Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a SGH Warsaw School of Economics a Gazdasági és energetikai kihívások háborúk és globális turbulenciák idején címmel rendezett konferenciát, ahol a résztvevők egyebek mellett megvitatták a gazdasági kihívások és az energetikai nehézségek témáját.
Az elhangzottakat Pásztor Szabolcs az InfoRádióban úgy értékelte, bizonyos gazdasági és energetikai kihívásokra nem lehet felkészülni, a pandémiára sem, de a kelet-közép-európai régió, azon belül Lengyelország, illetve Magyarország összességében jól vizsgázott a háborúk és globális turbulenciák idején, sikeresen elkerülte a nagy és mély, tartós recessziót. Az Oeconomus kutatási igazgatója, rámutatott, a munkaerőpiac például hozzá tudott járulni a gazdaság növekedéséhez, újraindulásához vagy a recesszió elkerüléséhez.
Az energiafüggőséget nem lehet egyik napról a másikra levetkőzni.
Pásztor Szabolcs szerint az energiaválság első körben megrázta Magyarországot és Lengyelországot, de a diverzifikáció irányába tényleges lépések történtek. Hozzátette, mára egyértelművé vált, hogy új csatornákat nyitni, új technológiákat meghonosítani rövid távon is lehetséges, csak ennek nagy a költségigénye, ezért az átmeneti időszakot érdemes úgy menedzselni, hogy az a vállalatok, az ipar és a háztartások számára ne jelentsen „megrázkódtatást”.
Magyarán, hogy ne növekedjék meg az energia ára drasztikusan, fenntarthatatlan mértékben, ami tulajdonképpen a legnagyobb kihívást jelenti
– magyarázta. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az orosz–ukrán háborún felül milyen lehetséges kockázatokkal kell számolnia a kelet-európai országoknak az energetikai piacon, Pásztor Szabolcs kifejtette: gyakran szóba kerül, hogy Ukrajnából kevesebb gáz érkezhet, illetve a tranzitdíjak is változhatnak, miközben orosz részről szerződéses teljesítési kötelezettség van a gázszállításra. „Nagyon szűk keresztmetszetnek” nevezte, hogy évtizedeken keresztül kialakultak a keleti irányú függést szolgáló struktúrák, és ennek a megváltoztatása óriási költségekkel jár.
Mi, magyarok gondolhatunk a százhalombattai olajfinomítóra, amely az Ural típusú kőolaj feldolgozására, finomítására rendezkedett be. Ezt átállítani Brent típusú olajra időigényes és rendkívül költséges folyamat. Ez része lehet az energiastruktúra átalakításának, csak nyilván az átmeneti időszakot kell menedzselni, hatékonyan alakítani – fogalmazott az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója, aki szerint az évtizedeken keresztül kialakultak a keleti irányú függést szolgáló struktúrák, és ennek a megváltoztatásai óriási költségekkel járnak.