Az országgyűlési képviselők többsége igennel szavazott a státusztörvényre, vagy ahogy a kormány hívja a pedagóguséletpálya-modellre. 

A képviselők közül 136-an igennel, 58-an nemmel szavaztak és 5-en egyáltalán nem nyúltak a szavazógombhoz.

A pedagógusok legnagyobb problémája, az alacsony fizetés. Jelenleg egy középiskolai tanár bruttó bére 454 598 forint, egy általános iskolai pedagógus pedig bruttó 390 952 forintot keres. Idén januártól egyébként a kormány 10 százalékos pedagógus béremelést előlegezett meg. Az ütemterv szerint 2025 januárjára a pedagógusok átlagbére el fogja érni a diplomás átlagbér 80 százalékát. Eszerint pedig 2027-re egy kezdő pedagógus bruttó bére elérheti a 800 ezer forintot is.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint a bosszútörvény nevelőtestület-, munkavállaló- és szakszervezetellenes. „Minden oktatási szereplő érdekeivel szembe megy.”

Törley Katalin a Tanítanék Mozgalom alapítójának ma reggeli Facebook bejegyzése alá azt írták: 

Ez a kép nemcsak rólad szól, de az összes kirúgott és az elmúlt hetekben, hónapokban, években felmondott tanárról. És országunk állapotáról az Orbán-rezsim tizennegyedik évében.

 

A Kossuth téren a közoktatás ügyéért aggódók egész nap tüntetést tartanak. Jelenleg a pedagógus szakszervezetek szerint 16 ezer tanár hiányzik a közoktatásból, a státusztörvény elfogadása után aHang.hu felmérése szerint több mint ötezer pedagógus fogja megszünteti a jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyát. Vagyis szeptemberben akár 20-21 ezer tanár is hiányozhat az általános iskolákból és a középiskolákból.

Gosztonyi Gábor Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a keddi Kossuth téri tüntetésen hangsúlyozta, a pedagógusbérek rendezése politikai akarat kérdése. Megjegyezte, ha valóban ki tudják kényszeríteni a népszavazást és az érvényes lesz, változást tudnának elérni – idézi az szakszervezet alelnökét az Index. 

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár még hétfőn a parlamentben azt hangsúlyozta az MTI szerint, hogy az a cél, hogy javuljon a pedagógusok megbecsültsége és fizetése. Felhívta a figyelmet, hogy az indítvány előkészítése során húsz alkalommal egyeztettek. A javaslat elfogadása utána létrejön a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony - emelte ki az államtitkár, aki a jogszabály legfontosabb elemének az új, teljesítményalapú bérrendszer bevezetését nevezte.

Státusztörvény sarokpontjai

  • 4 hónap helyett 6 hónap lenne a próbaidő, ami alatt indoklás nélkül bárkit ki lehet rúgni.
  • Jön a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony.
  • Teljesítményalapú lesz a bérezés.
  • A felmentési idő 8 hónapról 60 napra csökken.
  • Ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondását, akkor az úgynevezett „lemondási idő” (amíg továbbra is dolgoznia kell) 2 hónap helyett 3 hónap lenne.
  • Az ingyenesen elrendelhető helyettesítések óraszámát 60-ról 80-ra emelnék.
  • Bevezetnék a 33-40 órás kötetlen munkaidő intézményen belüli eltöltését.
  • Törvénybe iktatnák, hogy a pedagógusokat szükség esetén áthelyezzék a tankerület egyik iskolájából a másikba.
  • Meghosszabbítható a tanév, ha nem tudják a 180 tanítási napot megtartani előre nem látható okból.
  • A pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, melyből az igazgató legfeljebb 15 nappal rendelkezhet.
  • Akár július 15-ig meghosszabbítható a tanév, ha év közben valamilyen el nem hárítható ok miatt a tanítás ellehetetlenül, és nem valósul meg a 180 tanítási nap. A pótlást eddig hétvégénként kellett megszervezni.

Egyest kapott a kormány

Megbukott a kormány által beterjesztett új pedagóguséletpálya-modell, a megkérdezett tanárok a Szemlélek kutatása szerint egyesre osztályozták a Pintér Sándor belügyminiszter nevével benyújtott javaslatcsomagot.

Hét kérdést tettek fel a tanároknak, a pedagógusok 1 és 5 közötti értékelést adhattak. A  kérdésre adott összesített osztályzatok átlaga 1,33 volt - erről itt írtunk részletesebben.