Australian Open, Roland Garros, Wimbledon, US Open – ez a négy major torna alkotja a Professzionális Tenisz Szövetség (ATP) és a Női Tenisz Szövetség (WTA) profi tenisztúráinak csúcspontjait. Ez a négy torna a világ legrangosabb versenye, ahol a játékosok az év legnagyobb nyereményalapjaiért versenyeznek több ezer fanatikus rajongó előtt.
A fentebb említett négy esemény azért mindennél fontosabb, mert a világ legjobb teniszezőit a pályafutásuk során megnyert Grand Slam-tornák száma alapján ítélik meg. Gazdasági szempontból pedig a GS-versenyek rettenetesen jelentős nemzetközi események, amelyek nézők millióit vonzzák be a világ minden tájáról, akár személyesen, akár a tévékészülékek előtt.
Sok pénzbe kerül, hogy sok pénzük legyen
A Grand Slam tornák bevételi forrásai sokféle helyről származnak, de a jegy- és merchandise eladások a teljes bevétel 75 százalékát teszik ki. Mivel minden Grand Slam-torna csak évente egyszer kerül megrendezésre, a jegyek és az ajándéktárgyak irgalmatlanul drágák. Ennek ellenére oda kell figyelni arra, hogy ésszel árazzanak, hiszen a szponzorációs- és reklámajánlatok csak akkor lesznek értékesek, ha garantált, hogy megfelelő mennyiségű ember lesz jelen a helyszínen.
A fent említett major tornáknak fejenként akár 30 jól jegyzett szponzora is lehet, s köztük megtalálhatók, az autóipar, a nagy divatcégek, az infotechnológiai vállalatok vagy a légitársaságok. Ezen támogatói szerződések üzleti oka, hogy
a jelen levő cégek elismerik az eseményeken részt vevő rajongótábor minőségét. A magas jegyárak miatt ugyanis a vállalatok azt feltételezik, hogy a Grand Slam teniszversenyeken résztvevők többsége tehetős, emiatt időt és pénzt tud költeni termékeire.
Pont így gondolkodnak a televíziós társaságok is, akiknek megéri, hogy kifizessék a szükséges őrült összeget a közvetítési jogokért. Az Egyesült Államok Tenisz Szövetségének (USTA) összesen 770 millió dollárt fizet az ESPN a 2015-től 2026-ig tartó 11 éves időszak alatt a US Open közvetítéséért, amely mindössze évente 2 hétig tart – írja a WBR. A mérések szerint az amerikai nyílt bajnokság átlagosan 1,2 millió nézőt vonz meccsenként, így bőven megéri kifizetni a fent említett összeget, hiszen simán visszajön a hirdetési pénzekből.
Inflációs emelés a pénzdíjakban
A vállalatok és a tv-csatornák szempontjából már megvizsgáltuk az anyagi vonatkozásokat, de nézzük, mi a helyzet a játékosokkal.
A 2024-es Roland Garroson mintegy 53,5 millió eurót (20 milliárd forintot) osztanak szét a versenyzők között, s ez 7,82 százalékkal több, mint a tavalyi összdíjazás.
A férfi és a női győztes egyaránt 2,4 millió eurót (924 millió forintot) visz majd haza, 4,35 százalékkal többet, mint a 2023-as győztes Iga Swiatek és Novak Djokovic. A döntősök is tonnányi pénzzel gazdagodnak, ők ugyanis 1,2 millió eurót (462 millió forintot) tesznek be a házikasszába.
A korábbi évekhez hasonlóan a francia torna szervezői úgy döntöttek, hogy továbbra is támogatják azokat a játékosokat, akiknek a legnagyobb szükségük van arra, hogy segítsék finanszírozni a szezonjukat.
Ennek fényében a selejtezősök sem panaszkodhatnak a díjazásra, már annak is 20 ezer eurót, tehát kb. 7,7 millió forintot utalnak a bankszámlájára, aki kiesik a kvalifikáció első fordulójában, ez pedig 25 százalékkal több pénz jelent, mint tavaly.
Javul a helyzet, de még mindig hátrányban a nők
Hiába egyre hangosabbak a női teniszezők, még mindig nincs meg mindenhol az egyenrangúság a nemek közt. Az utóbbi időkben többek közt Coco Gauff és Ons Jaberur is arról számolt be, hogy a nők rosszabb edzőpályákat kapnak a nagy tornákon, kevesebb médiamegjelenést biztosítanak nekik, rosszabb időbeosztással osztják be őket. Az utolsó csepp a pohárban tavaly az volt, amikor a madridi 1000-es tornán óriási különbség volt a születésnapos Carlos Alcaraz és Aryna Sabalenka tortájának mérete között. Vannak tehát olyan országok, ahol egyáltalán nem rejtik véka alá azt, hogy a szervezők a női játékosokat csupán másodlagos állampolgárnak tekintik, és még arra sem ügyelnek, hogy a jelen két szupersztárjának születésnapi tortája ugyanakkora legyen.
A pénzdíjakat illetően azonban van fejlődés, ugyanis valamennyi Grand Slam tornán egyenlő összeggel díjazzák mindkét nem versenyzőit. A nagy ezres tornák is tettek lépéseket ez ügyben – így Indian Wellsben, Miamiban és Madridban is –, ám még midig akadnak olyan nagy versenyek, ahol a nők jóval kevesebb pénzt kapnak, mint a férfiak. Ilyen például Cincinnati, és még ennél is rosszabb a helyzet Rómában, valamint Torontóban.
Az egyenlőtlen pénzosztásra a nemzeti szakszövetségek, illetve a tornarendező szervezetek mindig úgy reagálnak, hogy a női meccsek nem hoznak annyit a konyhára – mondjuk jegybevételben vagy televíziós jogdíjak tekintetében –, mint a férfiak, ám újra és újra felmerül a kérdés: mi lenne most, ha idejében elkezdték volna építeni a WTA brandjét? Mi lett volna, ha a női tenisz is olyan befektetésekben, expozícióban részesült volna, mint az ATP, így nem kellett volna a nőknek olyan sérelmeket és makroagressziókat elviselni, amelyek miatt nagyon nehéz a visszaút a brandépítést illetően. S bár a fenti ábrákból jól látszik, vannak törekvések a hölgyek felemelésére, még mindig világos, hogy ez a játék a férfiak sportja, a férfiak üzleti világa.
Last dance – búcsúzik Párizstól a salakkirály
Ha valaki azt mondja, csukjuk be a szemünket, és gondoljunk a Roland Garrosra, két dolgot látunk: a vörös salakot és rajta Rafael Nadalt. A spanyol legendát idén utoljára láthatjuk Párizsban, hiszen már tavaly bejelentette, a 2024-es esztendőt annak szenteli, hogy elbúcsúzzon kedvenc pályáitól, városaitól, rajongóitól. A búcsúturné legfontosabb állomása pedig minden kétséget kizáróan a Garros, ráadásul a szervezők voltak olyan gálánsak a salakkirállyal, hogy szabad-kártyát adtak neki, ugyanis jelenlegi világranglista helyezésével nem tudta alanyi jogon megszerezni az indulási jogot.
Nadal neve egybe forrt a Garosszal, a Philip Chatrier centerpálya az ő vára, ahol alig akadt ember ezen a bolygón, aki le tudta volna győzni őt.
2005 és 2022 között 17 alkalommal lépett pályára Párizsban, 112 alkalommal győzött, és mindössze három meccset veszített.
A spanyol teniszező 14 alkalommal emelte magasba a tornagyőzelemért járó trófeát, ez pedig még soha senkinek nem sikerült a világon.
A szakmai dicsőségen túl azonban egy vagyonnal gazdagodott Párizsban. Nadal összkeresete a francia nyílt teniszbajnokságokból származó bevétellel több mint 23 millió dollárra rúg.
Ez a szám körülbelül 17 százaléka Rafa teljes pályafutása során elért összkeresetének,
amely mintegy 134 millió dollárt tesz ki. Ezzel egyébként ő a második leggazdagabb teniszező Novak Djokovic után, aki már 182 millió dollárt teniszezett össze élete során.
Hogy az idei Roland Garroson ki lesz a férfi, illetve női győztes, most kevésbé foglalkoztatja a sportág iránt érdeklődő szurkolókat, hiszen már most látni, az egész tornát átitatja a spanyol játékosra irányuló figyelem, ugyanis lezárul az egyetemes sporttörténelem egy fontos szakasza, Rafael Nadal utoljára lép pályára a párizsi vörös salakon.