Miután a moszkvai Központi Bank devizatartalékait befagyasztották, Oroszország az amerikai szankciók megkerülésével „offshore dollártartalékot" próbált létrehozni Törökországban, hogy finanszírozza külföldi műveleteit - írja a The Wall Street Journal.

Az újság forrásai szerint a terv a következőképpen működött volna: Oroszország és Törökország megállapodott abban, hogy az akkor még nem szankcionált Gazprombank mintegy kilencmilliárd dolláros hitelt nyújt az akkuyui atomerőmű építéséhez, amelyben a tilalmi listán ugyancsak nem szereplő Roszatom vesz részt. A pénz a legnagyobb török állami tulajdonú bank, a Ziraat számlájára érkezik, és onnan olyan orosz vállalatoknál landol, amelyeknek szintén van számlájuk ebben a bankban. A hitel mögött titokban az orosz központi bank áll. Törökország pedig ily módon fel tudja tölteni a dollárkészletét.

Kapcsolódó

A megállapodás eredményeként az orosz félnek sikerült is két amerikai bankon - a JPMorgan-en és a Citigroup-on - keresztül több mint ötmilliárd dollárt átutalnia Törökországba.

A Gazprombank 2022 nyarán a Citi révén hárommilliárd dollárt küldött az NPP törökországi Ziraat számláira. További valamivel több mint kétmilliárd dollár haladt át a JPMorgan-en keresztül. Ekkor azonban az amerikai igazságügyi minisztérium felvette a kapcsolatot a JPMorgan-nel és blokkolta a következő, kétmilliárd dolláros részlet átutalását, a pénzt pedig befagyasztották.

Moszkvának tehát jelenleg 2 milliárd dollárja van a JPMorgan-nél. Az Egyesült Államok pedig egyelőre nem tudja, mit is kezdjen vele.

2024-ben az ügyészek polgári perben indítványozták a pénz lefoglalását, ám a Fehér Ház aggodalmának adott hangot amiatt, hogy ez rontaná az Ankarával fenntartott kapcsolatokat, és aláásná az Egyesült Államok és Törökország közötti együttműködést a fogolycserétől és a terrorizmus elleni küzdelemtől kezdve Szíria stabilizálásáig. Végül a Biden-kormányzat leállította az elkobzási folyamatot.

A WSJ forrásai szerint az orosz jegybank devizatartalékainak 2022 februári befagyasztása után a jegybank vezetője, Elvira Nabiullina és az állami vállalatok közvetlenül a Kremlből kaptak utasítást, hogy találjanak módot a pénz felhasználására. Az Egyesült Államok több magas rangú orosz tisztviselőt és Recep Tayyip Erdogan török elnök egyik legfőbb tanácsadóját, Ibrahim Kalın nemzeti hírszerzési főnököt is gyanúsítja az ügyletben való részvétellel.

A Roszatom sajtószolgálata eközben közölte, hogy az atomerőműre elkülönített összes forrást a projekt finanszírozására, a vállalkozók kifizetésére és egyéb törökországi szociális és pénzügyi kötelezettségek teljesítésére fordították.

 A Bank of Russia, a Gazprombank és a Ziraat Bank képviselői nem válaszoltak a lap megkereséseire.

Miként a Meduza idézte, a Gazprombankkal szembeni szankciókat 2024 novemberében rendelték el. A pénzintézet hat külföldi leányvállalata is a korlátozások hatálya alá került. Addig ez maradt az egyetlen bank, amely lehetővé tette az elszámolást az orosz gáz „barátságtalan” országokból származó vásárlóival. A Bloomberg azt írta, hogy az Európai Unió nyomást gyakorol az Egyesült Államokra, hogy találjanak módot a Gazprombank elleni szankciók enyhítésére, de azok egyelőre érvényben maradnak. A Roszatom egyelőre nem került fekete listára.