A 2024-es költségvetés a Magyar Honvédség képességeinek fejlesztése mellett a védelmi iparhoz kapcsolódó feladatokra is jelentős forrásokat biztosít azzal a célkitűzéssel, hogy a védelmi ipar szereplői önállóan is ki tudják szolgálni a hadsereg igényeit. Milyen hatásai lehetnek ennek a magyar gazdaságra nézve?

A magyar kormány 2016-ban döntött a Magyar Honvédség modernizációja és fejlesztése mellett, ezzel együtt bölcsen úgy döntött, hogy a magyar hadiipart is talpra állítja Magyarországon, ami több évtizedes lemaradásban volt régiós tekintetben. A hidegháború befejezését követően erre nem fordítottak a politikai és szakmai vezetők kellő figyelmet.

Kapcsolódó

Azáltal, hogy a költségvetés jelentős forrásokat biztosít a haderőfejlesztési programra, egyúttal kiváló lehetőség nyílik a védelmi ipar fejlesztésére. Ez a folyamat a hazai védelmi ipar szereplőinek önállóbbá és versenyképesebbé válására jó lehetőséget teremt, mind a hazai gazdasági szereplők tekintetében, mind pedig a nemzetközi piacon.

Azt jól kell érteni, hogy értelmezhető hadiipari kapacitásokat és az ebből képződő profitot nem lehet csupán az adott ország haderejének felvevő képességére alapozni, hanem a harmadik feles export lehetőségeket is figyelembe kell venni a beruházások és együttműködések kialakítása során. Ezáltal növekedhet a hazai védelmi ipar exportképessége, amely értelemszerűen hozzájárul a hazai gazdaság, illetve a GDP növekedéséhez, ezzel együtt egyfajta platformot teremt, azaz munkahelyeket, oktatási és képzési lehetőségeket, valamint szolgáltatási lehetőségeket nyújt az adott régióban, ezzel növelve az ott élő magyar családok életszínvonalát.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter korábban úgy fogalmazott, hogy a teljes védelemipari spektrum újjáépítése nemcsak katonai szuverenitási szempontból fontos, hanem a nemzetgazdaságnak is szüksége van rá. Hogyan profitálhatnak a védelemiparban létrejövő beruházásokból a magyar vállalatok?

Ahogy az előzőekben vázoltam, jelentős lemaradásban voltunk nemzetközi mércével mérve a hadiipari képességek és kapacitások tekintetében, ami a beruházásokban résztvevő vállalatoknál is jelen volt. Ezt önmagunkban nem tudjuk rövid idő alatt pótolni, ezért a technológiában és a speciális eljárásokban jártas külföldi partnerekre volt szükségünk ahhoz, hogy valóban megszerezzük a szükséges tudást és versenyképessé váljanak az érintett gazdasági szereplők. Tulajdonképpen meg kellett tanulnunk, hogy a hadiipar hogyan működik és a hadiipari képességek, valamint kapacitások kiépítéséhez a gazdasági szereplőknek hogyan kell hozzájárulniuk, működniük, illetve milyen lehetőségek mutatkoznak az integrációjuk során.

A védelemiparban létrejövő beruházásokból a magyar vállalatok többféleképpen profitálhatnak.

Először is, lehetőségük nyílik a közvetlen részvételre katonai fejlesztési projektekben, amelyek hozzájárulhatnak az innovációhoz és a technológiai fejlesztésekhez. Másodszor, az ilyen beruházások ösztönző hatással lehetnek az iparágak közötti együttműködésre és ágazatok közötti kapcsolatokra, ami új üzleti lehetőségeket teremthet a magyar vállalatok számára.

A kormány jól látja és egyben elemi érdekünk, hogy az ide települő vegyesvállalatok beszállítói láncát minél nagyobb mértékben hazai cégek bevonásával alakítsuk ki, egyben kiemelt feladatunk, hogy ezeket a vállalatokat olyan szintre hozzuk fel, amely képességek birtokában stabilan és megfelelő minőségben tudják teljesíteni a beszállítói követelményeket. A beszállítói láncba történő becsatlakozás széles körben kínál lehetőségeket és egyben opciókat a hazai cégek és KKV-k számára, kisebb és komolyabb alkatrészek gyártásától kezdve egészen a felületkezelési, illetve méréstechnikai eljárások szolgáltatásában nyújtott hozzájáruláson keresztül. Ehhez kapcsolódik a Beszállítófejlesztési Program is, amelynek célja a magyar vállalatok integrációja a védelmiipar beszállítói láncába, illetve segítségnyújtás az ehhez szükséges (hadiipari, NATO/EU) tanúsítványok megszerzésében.

A 2016-ban elkészült nemzeti haderőfejlesztési és hadiipari terv többek között azt a célt tűzte ki, hogy olyan átfogó hadiipari fejlesztéseket kell végrehajtani, amelyek a munkahelyteremtés és az iparfejlesztés mellett a csúcstechnológiát is bevonzzák a magyar gazdaságba. Hogyan állunk jelenleg ebből a szempontból, mik az eddig elért eredmények?

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében a Magyar Honvédség fejlesztéséhez a kor színvonalán álló, modern haditechnikai eszközök érkeznek, amely megkívánja, hogy a hadiipar is erre a szintre zárkózzon fel. Elemi érdekünk, hogy világszínvonalú technológiát alkalmazzunk a hadiipari üzemeinkben és ennek megfelelően az ott gyártott produktumok is ezt a szintet érjék el.

Az eddig elért eredmények tekintetében egyértelmű előrelépés látható a hazai védelmi ipar fejlődésében és a technológiai innovációk bevezetésében. Ezek megvalósításában kiemelt szerepe volt a külföldi piacvezető cégekkel (a német Rheinmetall, a cseh Colt CZ, a török Nurol Makina, a francia Airbus és az olasz Beretta) történő együttműködéseknek.

Zalaegerszegen, Kiskunfélegyházán és Gyulán már működő vegyesvállalatok és az ott kiépített gyártósorok adnak tanúbizonyságot az elért eredményekről. Mindezek mellett több helyszínen folynak beruházások, amelyek eredményeit már idén és az elkövetkező években láthatjuk, például ilyen a Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum vagy a győri RÁBA telephelyén a Gidrán páncélozott harcjárműveket előállító gyáregységünk.

A jelenlegi technológiai fejlődés üteme mellett a civil és a katonai fejlesztéseket gyakorlatilag már lehetetlen elválasztani egymástól, hiszen amelyik ország a katonai innovációk terén lemarad, az nagyon komoly versenyhátrányba kerülhet a civil szférában zajló gazdasági versenyben is. A magyar gazdaság mely területei lehetnek a legnagyobb haszonélvezői a katonai fejlesztések eredményeinek?

A világon komoly versenyhelyzet alakult ki napjainkra, gazdasági, kulturális és minden egyéb területen. Kicsit pontosítva a kérdést ez manapság megfordulni látszik, a robbanásszerű technológiai forradalomnak köszönhetően ugyanis a civil szféra sok esetben megelőzi a hadiipari fejlesztéseket, így többnyire a polgári fejlesztéseket és innovatív eljárásrendeket veszi át a katonai kutatás fejlesztés is, ami nem okoz problémát, hiszen a végeredmény a fontos.

A tét óriási, aki lemarad az kimarad a versenyből.

A magyar gazdaság azon szereplői lehetnek a legnagyobb haszonélvezői a katonai fejlesztések eredményeinek, amelyek szorosan kapcsolódnak a technológiai innovációhoz és a kutatás-fejlesztési projektekhez. Nagyon fontos a hadiipar betelepüléséhez, hogy centrumokat és központokat hozzunk létre, amelyek magukban foglalják a gyártást, oktatást és képzést, valamint a K+F és innovatív rendszereket, ezt hívjuk mi ökoszisztémának. Erre törekszünk regionális szinten hazánkban is, ennek megfelelően ilyen területek lehetnek például az informatikai és kommunikációs technológiák, a műszaki és gépészeti ipar, valamint az elektronika és robotika területei a mesterséges intelligenciával kiegészülve.

Következésképpen a civil fejlesztések és új technológiák, illetve megoldások átültethetők a katonai fejlesztésekbe, de ez igaz fordítva is, ami hozzájárulhat az innovációhoz és a versenyképességhez, ezzel támogatva a szellemi és gazdasági növekedés törvényszerű és megállíthatatlan folyamatát.

A NATO élmezőnyébe küzdötte magát a magyar hadiipar

Gyorsan halad a Magyar Honvédség haditechnikai rendszerváltása.