A sport és az éghajlat kapcsolata bonyolultnak és meglehetősen ambivalensnek mondható: egyrészt a sportból származó károsanyag-kibocsátások jelentősen hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz, másrészt a hőhullámok, valamint más szélsőséges időjárási jelenségek negatívan hatnak a versenyekre, és befolyásolják a sportolók egészségét, illetve teljesítményét.

Egyre hangosabbak azok a szólamok, miszerint a világszerte több milliárd nézővel, sportolókkal, szponzorokkal rendelkező iparág rendkívül széles társadalmi platformmal és földrajzi hatókörrel rendelkezik, emiatt kulcsszerepet játszhat a tudatosság növelésében, a viselkedés befolyásolásában és az éghajlatváltozással kapcsolatos magatartás megváltoztatásában.

Az éghajlatváltozás már most is zavarja a játékot

Már több éve tapasztalható, hogy a változó éghajlat világszerte milyen hatással van a sportra, különösen a nagyszabású, több millió szurkolót vonzó eseményekre.

A 2020-as Australian Open idején például az erdőtüzek okozta rossz levegőminőség miatt néhány teniszező kénytelen volt visszalépni a tornától. Az Amerikai Teniszszövetség a 2018-as US Open után bevezette az „extrém hőség politikáját”, hogy a játékosok a nagy melegben időszakos szüneteket tarthassanak.

dd
Már 2015-ben nagy volt a baj, New York-ban Jack Sockot kellett levinni a pályáról hőkimerülés miatt

Idén nyáron a németországi labdarúgó Európa-bajnokságon egy mérkőzést fel kellett függeszteni egy heves zivatar miatt, amely extrém esőzéssel, villámlással és jégesővel járt, míg ugyanazon a nyáron a Copa América labdarúgó-tornán Kansas Cityben egy játékvezető összeesett a pályán a nagy hőség és páratartalom miatt. 

A rendkívüli hőség azonban nemcsak a nyári sportokat érinti. Egy 2022-es tanulmány szerint

a korábbi téli olimpiáknak otthont adó városok fele 2050-re a hó és a jég hiánya miatt nem lesz képes téli olimpiát lebonyolítani.

A felmelegedő bolygó és a kiszámíthatatlan időjárás miatt a versenyek elhalasztása vagy törlése rendkívül zavaró lehet a sportszervezetek számára, kiábrándító a sportolóknak és a nézőknek, valamint nem utolsósorban óriási gazdasági problémákat okozhat.

Irgalmatlan pénzt generál a sportipar

A top 14 sportliga 80,6 milliárd dollár éves bevételt termelt 2023-ban globálisan, ez pedig óriási ugrás a Covid előtti utolsó évhez képest, amikor az összesített bevétel 66,2 milliárd dollár volt, ez 22 százalékos növekedést jelent.

Ha figyelembe vesszük az olimpiából és a foci vébéből származó bevételeket is (4 éves ciklus), akkor a világ legfontosabb versenyeinek értéke elérte a 97,6 milliárd dollárt. S bár a legtöbb éves bevételt az amerikai futball ligája, az NFL termeli (2023-ban 19,2 milliárd dollárt), első körben maradjunk saját hazánk táján, az EU-ban.

A jelentések szerint

az Európai Unióban körülbelül minden 47. euró és minden 37. alkalmazott közvetlenül a sporthoz kapcsolódik.

Mintegy 190 ezer vállalkozás foglalkozik sporttal, s ezek mintegy 60 milliárd eurót generálnak. A 2022-es adatok szerint az államháztartások sportra fordított kiadása egyébként Magyarországon a legmagasabb, 1,7 százalékkal. A legtöbbet a Hollandiában költenek sportra, a háztartások közel 2 százalékot fordítanak erre a tevékenységre. Ezen felül a kontinensen kívüli kereskedelemből 10 milliárd euró folyik be az uniós kasszába.

Látható tehát, hogy nagyon komoly tételeket generál ez a szektor, de nézzük meg ennél a komolyabb gazdasági hatásokat is.

Városokat, országokat képes gazdaságilag felemelni egy sportesemény

A professzionális ligák nagy szabadtéri eseményei, amelyek leginkább kitettek a klímaváltozásnak – így például a futball, az atlétika vagy épp a tenisz – számos előnnyel járnak a gazdaságban, hiszen a rendezvények milliókat vonzanak a turizmusba, hozzájárulnak a magánfejlesztők gazdasági kiadásainak generálásához. Ezen felül milliárdokkal gyarapítja a helyi gazdaságokat, munkahelyeket teremt és növeli az adóbevételeket. A legfontosabb a turizmusban, idegenforgalomban generált bevétel, hiszen a szállodák, éttermek forgalma a sokszorosára ugrik ilyenkor, de a kereskedelmi egységekben, tehát a boltokban elköltött pénz is jócskán megsokszorozódik

Arról nem is beszélve, hogy egy boldog, jó eseményt lebonyolító ország mindig vonzó célpont lesz a külföldi befektetőknek is.

Különösen fontos volt ez idén nyáron a németeknek a foci-Eb kapcsán, hiszen Németország Európa legnagyobb gazdaságaként komoly recesszióban rekedt. 

dd
Sok millió eurót hagytak Münchenben nyáron a foci-Eb-re érkező szurkolók

A müncheni Ifo Intézet tanulmánya szerint a 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság csak a külföldi turisták által több mint 1 milliárd euró többletbevételt hozott a német gazdaságnak, ami körülbelül 0,1 százalékkal növelte a német GDP-t a második negyedévben. Hangsúlyozzuk, hogy csak a külföldiek által és egyetlen negyedéves ciklusban.

Ha egy másik szabadtéri sportág gigaeseményét nézünk, a US Open – amely az éves 4 nagy Grand Slam torna egyike – évi 420 millió dollár bevételt jelent New Yorknak, amely több mint a Yankees és a Mets együttvéve. A torna lebonyolításához 7 ezer szezonális munkás szükséges, s a két hét alatt közel 1 millió néző látogat New Yorkba. Kiszámolták, hogy 2023-ban csak Novak Djokovic és Coco Gauff meccseire mintegy 500 millió dollárért értékesítettek jegyeket.

A US Open gazdasági hatása már teljesen behálózta a régiót, hiszen egy tanulmány szerint a torna éves gazdasági hatását mintegy 750 millió dollárra becsülik New York City-ben és annak környékén.

A párizsi olimpiai játékok során további rendezővárosai is profitáltak: Lille látogatottsága 188 százalékkal, Saint-Étienne 150 százalékkal, Marseille pedig 48 százalékkal nőtt. Az olimpia alatt az éttermekben volt tapasztalható a legnagyobb éves szinten mért fogyasztási növekedés Párizsban, amely +49 százalék volt, összességében pedig 11,1 milliárd eurós gazdasági fellendüléssel számoltak.

Már megfogták a dolog lényegét

És akkor most jön az ambivalencia: a klímaváltozás ugye veszélyes a nagy szabadtéri sporteseményekre. Ugyanakkor ezek a rendezvények rettenetesen károsak ebben a tekintetben. Hiába hoznak óriási gazdasági fellendülést és társadalmi felemelkedést – amit eddig fentebb taglaltunk –, hatalmas karbonlábnyomuk is lehet. Az eseményekre való repülés, a stadionok építése, a sporteszközök gyártása és a résztvevők által termelt hulladék mind jelentős környezeti hatással jár.

Becslések szerint például a 2016-os riói olimpia 3,6 millió tonna CO2-t, míg a 2018-as oroszországi világbajnokság 2,16 millió tonnát szabadított fel –

ez több mint 465 ezer, egy teljes éven át közlekedő autó üvegházhatású gázkibocsátásának felel meg. 

Ezért is volt, hogy idén Párizs fontos lakmuszpapírnak számított a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB), hiszen hosszú idő után ez volt az első olyan pályázati folyamat, ahol előtérbe helyezték a fenntarthatóságot, illetve a házigazda gazdasági védelmét.

t
Az idei olimpián szinte mindenki busszal vagy vonattal utazott a versenyhelyszínek között

A Klímapolitikai Intézet például azt írja, hogy az olimpiára felépített épületállomány 30 százalékkal kevesebb karbonkibocsátással épült meg négyzetméterenként, mint a korábbi olimpiáké. A közlekedéssel járó kibocsátások is jelentősen csökkentek, hiszen a versenyek összes helyszínét elérhetővé tették tömegközlekedéssel. Emellett az összes helyszín áramellátását 100 százalékban megújuló energiaforrásokból fedezték. Az intézet továbbá arról számolt be, hogy a 2024-es volt az első olimpiai láng, amely valójában nem égett, hanem ködöt és fénysugarakat használtak a tökéletes látvány eléréséhez.

A probléma felismerése tehát megtörtént, a globális sporteseményeken egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a fenntarthatóságra, ezáltal a környezetvédelemre. Hogy ez hova fut ki, és mire lesz elég, egyelőre nem tudni, az azonban biztos, hogy a klímaváltozás kézzel fogható veszélyt jelent a nagy szabadtéri sporteseményekre, s ha ezek eltűnnek a versenynaptárból, óriási hatással lehet a világgazdaságra.