Nehéz teher a kilábalás: a német gazdaság a harmadik negyedévben csalódást okozott a közgazdászoknak, mivel a tavaszi, 0,3 százalékos csökkenés után a GDP a vártnál kisebb mértékben, 0,1 százalékkal tudott csak bővülni. Az ősz sem hozott megkönnyebbülést fő nyugati partnerünknél, ahol novemberben folytatódott a lendületvesztés – így viszont már látszik, hogy a bruttó hazai termék 2024 után második éve fenyeget zsugorodással a németeknél.

A közgazdászok előre koncentrálnak: friss előrejelzések szerint a gazdaság téli álomra szenderül, recesszió jön Európa beteg emberénél.

Kapcsolódó

A válság pedig már ijesztő tüneteket mutat, mivel

az ipari szereplőknél havonta tízezer munkahely szűnik meg.

A piacon botladoznak, a közszolgáltatás még tartja magát

A GDP nyár végi, csekély elmozdulását ráadásul nem a piachoz kapcsolódó szektorok érték el, hanem az állami fogyasztásnak köszönhetően a közszolgáltatások, az egészségügyi és oktatási rendszer növekedése.

A bruttó hozzáadott értékre vonatkozó adatok szerint a versenypiac összes lényegi területe veszteséges volt a harmadik negyedévben, míg az állami szféra bővült, amit többé-kevésbé a járulékok és adók finanszíroztak – derül ki a Landesbank Baden-Württemberg új elemzéséből.

A közgazdászok erős figyelmeztetést küldtek: hiába a lakossági fogyasztás halvány beindulása, amit az emelkedő bérek és az alacsonyabb infláció idézett elő, az állami területek fenntartható növekedése is elmaradhat, ha a gazdaság többi része nem prosperál.

Márpedig, az export előző negyedévhez mért, 1,9 százalékos visszaesése, és a cégek új gépekbe történő beruházásainak 0,2 százalékos mínusza baljós előjelek, miközben az ipari termelés is tragikusan belassult – állapítják meg.

Tömegesen szűnnek meg a munkahelyek

A helyzet súlyosságát a foglalkoztatás alakulása is tükrözi.

Enzo Weber, a Munkaerő-piaci és Szakképzési Kutatóintézet (IAB) szakértője a Berliner Zeitunggal közölte:

a német ipar jelenleg körülbelül 10 ezer munkahelyet veszít el minden hónapban.

Ennek akut kiváltó tényezője az energiaválság, amely még nem múlt el, sőt, a főbb ágazatokban fokozódik, a vállalatok küszködnek. 

A szakértő szerint emellett különösen kritikus a teljesítmény szempontjából, hogy nagyon alacsony a befektetések ereje és kevés az induló vállalkozások száma, amelyek nem is tudnak növekedésnek indulni. 

A kedvezőtlen tendencia meglátszik a bejelentett leépítésekben és az álláshirdetések csökkenő számában. Mivel

az ipar helyzete alapvetően nem javul, a gazdaság folyamatosan veszít a lendületéből, a foglalkoztatás kilátásai erősen negatívak

– foglalta össze.

Mérgező koktél miatt fájdalmas a folyamat

Németország a stagnálás fájdalmasan hosszú szakaszában van, ahol a gazdasági és strukturális problémák egy ideje mérgező módon kombinálódnak – fogalmazott Andreas Scheuerle, a Deka közgazdásza a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.

Az S&P Global pénzügyi szolgáltató pénteken jelentette: a versenyszféra együttes beszerzési menedzser indexe 1,3 ponttal 47,3 pontra csökkent, ami a legalacsonyabb érték az elmúlt kilenc hónapban, és jóval a növekedést jelző 50 pont alatt van.

Ez pedig elgondolkodtatta az elemzőket, akik stabil fejlődésre számítottak mostanra.

Horrorjelentés: jövőre sincs felépülés

Pesszimizmusának adott hangot Tanja Gönner, a Német Ipari Szövetség (BDI) ügyvezető igazgatója is. Szerinte 

az ipari termelés idén várhatóan három százalékkal csökken Európa legnagyobb gazdaságában, ahol 2025-ben sem várható fellendülés. 

Főként, hogy a vezető szektorok visszaesése jelentős: a járműgyártás szeptemberre 6,9 százalékos termeléskiesést könyvelt el tavalyhoz képest, míg a gépiparban 8,5 százalék, az elektromos iparban 10,7 százalék volt a mínusz – mutat rá az iparszövetség pénteki „horrorjelentése”, amely szerint a termelés 2017 óta csökken az előző tíz év állandó növekedése után. 

Az ipari recesszió az Európai Unióban is folytatódik, amelyet a járvány sokkja után az Ukrajna elleni orosz támadás, a magas energiaárak, a túl kevés beruházás, a szakképzett munkaerő súlyos hiánya, a túlzott bürokrácia és a gazdaság klímabarát szerkezetátalakításának politikai irányvonalai okoztak – idézi a Süddeutsche Zeitung.