A párizsi olimpia megtekintése a legtöbb oroszországi számára nehéz lesz – és a helyi média szerint nem is igazán éri meg a fáradságot.

A játékokon mindössze 15 orosz állampolgár versenyez. Elvileg ők nem képviselik hazájukat, mivel Oroszország és a szomszédos Fehéroroszország az ukrajnai háború miatt nem indíthatott nemzeti csapatot, a versenyzésre engedélyezett orosz és fehérorosz sportolók semlegesként teszik ezt.

Az oroszok intenzív olimpiai szurkolók, mióta a Szovjetunió sportteljesítményét „A nagy vörös gépezet” becenévvel illették. Mivel azonban olyan kevés honfitársuk vesz részt a versenyeken, az orosz állami tévécsatornák nem közvetítenek egyetlen eseményt sem. Az oroszok találhatnak online közvetítéseket, de virtuális magánhálózatra lehet szükségük ahhoz, hogy megkerüljék az ország egyes csatornák blokkolását.

Oroszországban – amely a második legtöbb érmet nyerte a szovjet korszakot is beleszámítva – utoljára 1984-ben nem közvetítettek olimpiát, amikor a Szovjetunió bojkottálta a Los Angeles-i nyári olimpiát.

A Rosszija 24 állami hírcsatorna közvetített egy riportot Párizsból a péntek esti megnyitó ünnepségről, ahol táncot és a Szajna folyó fölé emelkedő színes füstfelhőket mutattak. A Tass és a RIA-Novosztyi hírügynökségek csak futólag foglalkoztak a témával, szűkszavú híreket közöltek arról, hogy a megnyitó ünnepség megkezdődött, de kevés részletet közöltek azon kívül, hogy az eső sok nézőt elzavart – adott hírt róla az AP, amely beszámolt arról is, hogy 

az újságok nem hagyják teljesen figyelmen kívül az olimpiát, de főleg a negatívumokat hangsúlyozzák, hosszan írnak a párizsi bűnözésről, a városszerte elhelyezett barikádok kellemetlenségeiről és a sportolók élelmiszerhiányáról.

„A párizsi olimpia egy csodálatos esemény, ha nem is mondhatnánk, hogy jelenség: az egyes sportágak versenyei még csak most kezdődtek, a megnyitó ünnepség még meg sem történt, és máris annyi botrány halmozódott fel, hogy az több játékra is elég lesz” – írta csütörtökön Alekszandr Sulgin, a Szovjetszkij Sport újság riportere.

Úgy gondolom, hogy ez az olimpia teljesen negatív eredménnyel fog bevonulni a történelembe

– idézte a Sport-Ekspress című újság Irina Rodnyina háromszoros műkorcsolya aranyérmest, aki jelenleg az orosz parlament tagja.

Sok történetet áthat egy kis káröröm

A Párizsban felállított kerítésekről és akadályokról írva Andrej Tupikov, a Szovjetszkij Sport munkatársa így fogalmazott: „Egyszer régen mindenki ujjal mutogatott az oroszországi sportversenyek struktúrájára. Sokaknak nem tetszett, hogy minden tömegrendezvény előtt túl sok különböző kerítés és akadály volt az arénák és stadionok körül. ... A mi valóságunkban ez a gyakorlat lassan elhalványul, de Európában aktívan átveszik”.

Maria Zakharova külügyminisztériumi szóvivő szombaton összehasonlította Párizst a Szocsiban rendezett téli olimpiával.

A nyugati média nem szerette a (kóbor) kutyákat a szocsi játékokon. Párizsban megmosolyogták a patkányokat, amelyek elárasztották a város utcáit

– mondta nyilatkozatában. A megnyitó ünnepséget is „nevetségesnek” nevezte.

A párizsi játékokról szóló kommentárok etikai és filozófiai kérdésekbe is belekanyarodtak, például abba, hogy a válogatott kizárása ellenére kell-e szurkolni annak a néhány orosznak, akik részt vesznek a játékokon. Ahhoz, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jóváhagyását megkapják, a sportolók – más feltételek mellett – nem tanúsíthatták, hogy támogatják az ukrajnai orosz inváziót.

A Sport-Ekspress kommentátora, Oleg Shamonaev elemezte az egyéni semleges sportolói megnevezésben szereplő egyes szavak jelentéseit, és arra a következtetésre jutott:

„Az a 15 orosz útlevéllel rendelkező semleges sportoló, aki a 2 és fél éve tartó szankciók ellenére sem váltott zászlót... nem elítélésre, hanem tiszteletre méltó. Ostobaság úgy tenni, mintha nem érdekelne minket, mi történik velük a 2024-es játékokon” – fűzte hozzá.