A klaszterstratégia elfogadása és megvalósítása hozzájárul Magyarország versenyképességének növeléséhez, melynek eredményeként hazánk a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi rangsorában előrelépve, a 15. helyen szerepelhet majd az Európai Unió országai között 2030-ban – közölte a Területfejlesztési Minisztérium (TFM).

A most elfogadott stratégia célja, hogy Magyarország főbb húzóágazataiban legalább egy-egy kimagasló innovációs kapacitással és nemzetközi láthatósággal bíró együttműködés valósuljon meg, összefogva az adott iparág kulcsszereplőit, valamint hogy 2030-ra az összesített bruttó hozzáadott érték 10 százalékát az együttműködésben működő gazdasági szereplők adják.

A magyar kormány jelen stratégiájával az első Széchenyi Tervben már 2001-ben a kelet-közép-európai térségben elsőként megkezdett intézkedését, a regionális klaszterek létrehozását, fejlesztését emeli új szintre. Kiemelt célja, hogy a hazai gazdasági szereplők széles köre kerüljön bevonásra a hálózati gazdaságba és a hazai vállalatok hozzáadott értéke növekedjen az együttműködésben rejlő előnyök kihasználásával. A stratégia fontos eleme a kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködés ösztönzése. Prioritás, hogy legyenek Magyarországon olyan kimagasló innovációs kapacitással és nemzetközi láthatósággal bíró együttműködések, amelyek összefogják az adott iparág kulcsszereplőit, valamint innovációs partnerségen és kutatás-fejlesztésen alapuló modellek kerüljenek kidolgozásra.

Innovációs aktivitás és partnerség

A TFM-nél kiemelték: a hazai klaszterfejlődés mérföldköveit áttekintve látható, hogy az együttműködésen alapuló működési modellhez Magyarországon minden előfeltétel adott. Ahhoz azonban, hogy a meglevő klasztereink fejlődni tudjanak és nemzetközi viszonylatban is versenyképesek legyenek, a legmeghatározóbb feladat új szereplők bevonása az együttműködésekbe és aktivitásuk erősítése.

  • A jelenleg működő 26 minősített klaszter
  • összesen 1028 tagot tömörít (átlagos taglétszámuk 39 tag),
  • melyből 944 tag minősül vállalatnak.

Kiemelt jellemzőjük a magas innovációs aktivitás és a partnerségen alapuló kutatás-fejlesztési és innovációs célú (jellemzően akadémiai és ipari szféra közötti) együttműködések megvalósítása.

A hazai klasztertagvállalatok összesített árbevétele 3407 milliárd forint, melynek a 61 százaléka exporttevékenységből adódik. A tagvállalatok együttesen csaknem 69 ezer főt foglalkoztatnak. Bár a 944 klasztertag vállalat számosságát tekintve csak a minimum 1 főt foglalkoztató társas vállalkozások 0,46 százalékát teszik ki, arányukat jóval meghaladóan járulnak hozzá a nemzetgazdasági szinten előállított hozzáadott értékhez (2,29 százalék).

A stratégiában részletezett minősítési folyamat során három lépcsőfokon keresztül segíti a kormány a hazai klaszterek fejlődését, minőségbiztosítását. A minősítésre félévente lehet majd jelentkezni, és a már elnyert cím megújítására és szintlépésre is lehetőség lesz.

Amit a klaszterekről tudni kell

A klaszter egy alulról szerveződő, szakmai alapokon épülő, a hasonló szakterületeken tevékenykedő, hasonló kihívásokkal küzdő tagszervezetek együttműködésén alapuló, azok érdekképviseletét hatékonyan ellátni képes szerveződés, amelyben az egyes tagszervezetek különösen nagy befolyást gyakorolhatnak a közös stratégia építésére és a kulcsfontosságú akcióterületek megválasztására is. A klaszter több, mint érdekvédelmi szövetség, a tudás- és információ-megosztás, a szélesebb körű együttműködés szervezete. Szektoriális elkötelezettség jellemzi, feladata az együttműködés erősítése, az iparágon belüli szereplők összekovácsolása.

Olyan profitorientált, üzleti és/vagy innovációs fókuszú, értéklánc alapon szerveződő közösség a klaszter, amelynek lényege olyan, a bizalomra épített együttműködések megvalósítása, melyek a méretgazdaságossági előnyöket és a feladatok megosztásából adódó hatékonyságot kihasználva, iparági versenyelőnyt érhetnek el.