Lassan három éve zajlik az orosz-ukrán háború, és az idő előrehaladtával egyre kevesebb ukrán menekült szeretne visszatérni szülőföldjére a harcok befejeződésével.

A Berlinben tartózkodó ukrán menekültek egyre nagyobb része tervezi, hogy a várost állandó otthonává teszi – derül ki a Tegel sürgősségi szállón végzett felmérésből, amelyben a válaszadók 65 százaléka jelentette ki, hogy a német fővárosban szeretne letelepedni, erről írt a Magyar Nemzet a V4NA nemzetközi hírügynökség alapján. Ez az arány jelentős elmozdulást jelent az egy évvel ezelőttihez képest, amikor a legtöbben azt tervezték, hogy a háború után visszatérnek Ukrajnába.

Kapcsolódó

Úgy látjuk, hogy fordult a kocka. Mindez jól látszik a nyelvtanfolyamok iránti keresletből és a munkaügyi központokban állást kereső ukránok hosszú sorából

– mondta Mark Seibert, a menekültügyi állami hivatal (LAF) elnöke a Welt című német lapnak.

A becslések szerint jelenleg közel 60 ezer ukrán él Berlinben. Közülük mintegy kilencezren a LAF által kezelt állami szálláshelyeken laknak, mintegy háromezren a Tegel sürgősségi szállón, míg mások magánlakásokat találtak, vagy helyi lakosok fogadták be őket.

Az ukránok Németországban a többi menedékkérőtől eltérő jogállást élveznek. Munkát vállalhatnak, és hozzáférhetnek az egészségügyi ellátáshoz, szociális juttatásokhoz és nyelvtanfolyamokhoz.

A berlini tendencia az egész országban megfigyelhető, és az egymást követő éves felmérések azt mutatják, hogy az újonnan érkezők egyre nagyobb mértékben kívánnak határozatlan ideig Németországban maradni.

A segély miatt sokan nem dolgoznak

Hivatalos adatok szerint eddig mintegy 700 ezer ukrán menekült részesül állampolgári segélyben Németországban, és többségüknek nincs munkája.

Tavaly egy ukrán család 40 ezer euró támogatást vett fel Németországban, annak ellenére, hogy hazájukban éltek. A munkaügyi hivatal havonta mintegy 3200 euró állampolgári támogatást, lakbért és fűtéstámogatást fizetett nekik – írta meg a Focus című lap alapján a Magyar Nemzet.

A család 2023 elején visszautazott nyugat-ukrajnai otthonukba, majd télen tértek vissza Schleswig-Holsteinbe, és az otthon töltött idő alatt is ugyanúgy zsebre tették a német adófizetők pénzét. A turpisság akkor derült ki, amikor téli visszatértükkor a család legidősebb gyermekének iskolai helyre volt szüksége.

Hivatalosan csak akkor kaphat valaki ilyen állampolgári segélyt, ha nem rendelkezik 40 ezer eurónál többel, azonban míg a németeknél könnyű ellenőrizni ezt, addig az ukránoknál az a helyzet, hogy bevallásos alapon működik a dolog. A hatóságok csak azt tudják ellenőrizni, amit az ukránok megadnak, mint adat

– mondta el a Focusnak Steffi Ebert, a thüringiai Schmalkalden-Meiningenben működő munkaügyi központ vezetője.

Keresztényszociális javaslat a németeknél: aki nem dolgozik, menjen haza

Megelégelte az ellenzék a németeknél, hogy az ukrajnai háborús menekültek élvezik a könnyített eljárásban juttatott állami segélyeket, ám csak kevesen vállalnak munkát az országban. Ezért hazaküldenék azt, aki nem dolgozik, ám a kormány szerint ez nem más, mint „populista ostobaság”.