Elképzelhetetlennek tartják a szakszervezetek, hogy valóban az adminisztráció csökkentését célozza a kormány az „Állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő kormányrendelet” tervezetében. A Miniszterelnöki Kabinetiroda által társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint megszűnne a szakszervezeti tagdíjak automatikus befizetésének a lehetősége a közszférában.
Szakszervezeti körökben ugyanakkor a legtöbben azt gyanítják, hogy elsősorban a két legnagyobb pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) gyengítése a rendelettervezet valódi célja.
Politikai motiváció a szakszervezetek gyengítése?
A Napi.hu-nak nyilatkozó érdekképviseleti tisztségviselők úgy vélik, ez lehet a válasz arra, hogy az elmúlt hónapokban több kormányellenes megmozdulást is szerveztek a legnagyobb tagsággal rendelkező pedagógus szakszervezetek. A képviseletek a Belügyminisztériummal folytatott egyeztetés során is kritikus véleményeket fogalmaztak meg, de gyakran bírálják a kormány politikáját is.
Az ugyanakkor nem nem egyértelmű, hogy a PSZ és a PDSZ kizárólag a pedagógusok bérhelyzetének és munkakörülményeinek javítása érdekében folyamodik-e radikális érdekvédelmi eszközökhöz, vagy politikailag is motiváltak-e a figyelemfelkeltő akciók.
Egyes sajtóinformációk szerint a két pedagógus szakszervezet rendszeresen kap olyan civil szervezetektől és külföldi forrásokból is támogatást, amelyek nyíltan hangsúlyozzák a kormányellenes nézeteiket és azt a szándékukat, hogy mielőbb politikai fordulat következzen be Magyarországon.
Miért lehet veszélyes a rendelettervezet?
Az országos szakszervezeti konföderációk, vagyis
- a Liga szakszervezetek,
- a Munkástanácsok Országos Szövetsége,
- az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés,
- a Magyar Szakszervezeti Szövetség
- és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma egybehangzóan tiltakoznak a tervezet ellen és követelik annak visszavonását.
Álláspontjuk szerint diszkriminatív a közszféra munkavállalóit képviselő szakszervezetekkel szemben, hogy több ágazati jogszabályából törölnék a munkáltatóknak azt a kötelezettségét, ami előírja a tagdíjak levonását. A képviseletek azt is kifogásolják, hogy a rendelettervezetről egyáltalán nem egyeztetett velük a kormány.
Munkástanácsok a legújabb állami tervről: ez diszkriminatív és súlyosan szakmaiatlan
A változtatás egyáltalán nem segíti elő a jogszabály által célzott „bürokráciamentességet” sem - legalábbis a szakszervezet szerint. Bővebben >>>A Napi.hu kérdésére az egyik érintett szakszervezeti vezető kifejtette,
a tervezet elfogadása esetén jelentősen csökkenne a szakszervezetek létszáma, és valójában több adminisztrációval járna a kötelező tagdíjlevonás megszüntetése.
Jelenleg azoknak a munkavállalóknak, akik szakszervezeti tagok, a tagdíjat automatikusan levonja a munkabérükből a munkáltató – hasonlóan a személyi jövedelemadóhoz – és emellett gondoskodik a díj befizetéséről is, vagyis a munkavállalónak most nincs különösebb teendője.
Ha a rendelet ebben a formában hatályba lépne, akkor a közszféra dolgozóinak maguknak kellene havonta, vagy más rendszerességgel befizetniük a tagdíjat, például a rezsiszámlák rendezéséhez hasonlóan átutalással, vagy a banknak adott csoportos beszedési megbízással. Ez a munkavállalónak jelentene tehát plusz feladatot. A bérszámfejtést végző alkalmazottak ugyanakkor érdemi változást nem tapasztalnának, mivel a tagdíjbefizetés és a több évtizede működő rendszer nem jár hosszadalmas ügyintézéssel.
A szakszervezetek attól tartanak, hogy a munkavállalókra háruló díjfizetési kötelezettség következménye lesz, hogy a szakszervezetek létszáma jelentősen visszaeshet.
Ez pedig oda vezethet, hogy az érdekképviseletek tagsága annyira összezsugorodik, hogy az államnak nem lesz tárgyalási és együttműködési kötelezettsége.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda oldalán elérhető rendelettervezet csak a közszférára vonatkozik, az állami cégeket és a versenyszféra vállalatait nem érinti.
Újabb pofont kaphat a MOK?
A rendelettervezet a közszféra szakszervezetei mellett az önkéntes kamarákat is érinti. Úgy tudjuk, ilyen a Magyar Orvosi Kamara is, amelynek a tervezett intézkedés újabb kormányzati pofont jelentene.
A legnagyobb létszámú kamarákat ugyanakkor szintén nem érinti a rendelettervezet.