőjelezhető. A kutató szerint amennyiben másodfokon is elmarasztalják Marine Le Pen-t, a párt elvesztheti azt a tőkét, amelyet évek alatt felépített.

Gálik Zoltán, a budapesti Corvinus Egyetem docense hangsúlyozta, a bíróság döntése hosszú eljárás után született meg, és bizonyítottnak látták, hogy az Európai Parlament által biztosított juttatást törvénytelenül pártcélokra használták fel. A bíróságnak mérlegelési lehetősége abban lehetett volna, hogy alkalmazzák-e a politikust a választásokon való indulástól azonnali hatállyal eltiltó szabályt.

Az egyetemi oktató felhívta a figyelmet arra, pontosan a Marine Le Pen által korábban hangoztatott – a politikusok szigorú számonkérését kérő – elvek érvényesültek

A kutató szerint amennyiben másodfokon is elmarasztalják Marine Le Pen-t, a párt elvesztheti azt a tőkét, amelyet évek alatt felépített.