Az Országgyűlés elfogadta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényjavaslatot. A kétszázötven fő feletti cégeknek 60 nap türelmi idő áll rendelkezésükre, hogy az előírásoknak megfelelően alakítsák ki folyamataikat, mely – jó esetben – internetes alapú, visszaélés-belejelentő rendszer létrehozását is magában foglalja – hívja fel a figyelmet a Saldo Zrt. szakértője.

A jogszabály az EU-s Whistleblowing-direktívához igazodik: célja a 2019/1937/EU-irányelv átültetése a magyar jogrendszerbe, és ezáltal a közérdeket érintő veszélyekkel kapcsolatos bejelentések szabályozása. Legkésőbb 2023. december 17-ig mindenkinek létre kell hoznia a visszaélés-bejelentési rendszert, amelynél a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a kötelezettségek teljesítését, az adatvédelmi szabályok betartását pedig a NAIH fogja ellenőrzi majd.

Bármely munkahelyi visszaélés esetén „kongathatjuk a vészharangot”.

Habár az angolszász országokban jól ismert „whistleblowing” kifejezés nagyjából annyit jelent, mint „kongatni a vészharangot”. A fogalom alatt jogi összefüggésben közérdekű bejelentőt kell érteni, aki olyan kérdésekben kongatja meg a vészharangokat, amelyekben össztársadalmi érdekeket sértő cselekmények történnek. Tehát a panasztörvény gyakorlatilag bármely jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény vagy mulasztás bejelentését lehetővé teszi, kezdve például közbeszerzési eljárások során tapasztalt visszaéléstől, a szakmai titoktartás elmulasztásán át, egészen a fogyasztóvédelmi vagy környezetvédelmi szabálysértésekig. A bejelenthető magatartások alá pedig nemcsak a jogszabályba ütköző jelenségek tartoznak, hanem a munkáltató belső szabályzatában jogellenesnek minősített magatartások is, mint az üzleti ajándék elfogadása vagy egy állásra jelentkező elutasítása az etnikai hovatartozása miatt.

A jogszabály ugyanakkor nem csupán a bejelentések témájában „enged szabad kezet”, de a tekintetben is, hogy kik élhetnek ezzel az eszközzel

A munkavállalókon kívül bejelentést tehet a foglalkoztató cég (társ)tulajdonosa, felügyelőbizottsági tagja, alvállalkozója, vagyis bárki, aki szerződéses jogviszonyban áll(t) az érintett vállalkozással vagy szervvel.

Visszaélés-bejelentési rendszer: „etikai forródrót” a bejelentések kezelésére

Az új törvény által előírt egyik legfontosabb kötelezettség az, hogy az 50 vagy annál több munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknak egyfajta „etikai forródrótot”, belső visszaélés-bejelentési rendszert kell felállítaniuk, amely egyrészt a visszaélést bejelentővel való kapcsolattartást, másrészt annak névtelenségét is biztosítja. 

Ezen felül más követelményeknek is meg kell felelniük, mint például:

  • fel kell készülniük a panaszbejelentési rendszer kialakításához kapcsolódó személyes adatok kezelésére,
  • ennek megfelelően módosítaniuk kell a már meglévő tájékoztatókat,
  • valamint rendelkezniük kell a beérkező bejelentések vizsgálatára jogosult bejelentő-védelmi megbízottal is.

Új felelősség a láthatáron: egy „bejelentővédelmi-megbízottat” is ki kell jelölni

A munkáltató dönthet úgy, hogy a beérkező bejelentéseket belsőleg kezeli, vagy bevonhat egy pártatlan, külső személyt/szervezetet is. A feladatot ellátó megbízott legfontosabb feladatai közé tartozik a bejelentést tevő tájékoztatása mind a személyes adatainak kezeléséről, mind az eljárási szabályokról – kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy mindvégig megőrizze az eljárás során kezelt személyes adatok biztonságát és integritását. 

A jogszabály 19. § (1) bekezdése szerint a belső visszaélés-bejelentési rendszert egy erre kijelölt személy vagy szervezeti egység működtetheti, aki azonban nem utasítható, és a feladatkörébe tartozó ügyeket más szervektől elkülönülten látja el. Ezért is kiemelten javasolt az, hogy egy objektív, külső szakértőre bízzuk ezt az összetett tevékenységet, így nemcsak felgyorsíthatjuk a kötelezettségek jogszabályban foglaltak szerinti megvalósulását, de egyben átláthatóbbá és hitelesebbé is tehetjük a folyamatainkat

– hangsúlyozza Kreiniker-Barna Eszter, a Saldo Zrt. vállalati jogásza.

Az érintett munkáltatóknak azonnal érdemes elkezdeniük az új whistleblowing működés kialakítását ahhoz, hogy a rövid, 60 napos felkészülési idő alatt „zöld utat kapjon” belső visszaélés-bejelentési rendszerük. A Saldo Zrt. egy dedikált szolgáltatást vezetett be az érintett munkaadóknak, rendszeres képzésekkel és szakkönyvekkel is segít a tudásmegosztásban, valamint a naprakész információk átadásában.

Nagyon fontos, hogy az erre kötelezett foglalkoztatók belső visszaélés-bejelentési rendszert hozzanak létre, és a bejelentést kivizsgálják, mivel ezek nem teljesítése esetén a bejelentők bizonyos ügyekben jogszerűen a nyilvánossághoz is fordulhatnak, amelynek súlyos következményei lehetnek a foglalkoztatóra nézve

– írja Liber Ádám, a Provaris Varga&Partners partnere.

Az érintett cégek érdeke, hogy a visszaéléseket belső csatornák útján, „házon belül” kezeljék.

Indokolt esetben ugyanis a nyilvánossághoz is fordulhat a panaszos, ha a panaszát nem vizsgálják ki megfelelően (vagy a bejelentési csatorna határidőben nem került létrehozásra), mivel ebben az esetben titoktartási kötelezettség sem lehet akadálya az ügy nyilvános megszellőztetésének

Orbán Zsombor, a Provaris Varga & Partners ügyvédi iroda partnere hozzáteszi, az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyvállalatok számára biztosított 60 nap nagyok kevés idő volt a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására, a társaságok kisebbik része tett csak eleget a telepítési kötelezettségnek a mai napig.

A rendszer keretében, akár nagyon súlyos gazdasági, vagy szexuális visszaéléssel kapcsolatos panaszokat is be lehet jelenteni, amelyek fogadására a cégeknek fel kell készülniük, ellenkező esetben súlyos jogi kockázatoknak teszik ki magukat, ha ilyen panaszok érkeznének, anélkül, hogy belső visszaélés-bejelentési rendszert telepítettek volna.

Panasztörvény: három hét múlva figyel a Nagy Testvér

Már nincs sok idejük a 250 fő feletti vállalatoknak a felkészülésre, amely a május végén kihirdetett Panasztörvény által kötelezően előírt visszaélés-bejelentő rendszerre való átállást jelenti. Július 24-től a nagy cégeknél akcióba lép a mindent figyelő „Nagy Testvér”. Bővebben >>>