Még 2024-ben is jelentős problémát okoz a rabszolgaság kérdése, amely világszerte emberek millióit érinti. A jelenség nemcsak tőlünk távoli országokban, hanem Európában, így Magyarországon is jelen van.

„A legtöbb adat kriminalisztikai nyilvántartásokból származik, tehát ezekből minimum rendőrségi ügy volt” – mondta De Coll Ágnes, a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem szakterület vezetője az Economxnak, kiemelve, hogy Magyarországon évente körülbelül 4-500 ilyen regisztrált rendőrségi rajtaütés van. Az adatokat évente az amerikai nagykövetség gyűjti össze minden országban, hogy nyomon kövessék az emberkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységet a világban. Az információk évente jelennek meg az un. TIP Trafficking is Persons jelentésben.

A Walkfree adatai szerint Magyarország ötödik helyen áll a modernkori rabszolgaság becsült előfordulási gyakoriságában. 100 ezer lakosra vetítve 657 rabszolga van itthon, ami az uniós átlagnak 1,8-szorosa. Ennél csak Romániában, Szlovákiában, Cipruson és Bulgáriában rosszabb a helyzet.

Az emberkereskedelem kiterjedtségéről azonban nehéz pontos képet alkotni, mivel a látencia rendkívül magas. Globális szinten úgy becsülik, hogy az áldozatok száma akár az 50 millió főt is elérheti. Bár a statisztikák gyakran csak a jéghegy csúcsát mutatják, a valóság ennél sokkal súlyosabb, és a helyzet megoldása átfogó társadalmi, jogi és politikai fellépést igényel.

Sokszínű dolgoztatási paletta

Az emberkereskedelem különböző iparágakban jelenik meg, és ezek közül három fő típust különböztet meg a magyar Bűntető Törvénykönyv:

  • szexuális,
  • munkacélú,
  • valamint egyéb célú kizsákmányolás (például bűncselekményekre való kényszerítés).

A munkacélú kizsákmányolás széles spektrumot ölel fel. Ide tartozik például a ház körüli rabszolgatartás, a koldultatás, az, ha valakit nem fizetnek ki a munkájáért, vagy akár emellett bántalmazzák is – húzta alá De Coll Ágnes.

A jelenség egyik kevésbé feltárt, ám gyakori formája a munkavállalók túlóra kifizetésének elmaradása, amely szintén a kizsákmányolás egyik megnyilvánulása lehet. Ez az olyan munkacélú kizsákmányolások közé tartozik, ahol nem a megegyezettek szerint kapnak fizetést, sőt előfordulhat, hogy egyáltalán nem kapnak semmit, és bántalmazzák is őket.

Veszélyben a szexmunkások

Az Eurostat adatai szerint az emberkereskedelem áldozatai között különösen nagy arányban fordulnak elő azok, akiket szexuális célra zsákmányolnak ki. Továbbra is ez a leggyakoribb forma. „Az esetek 70-30 százalékban oszlanak meg a szexuális és a munkacélú kizsákmányolás között” – hívta fel a figyelmet De Coll Ágnes.

Bár Magyarországon a prostitúció nem legális, csak eltűrt bizonyos türelmi zónákban, a kizsákmányolás és az erőszak itt is jelentős. Ott, ahol legális a szexuális szolgáltatások ipara, ott sincs ez másként, rengetegen válnak bántalmazás áldozatává.

Külföldről érkezve még nagyobb a veszély

A Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem szakterületének vezetője egyetértett kérdésfelvetésünkkel, miszerint a vendégmunkások még kiszolgáltatottabb helyzetben vannak. Elmondása szerint ők egy különösen sérülékeny csoportot alkotnak, hiszen nem beszélik még a nyelvünket sem.

„Azok, akik az országba érkeznek például futárként dolgozni, gyakran szembesülnek azzal, hogy nem kapnak megfelelő juttatásokat, például társadalombiztosítást, és ki vannak szolgáltatva a munkáltatóiknak és szállásadóiknak”

– tette hozzá, kiemelve, hogy régebben is hallottunk olyan történeteket, hogy például a gyrososnál konyhai kisegítőként dolgoztatnak kiskorúakat.

De Coll Ágnes, a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem szakterület vezetője
Kép: Economx

Tilos a béranyaság

2024 májusában az európai uniós jogban felvették az emberkereskedelem elismert formái közé a béranyaságot. Ez egy fontos lépés volt, hiszen korábban nem szerepelt a kizsákmányolás formái között. Bár Magyarországon a béranyaság nem legális, az uniós direktíva gyakorlati szankciókat csak akkor von maga után, ha az adott ország jogrendszerébe is átültetik a szabályozást.

Ez a helyzet rámutat arra, hogy az ilyen típusú ügyek elleni küzdelem összetett nemzetközi együttműködést igényel, hiszen a szabályozási különbségek lehetővé teszik, hogy a bűncselekmények egyes országokban rejtve maradjanak.

Így segítenek a kilépőknek

Az emberkereskedelem áldozatainak segítése alapvető fontosságú a felépülésük és társadalmi reintegrációjuk szempontjából. Az Európai Unió minimumszabályai alapján Magyarországon védett szálláshelyeket biztosítanak számukra, ahol teljes anonimitás mellett élhetnek. Ezek a védett házak nem szerepelnek semmilyen hivatalos nyilvántartásban, hogy biztosítsák az áldozatok biztonságát.

„Fontos, hogy ezek az emberek testi-lelki értelemben is megerősödjenek, és visszanyerjék önbizalmukat” – hangsúlyozta De Coll Ágnes.

A védett házakban az áldozatok ingyenesen kapnak szociális, pszichológiai és jogi segítséget, valamint orvosi ellátást. Hosszú távon a cél az, hogy az áldozatok képzések és tanfolyamok révén újra a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Segítenek nekik szakmát tanulni, jogosítványt szerezni, vagy befejezni az iskoláikat, hogy egy új életet kezdhessenek – tette hozzá.

A modernkori rabszolgaság megszüntetése átfogó megközelítést igényel, amely a megelőzés, a segítségnyújtás és a jogi szankciók hatékony kombinációján alapul. Az áldozatok történeteinek megismerése és a támogatási rendszerek fejlesztése pedig kulcsfontosságú ahhoz, hogy egyszer megszabadulhassunk ettől a globális krízistől.

Több rabszolga

Az Európai Unióhoz való csatlakozás és a schengeni határnyitás jelentős hatással volt az emberkereskedelem alakulására. De Coll Ágnes szerint ezek az események felerősítették a migrációs folyamatokat, hiszen „elindultak az emberek nyugat felé szerencsét próbálni, a jobb élet reményében, de sokan közülük áldozattá váltak”.

Hasonlóan veszélyeztetettek azok a harmadik országbeli vagy volt kommunista országokból érkező állampolgárok is, akik hazánkba jönnek a jobb megélhetés reményében. Gyakran kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, hiszen nem ismerik a helyi viszonyokat, és kevés jogi védelmet élveznek, ami növeli a kizsákmányolás kockázatát.

A határok megnyitása tehát egyszerre teremtett lehetőséget a szabadabb mozgásra és a gazdasági fejlődésre, ugyanakkor kiszolgáltatottá tette a migráló embereket a munkaerőpiacon és az emberkereskedelem egyéb formáival szemben is.